Buddhista Fórum

Buddhizmus általában => Alapok => A témát indította: roni - 2010. Július 31. - 13:12:00

Cím: Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. Július 31. - 13:12:00
Gondoltam, nyitok egy topikot ennek a témának. Egy érdekesnek tűnő könyv: Nirvana: Concept, Imagery, Narrative (http://buddhisttorrents.blogspot.com/2010/07/nirvana-concept-imagery-narrative.html) by Steven Collins (http://experts.uchicago.edu/experts.php?id=407).
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2010. Augusztus 12. - 08:01:05
Ki van a Nirvánában?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. Augusztus 16. - 09:11:38
Aki megszabadult a szenvedéstől.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. Szeptember 18. - 07:42:53
További linkek:

Wikipedia cikk magyarul (http://hu.wikipedia.org/wiki/Nirv%C3%A1na)
Wikipedia cikk angolul (http://en.wikipedia.org/wiki/Nirvana)
Nibbána a szuttákban (angolul) (http://www.accesstoinsight.org/ptf/dhamma/sacca/sacca3/nibbana.html)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: bzsolti - 2010. Szeptember 18. - 12:14:12
Remek téma!
Szerintem a buddhizmus legérdekesebb témája.
Most hirtelen Szaraha Mahásziddha három éneke jutott eszembe, ahol remek megfogalmazások vannak a megvilágosodott állapotról.
Elolvasását kifejezetten ajánlom Plum"muppetshow"beusnak!  ;) ;D
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 18. - 16:53:36
Na igen, a Nirvána............. Nem tudok róla valami sokat, de azt tudom, hogy létezik az úgyn. Nirvána állapot. Érdekelne, hogy mit szóltok hozzá, és az én kis élményemhez mert én állítólag már megtapasztaltam, ugyanis valakitől régebben kaptam egy mantrát (om mani padme hum), ami két hét múlva meg is hozta a hatását számomra.
Eleinte csak nagyobb békét és kiegyensúlyozottságot éreztem magamban a mindennapi mantrázások után, mint normál meditációk után, de aztán jött két hét után egy nagyon különös tudatállapot (ha lehet így nevezni), ami összesen kétszer fordult velem elő és még sosem értem el addig a napig. Elmondtam valakinek és ő azt mondta, hogy ez a Nirvána állapot volt, meg spontán megvilágosodás. Csakhogy az illető ugyanezt, amiről beszámoltam neki csak 10 perc erejéig élte át, és nem több 14 évesnél.
Szóval megpróbálom leírni amit éreztem, több órán át tartott. Nehéz leírni, micsoda jó érzés az, volt, órákon át az uralma alatt tartott, olyan volt, egy teljesen más tudatállapot volt. Úgy éreztem, hogy nem számít semmiféle rossz dolog sem, ami eddig történt velem, egyszerűen tudtam, hogy minden történésnek oka van, egyszerűen mintha eggyé váltam volna a világgal, csodás érzés volt, mintha akkor semmi más nem számított volna, csak a hatalmas kiegyensúlyozottság, ami végigsöpörte a tudatomat, lelkemet, testemet. Jöttek a furcsábbnál furcsább erőteljes gondolatok a fejemben: Mindenkinek vannak hibái, senki sem töléltes, stb. de ezért nem szabad senkit sem utálni,

Ez a Nirvána állapot volt? Utána újra átéltem ezt, de nem tartott már órákig sajnos. Hogyan tudnám meghosszabbítani, nem tudjátok?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2010. November 18. - 17:08:00
Ez a Nirvána állapot volt? Utána újra átéltem ezt, de nem tartott már órákig sajnos. Hogyan tudnám meghosszabbítani, nem tudjátok?

Szép, amit leírtál, de úgy tudom, a Nirvána nem múlik el. Ha elérted, utána stabilan abban az állapotban maradsz.
Ez valami előszele lehetett a dolognak szerintem.
Kitartó munkával többféle módon is elérheted a Nirvánát.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 18. - 17:10:09
Ez a Nirvána állapot volt? Utána újra átéltem ezt, de nem tartott már órákig sajnos. Hogyan tudnám meghosszabbítani, nem tudjátok?

Szép, amit leírtál, de úgy tudom, a Nirvána nem múlik el. Ha elérted, utána stabilan abban az állapotban maradsz.
Ez valami előszele lehetett a dolognak szerintem.
Kitartó munkával többféle módon is elérheted a Nirvánát.

Köszi a bíztatást, kitartó vagyok nagyon, de mesélnél kérlek erről a "többféle mód"ról? Azt a mantrát amúgy nagyon komolyan veszem, a jelentését is, és talán ezért sikerült az amit eddig elértem.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 18. - 17:28:15
A nirvána nem állapot úgy egyébként bocsánat. És akkor innentől inkább már nem is ragozom.
A nirvána a nem szenvedés, a kialvás, a szenvedés hiánya, a szenvedés vége és az olyasmi.

A megvilágosodás sem ilyesmi továbbá sajnos. Egyébként ha valaki tudni akarja mikor miben téved forduljon hozzám bizalommal több fronton is bármikor bárkinek ingyen megmondom:D hhh

 http://en.wikipedia.org/wiki/Nirvana
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2010. November 18. - 17:58:48
A nirvána nem állapot úgy egyébként bocsánat. És akkor innentől inkább már nem is ragozom.
A nirvána a nem szenvedés, a kialvás, a szenvedés hiánya, a szenvedés vége és az olyasmi.

A megvilágosodás sem ilyesmi továbbá sajnos.
Ezt én értem, de a newtoni fizikát sem Einstein relativitáselméletével szokták bevezetni.

Egyébként ha valaki tudni akarja mikor miben téved forduljon hozzám bizalommal több fronton is bármikor bárkinek ingyen megmondom:D hhh
Ez jópofa volt :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2010. November 18. - 22:54:05
mesélnél kérlek erről a "többféle mód"ról?

A mantrákon kívül haladhatsz többféle meditációval (http://buddhistaforum.hu/index.php/topic,72.0.html), a Buddha tanainak (http://hu.wikipedia.org/wiki/Buddhizmus) tanulmányozásával, Zen koanok (http://www.terebess.hu/keletkultinfo/folyik.html) olvasásával is.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 19. - 15:31:55
Hááát én azért mondtam azt hogy állapot, mert nekem is így mondta valaki, hogy "Nirvána állapot". Bár találkoztam már olyannal is régebben, aki a Nirvánát egy helynek hitte.

Semleges, köszi ezeket. Olvasgatni ilyen dolgokkal kapcsolatban szoktam, amikor az időm és a kedvem engedi, meditálni minden nap szoktam, de mostanában a belátás meditációt gyakorlom, ami már keményebb dió és nagy váltás a lazább, gondolatmentes meditációk után. http://a-buddha-ujja.wikidot.com/vipassana-meditacio-bevezeto
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2010. November 19. - 16:18:26
kiroru: ugyanezt gyakorolom én is, igaz ezt a leírást nem ismertem :)

Nálad milyen változásokat hozott?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Astus - 2010. November 19. - 16:48:01
A nirvána a szennyeződések végleges megszűnését jelenti, amibe benne van például a félelemnélküliség, a sóvárgás és harag elvágása is. Ezért az ember haladása az ösvényen jól mérhető abban saját magunknak, hogy mennyire lettünk békésebbek és megértőbbek. Bármely meditáció során átélt élmények ezt vagy elősegítik, vagy nem, ami attól is függ, hogyan állunk az átélt tapasztalathoz.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: bzsolti - 2010. November 19. - 19:46:57
Plumbeus írja:
"Egyébként ha valaki tudni akarja mikor miben téved forduljon hozzám bizalommal több fronton is bármikor bárkinek ingyen megmondom:D hhh"
Hát igen. Nekem már megmondta, azóta is csak tengek-lengek, fogódzóimat is elveszejtve. Tulajdomképpen csak a koldulócsészém maradt.  :-\ :(

Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 19. - 19:49:31
kiroru: ugyanezt gyakorolom én is, igaz ezt a leírást nem ismertem :)

Nálad milyen változásokat hozott?

Én nemrégóta gyakorlom, kedd óta. De nagyon bejön, szerintem nagyon jó. A szív fejlesztése nagyon felszabadított minden alkalommal, egyszerűen éreztem, ahogy kiáramlott belőlem mások felé is és magam felé is az összes kedvesség és jószándék, ami bennem van, de komolyan, az összes. Nem voltak kellemetlen gondolataim sem közben, amikor az olyan emberek felé küldtem el a kedvességet, akik iránt ellenszenvet érzek. Van olyan ember, akit tiszta szívemből gyűlölhetnék, azok miatt a dolgok miatt amiket tett velem, de senkit sem utálok már, kár háborúzni, kár ítélkezni és utálkozni, és nemcsak hogy semmi értelme, de ártó is. De az erős ellenszenv az természetesen megvan bennem iránta, de mintha nem érdekelt volna. Tiszta szívemből jót akartam neki minden egyes alkalommal és semmi rossz nem fordult meg a fejemben, mint ahogy azon az oldalon le van írva az ilyesfajta negatív gondolat. Azon az oldalon amit itt a legutobbi üzenetemben mutattam. Ott sok szó esik a negatív gondolatokról is az ellenszenv miatt. Nálad ez hogy sikerült? Neked sem voltak negatív gondolataid?
Szóval nagyon bejön ez az egész és a legjobban a szív fejlesztése tetszik, a sétás meditációtól általában bekábulok, olyan, mintha átmosnák az agyamat, utána percekig gondolkodni is alig tudok, az nem tetszik, de a többi gyakorlat igen.
Nagyon békés és nyugodt is lettem tőle, nem csak felszabadultabbnak éreztem magamat, hanem úgy érzem, mintha jobban nyomon tudnám követni a gondolataimat. Az elmélkedős meditácó viszont nálam legtöbbször tudatos álomba csap át és onnantól lőttek az elmélkedés - meditációnak.  :(  Hogyan tudnám lefékezni a tudatos álmot olyankor?? Nincs valakinek ötlete?
Te milyen eredményeket értél el? Lehet ettől az egésztől erős megvilágosodást elérni, egy kis Nirvána - előszelet?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2010. November 20. - 12:04:58
kiroru: Köszi még egyszer a linkelt leírást. Nagyon sokat tanultam belőle, egy csomó dolgot helyretett bennem, amiben eddig bizonytalan voltam. Viszont az itt leírt meditáció szerintem nehezebb szint, mint az általam eddig gyakorolt címkézős módszer.

Szóval nagyon bejön ez az egész és a legjobban a szív fejlesztése tetszik
Szerintem amíg így van, csináld sokszor a mettát.
Ha gondolod, itt van egy részletesebb lista a "kívánni valókról" (http://www.vipassana.hu/szovegek/metta-meditacios-gyakorlat-szovege/)

a sétás meditációtól általában bekábulok, olyan, mintha átmosnák az agyamat, utána percekig gondolkodni is alig tudok, az nem tetszik
Azt vettem észre, hogy az összpontosítás mellől könnyen kimaradhat az éberség és egyfajta tompult, hipnotikus állapot jöhet létre. Erre figyelni kell. Ezt az általad linkelt anyagból (http://a-buddha-ujja.wikidot.com/vipassana-meditacio-bevezeto) idézem:
Idézet
Az állandó és fenntartott vizsgálatot éberségnek (szati) hívják, és ez egyike a Belátás Meditáció elsődleges eszközeinek.

 Szerintem olvasd el EZT a meditációs bevezetőt (http://www.vipassana.hu/szovegek/utmutato-a-vipassana-meditacio-gyakorlasahoz/) is! Az itt leírt címkézéses módszer szerintem segít a dolgok szétválogatásában és az éberség fenntartásában. Persze ha már jól megy, elhagyhatod a címkézést.

Az általad linkelt anyagban lévő elmélkedős meditáció szerintem már nagyon magas szint. Gondolom, azt érdemesebb akkor csinálni, ha a légzésen meditálás már nagyon jól megy.

Idézet
Te milyen eredményeket értél el? Lehet ettől az egésztől erős megvilágosodást elérni, egy kis Nirvána - előszelet?
Folyamatosan egyre jobb minden az életemben. Úgy érzem, ez teljesen a Nirvána irányába mutat, úgyhogy nem valószínű, hogy abbahagyom a meditációt :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 20. - 16:01:43
Köszi, hasznukat fogom venni hamarosan.
Az elmélkedős meditációt egyszerűen nem vagyok képes max. 10 percnél tovább csinálni. A légzésen meditálást említetted, hogy jól kell mennie. Az egész jól megy nekem, már régebb óta ismerem. De az elmélkedős meditációból 5 -10 perc után mindig tudatos álomba csapok át, talán mert nem figyelem ugyebár olyankor se a légzést, sem a testet (mert nem kell, csak néha - néha kell rá visszatérni) és spontán elkezdem bámulni a szemhéjamra vetülő hipnagóg képeket, fényfoltokat, amikből tudatos álom áll össze. Hozzászoktam már a WILD technikához, amivel éber álmot lehet elérni és sajnos itt is mindig ez következik be egy idő után.
Örülök, hogy folyamatosan egyre jobb minden az életedben :) , ez nálam is így alakulgat, kezdek kimászni az eddigi vacak életemből, ahogy csak tudok, bár ez nálam nem csak rajtam és a meditáción múlt, azt hiszem az nem lett volna hozzá elég. De a Nirvánára nagyon hajtok, nem csak spontán kisebb - nagyobb megvilágosodásokat szeretnék.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 20. - 17:01:08
De a Nirvánára nagyon hajtok, nem csak spontán kisebb - nagyobb megvilágosodásokat szeretnék.

És mit teszel ennek érdekében? [Kérdezem kissé kekeckedve, hitetlenkedve, de kíváncsian.]
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 20. - 21:55:20
De a Nirvánára nagyon hajtok, nem csak spontán kisebb - nagyobb megvilágosodásokat szeretnék.

És mit teszel ennek érdekében? [Kérdezem kissé kekeckedve, hitetlenkedve, de kíváncsian.]

Amiket írtam itt. Om mani padme hum, ez a meditáció, amiről írtam az előző üzenteimben és olvasgatás. És ha hónapokba telik, vagy évekbe, akkor annyiba fog telni, én ilyen dolgokkal kapcsolatban türelmes és kitartó vagyok.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2010. November 20. - 22:56:48
De a Nirvánára nagyon hajtok, nem csak spontán kisebb - nagyobb megvilágosodásokat szeretnék.

És mit teszel ennek érdekében? [Kérdezem kissé kekeckedve, hitetlenkedve, de kíváncsian.]

Amiket írtam itt. Om mani padme hum, ez a meditáció, amiről írtam az előző üzenteimben és olvasgatás. És ha hónapokba telik, vagy évekbe, akkor annyiba fog telni, én ilyen dolgokkal kapcsolatban türelmes és kitartó vagyok.

És a buddhizmusról mi a véleményed?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 21. - 10:46:03
Amiket írtam itt. Om mani padme hum, ez a meditáció, amiről írtam az előző üzenteimben és olvasgatás. És ha hónapokba telik, vagy évekbe, akkor annyiba fog telni, én ilyen dolgokkal kapcsolatban türelmes és kitartó vagyok.

Miket olvasgatsz? Abból, amiket olvasol, mi az, amit át tudsz emelni az életedbe (nem a meditációba)? Mit gondolsz, mi lenne a Nirvána? És mit gondolsz, hogyan lehet azt elérni még ebben az életben? Esetleg ismered a Buddha történetét, hogy ő hogyan (milyen előzmények után) érte el a Nirvánát/megszabadulást?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 21. - 14:28:38

És a buddhizmusról mi a véleményed?

Még csak ismerkedek vele (kb. két hónapja), de hogy mi a véleményem? Remeknek találom és célravezetőnek. Nem vagyok buddhista, de azt hiszem, az az idő is el fog jönni előbb - utóbb.


Miket olvasgatsz? Abból, amiket olvasol, mi az, amit át tudsz emelni az életedbe (nem a meditációba)? Mit gondolsz, mi lenne a Nirvána? És mit gondolsz, hogyan lehet azt elérni még ebben az életben? Esetleg ismered a Buddha történetét, hogy ő hogyan (milyen előzmények után) érte a Nirvánát/megszabadulást?

Olvastam már Buddha beszédeiről, Róla is valamicskét (nem túl sokat még), az alaptanításról, a bika hazavezetéséről, a nemes nyolcrétű ösvényről, a karmáról és erről - arról még, de ezek voltak a legfontosabbak. Ahogy az időm engedi, olvasgatok, kutatok... Amit át tudok ezekből emelni az életembe? A béke, a nyugalom, a dolgok alaposabb átgondolása, együttérzés másokkal, az önsajnálat, irigység megsemmisítése, az indulatok és utálat elhagyása, ítélkezések elhagyása, rossz szokások elhagyása, nem hajszolok vágyakat, nagyjából ennyi. Hogyan lehet elérni még ebben az életben? Azokkal is pl., amiket csinálok, bár szerintem még hozzá kéne csapni dolgokat, jól mondom, ugye?

"Esetleg ismered a Buddha történetét, hogy ő hogyan (milyen előzmények után) érte a Nirvánát/megszabadulást?"
Nem, sajnos nem, de utána fogok nézni, most hogy mondod. Eszembe se jutott eddig.  >:( 
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 21. - 17:15:35
MN 36 A Szaccsakának mondott hosszabb tanítóbeszéd (http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=szutta.majjhima.mn-36.cs1)

Ez az autentikusnak tekintett beszámoló a Buddha megszabadulásáról. 29 évesen ment el otthonról, 6 évet tanult más mestereknél és folytatott mindenféle meditációs- és aszkéta gyakorlatokat, utána találta meg a saját módszerét, amely a "közép útja" a hedonizmus és az aszkézis között.

Nem tudom, ki az, akivel beszéltél, a hagyományos buddhista elképzelés nagyon magasra teszi a lécet, ha a megszabadulás eléréséről van szó. Ez derül ki a Buddha történetéből is.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 21. - 19:58:53
Köszi Roni, holnap el is olvasom.
A meditációra visszatérve (arra amelyiket gyakorlom) azt olvastam hogy jobb ha olykor - olykor az ember mással is meditál együtt és nem mindig egymagában. Tényleg hasznos ez? Én valamiért magányosan jobban szeretek meditálni, próbáltam már mással együtt.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2010. November 21. - 20:10:22
szia!

Köszönöm az őszinte választ. Leírom én hogyan gondolom, ok?
Nem tudok olyan tényezőről, ami megakadályozná azt, hogy egy érző lény elérje a Nirvánát. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki eléri, hiszen a létforgatagban mindig lesznek olyan lények, akik szenvednek, de ez rád szerintem nem vonatkozik, mivel gyakorolsz és elmélkedsz is. Előbb-utóbb biztosan el fogod érni a Nirvánát, de készülj fel arra, hogy ehhez esetleg több életre lesz szükséged.

Én azt gondolom, hogy csak egy megvilágosodás van, és ez a szenvedés végleges megszűnése, a meditációs élmények pusztán élmények és nem megvilágosodások.

..... Ja és még annyit hozzátennék az  előző üzenetemhez, hogy valaki azt mondta, hogy nagyon sokat kell elmélkedni is a dolgokról, a saját gondolatainkról, cselekedeteinkről és nagyon tudatosnak is kell lennünk magunkkal szemben. Szerinte van esélyem a Nirvánára mert szerinte aki képes olyasfajta  megvilágosodások elérésére, mint én az képes a Nirvánára is. Ez tényleg így van?
Aztán örülnék, ha valaki mutatna egy jó anyagot arról amit Roni mondott (Hogyan érte el Buddha a Nirvánát). Ha szépen megkérlek titeket........... :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 21. - 21:20:58
bzsolti

Már bocsánatot kértem. Menjek felmosni a padlót?
Annyit akartam mondani hogy az olyasmivel hogy másoknak mekkora lalalalal élményei vannak azzal mi nem megyünk semmire még ha van is olyan nekik. Azóta sokat bővült a meditációs téma. két féle meditácó van itt az egyik a nyugalom a másik a vipasszána ami a tanítások megértése, megcsócsálása és addig rágása amíg annyira meggyőződésünkké válak a tanítások mintha mi találtuk volna ki őket, mint a szorzótábla.
Ha valaki nem erről beszél annak nincs fogalma a buddhista meditációról.

Az olyasmi hogy ír valaki egy könyvet hogy óóóó meditációóóó és nagon okosat mond meg ilyenek az mind ööö szerintem
Egyébként ma már viccen kívül 500.000.-Ft-ért bármit kiadnak magyarul...már utána náztünk itt ilyen bikkfa versekkel kapcsolatban.
Ki ne találjuk már hogy bármilyen tibeti névvel ne tudnék bármilyen könyvet kiadni manapság...ez a szabadság Hahaha


 
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 21. - 21:22:28
Érdekes, most megtréfált a technika ördöge? Na mindegy
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 21. - 21:27:18
Nem buddhista de a nirvánára nagyon hajt.

Hát egy élmény volt.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 21. - 22:47:02
Tényleg hasznos ez? Én valamiért magányosan jobban szeretek meditálni, próbáltam már mással együtt.

Igen. Különösen hasznos, ha találsz valakit, aki nálad jártasabb a meditációban, és tud vezetni közben (az elején + közben mondani, h mire figyelj oda). Kicsit olyan, mint amikor tánciskolába jár az ember, az elején számolnak neki, meg mondják, h egy-két-csa-csa-csa. :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2010. November 21. - 23:03:02
a másik a vipasszána ami a tanítások megértése, megcsócsálása és addig rágása amíg annyira meggyőződésünkké válak a tanítások mintha mi találtuk volna ki őket
A folyamat fordított, mint ahogy gondolod. Azért is hívják belátás meditációnak.

Meditációs tapasztalatok után azért nagyon jó Buddhát olvasni, mert megerősít. A tapasztalataidat nyugtázza. Nem kell megérteni, megcsócsálni semmit, hiszen tapasztalatod van róla. Egyszerűen csak annyi történik, hogy találó neveket kapsz a Buddhától egy csomó dologra, amikről eddig képtelen voltál beszélni és segít beilleszteni a tapasztalataidat egy nagyobb rendszerbe, elmélyítve a dolgok megértését.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 21. - 23:08:35
a vipasszána ami a tanítások megértése, megcsócsálása és addig rágása amíg annyira meggyőződésünkké válak a tanítások mintha mi találtuk volna ki őket, mint a szorzótábla.
Ha valaki nem erről beszél annak nincs fogalma a buddhista meditációról.

Nem ez a vipasszaná meditáció. Nem megcsócsálás és rágás. Az nem meditáció.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 22. - 15:01:11
Elmélkedés a tanításokon és annak meggyőződésünkké válása, belétés, megemésztése és megcsócsólás ími mind szinoníma, ha neked nem vipasszána forduljál mesteredhez de az ne Gánti Bence legyen vagy az a hál isten nem tudjuk ki, aki szerint a szilva mentális magtalanítása az üresség meditáció ami az öbölátúszás magasságában hasítja a témát.

Nos hogy de ez nem és ezzel befejezni ez mondjuk szóra nem érdemes, de még csupa szeretetből hozzá teszem hogy nem vagyok meglepve, mivel a szilva magtalanításának analógiájára a vipasszána nyilván a krumpli megpucolása és sóval behintése.

Olvasd el legalább a linket, hogy mi a vipasszána és nagyon hanyagoljuk egymást most már. A buddhizmust állami egyetemen kellene itt tanítani hogy finom legyek mint a magtalan szilva.   

Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 22. - 15:37:22
Nem buddhista de a nirvánára nagyon hajt.

Hát egy élmény volt.

Olvass egy kicsit vissza. Leírtam valakinek, hogy alig két hónapja ismerkedek a buddhizmussal és azt is leírtam hogy az az idő is el fog jönni előbb - utóbb amikor buddhista leszek. Az ilyen nem egyik napról a másikra jön, legalábbis számomra nem, először meg kell ismernem jobban, átgondolnom, át kell éreznem milyen is ez az egész és ha ez megvan, akkor azzá válni. Egyre jobban közeledek felé.


Igen. Különösen hasznos, ha találsz valakit, aki nálad jártasabb a meditációban, és tud vezetni közben (az elején + közben mondani, h mire figyelj oda). Kicsit olyan, mint amikor tánciskolába jár az ember, az elején számolnak neki, meg mondják, h egy-két-csa-csa-csa. :)


Előbb-utóbb biztosan el fogod érni a Nirvánát, de készülj fel arra, hogy ehhez esetleg több életre lesz szükséged.

Én azt gondolom, hogy csak egy megvilágosodás van, és ez a szenvedés végleges megszűnése, a meditációs élmények pusztán élmények és nem megvilágosodások.


Több életre lesz szükségem hozzá? Kifejtenéd ezt?  ??? 
Jó, hát akkor nevezzük azokat élményeknek.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: bzsolti - 2010. November 22. - 19:54:01
Kedves Plumbeus!
Dehogy kell felmosni a padlót!
Csak ugrattalak. De, te is szoktad a nagyérdeműt nem?
Az tény, hogy én teljesem másképpen vélekedek a buddhizmusról mint te. De ez téged egy cseppet se zavarjon.
Azt már írtam, hogy nem voltam, nem vagyok, és nem is leszek buddhista. Ezt azért állítom ilyen biztosan, mert amiket eddig olvastam itt-ott, hogy milyennek kellene lennem mint igazi buddhista, azzal nem tudok sokszor azonosulni(részletektől megkíméllek).  Tehát, te sokkal autentikusabb vagy a témában mint én valaha is lehetek. Én egy tipikus félművelt (vagy még annyi sem) botcsinálta kereső vagyok.
Én még mindig azon a primitív színvonalom állok, ahol az általam ajánlott Gangesz Mahamudra könyv még minőség, ahogy a dzogcsen is az , legalábbis számomra.
Mindenesetre reménykedem (ennek ellenére), hogy pár kalpa eltelte után én is nagyobb  szilkével merhetek majd a bölcsesség óceánjából.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 22. - 20:09:59
"hogy milyennek kellene lennem mint igazi buddhista, azzal nem tudok sokszor azonosulni(részletektől megkíméllek).  "

Ha én olyan lennék mint egy igazi buddhista akkor egy szót nem tennék hozzá a topikhoz. Ha azt állítaná valaki mert láthatólag még arra is sor kerülhet, hogy Szávatthiban:
- Ó Sáriputta, bántanak még a szelek?
- Nem amióta a vipasszánát gyakorlom egyfolytában.
- Helyes Sáriputta, és a herezecskóid jól szpuerálnak?

ahhoz is jó pofát vágnék, jelen állapotomban azomban kikérem magamnak:D

Milyen Dzogcsen könyv? Az Odijja kiadós? 
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: bzsolti - 2010. November 22. - 20:43:10
A dzogcsennel kapcsolatban nem igazán könyvet, hanem irányzatot érettem.
A pongyola fogalmazás a kapkodás és gyermekeim figyelemmegosztó tevékenysége a felelős.  ;D
De, ha már könyv és dzogcsen, akkor inkább Csögyal Namkhai Norbu: A tükör címűt említeném.
Valamint John Myrdhin Reynolds Vadzsranatha: Önfelszabadítás a meztelen tudatosság látásmódja révént.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 22. - 21:05:53
Nem ismerem a dzogcsent egyáltalán és a felsorolt forrásokat sem, mivel 4,5 éve Ron testvérrel kelek fekszek - aki théravádás -  online ezért csak szőrmentén van időm másra egyáltalán:D
Van ez a kön yv:
http://www.libri.hu/konyv/oszentsege-a-dalai-lama.html

Nos ezzel kapcsolatban itt valahol már kifakadtam mint a kisgömböc. Ilyen könyvhöz nem volt szerencsém  hogy úgy mondjam eleddig.
Az egész magyar nyelvű buddhizmust meg is kérdőjeleztem miatta egy füst alatt.

Na és akkor mi a dzogcsen specialitása? Legfeljebb elpakolódunk innen...Astus nagyon precíz:D
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: bzsolti - 2010. November 22. - 21:35:16
Kedves Plumbeus!
Természetesen most írhatnék egy rakás okosságot amit innen-onnan ollóztam ki, hogy a dzogcsen ilyen és olyan ezzel azt sugalva, hogy ez a bzsolti mégis egy zseni, csak titkolja. Meg aztán itt van ez a szép nagy világháló, amin minden érdeklődő megtalálhatja mindazt amit csak akar, természetesen dzogcsent mikéntjét is . Ennek ellenére, ollómat mégiscsak használom hogy, idézzek az utóbbi könyvből mutatva, ami számomra talán a leglényegesebb meglátása a dzogcsennek. : " Ez a tudatosság üres és makulátlanul tiszta, senki és semmi nem hozta létre. Valódi és változatlan, mentes a világosság és üresség kettősségétől. Nem állandó, de mégsem hozta létre semmi. Ne tévesszük össze a  (semmi)-vel vagy valaminek a megszűnésével, hiszen világos és jelen van. Nem létezik"egy bizonyos dolog"-ként".
ui: Fogadjunk, hogy most padlót fogtál!  ;)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 22. - 22:06:56
Hát olyasmi. Írtam már egy folyó métert bőséges udvarissággal komolyan! Erre nézek ki a fejemből, azt mondja:

"Valódi és változatlan, mentes a világosság és üresség kettősségétől. Nem állandó"

Most akkor öö öö változatlan vagy nem állandó az izé tudat vagy mi?

Egyébként gyönyörű szerintem tényleg. Nem létrehozott azaz nem okoktól függ azaz független azaz szabad a szenvedéstől az izé. Hogy valódi tőlem.., hogy változatlan oké (a nirvána örök), hogy mentes a világosság és az üresség kettőségétől ott ámentem ? jelbe, és akkor jön ugye a :nem állandó holott 10 centivel korábban még az.

Én könyvből egyébként semmire sem mentem volna, pedig egy olvasógép vagyok ja...nem mintha sokra mentem volna nemcsak könyvvel nem úgy értem...

Most ez tényleg idézet egyébként ahogy az idézőjel mutatja? Ki ez a szerző te jó ég?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: bzsolti - 2010. November 22. - 22:34:36
Hát igen!
Eléggé paradoxok az állítások.
De hát ki mondja azt, hogy a megvilágosodás olyan mint az 1X1?
Számomra minden olyan megvilágosodás magyarázat ami inkább hasonlít egy megnyugtató, otthonos
álomvilághoz gyanús és önvigasztalásnak hat. "Emberi, tulságosan emberi." ahogy a filosz mondja.
Azt is mondhatjuk, hogy a megvilágosodás BOTRÁNY a józan ész számára.
Ha pedig a megvilágosodást bele akarjuk gyömöszölni csökevényes logikánkba és ez nem megy, nem a megvilágosodás hibája.
Valóban furának hatnak azok a "beszámolók" amik a megvilágosodott álapottal kapcsolatosak, legyenek azok a világ bármely részén .
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 23. - 06:33:34
Ja hogy ez megvilágosodás. Aha

A megvilágosodás az olyasmi mint az éntelenség átélése egyébként. És hát ööö egészen fölösleges ilyeneket mondani mint a venerable ismeretlen szerző.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 23. - 08:34:25
Plumbi, nem lehetne azt játszani, h van itt néhány ember, aki elég tájékozottnak tűnik a buddhizmusban, és legalább elolvasod őket, mielőtt beléjük kötsz, h miért hülyeség, amit írnak (nem úgy van, nem releváns, más is ugyanezt mondja, stb.)?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 23. - 10:55:23
Relatív hogy mi a tájékozott. Hogy kettőnk közül ki nem olvas arról főleg ne nyissunk vitát. Olyan mértékben nem olvasol ami már :embertelen egyébként.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 23. - 10:58:41
"h miért hülyeség, amit írnak (nem úgy van, nem releváns, más is ugyanezt mondja, stb.)?"

???

Lassan mondom:  a t e s t  f á j d a l m a i -val vlaó foglalkozás
a cimkézés és a nem is tudom mi

n e m  v i p a s s z a n á
ha az bajod.

A szélbajos stb. pedig még:  o r d e n á r é  is.

úgyhogy nem csoda ha nem értjük egymást.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2010. November 23. - 15:43:47
Előbb-utóbb biztosan el fogod érni a Nirvánát, de készülj fel arra, hogy ehhez esetleg több életre lesz szükséged.

Én azt gondolom, hogy csak egy megvilágosodás van, és ez a szenvedés végleges megszűnése, a meditációs élmények pusztán élmények és nem megvilágosodások.


Több életre lesz szükségem hozzá? Kifejtenéd ezt?  ??? 
Jó, hát akkor nevezzük azokat élményeknek. Nekem valaki úgy fogalmazta ezeket meg, hogy kisebb megvilágosodások. Élményeknek nevezni egy kicsit furcsa, mivel annyira csodálatosak voltak, háát.................... mintha valami túlvilági fény átmosta volna a tudatomat.  ;)

Számtalan élet óta bolyongunk a szamszárában, nem várhatjuk el magunktól, hogy mindjárt rögtön megvilágosodjunk... úgy értem, törekedni kell rá, de nem szabad, hogy elkeserítsen, ha mégsem jön össze. Ezt úgy szokták mondani, hogy a megvilágosodáshoz sem szabad ragaszkodni. A megvilágosodást hajlamosak vagyunk eltárgyiasítani, élményként tekinteni rá, aztán ez különböző problémákat okoz, amikor a valósan megélt élményeket elkezdjük összehasonlítgatni az elképzeléssel.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: bzsolti - 2010. November 23. - 17:54:06
Tisztelt? Plumbeus!
Nem akarom magamat ismételni, de te tényleg olyan vagy mint a Muppes howban a két öreg a páholyban.
Csak te egyszerre testesíted meg a kettőt.
Azt írtad, hogy ne szekáljuk egymást. Igaz?
Jó! De nem veszed észre hogy te provokálsz és kicsit megalázó az a stílus amivel az itt szólókat illeted magamat is beleértve?
Természetesen nem a poénkodást, a humort kifogásolom, magam is szeretek csipkelődni és nem sértődöm meg miatta.
De ez szerintem amit te művelsz az nem az. Amióta írok ide, szinte mindig a lealázás jutott nekem a részedről.
De tudod mit? Felveszem a kesztyűt és amikor úgy tartja kedvem nem leszek rest olyanokat írni neked, amiktől a hajad égnek áll (nem buddhista okoskodást)
És nem érdekel hogy padlót mosol-e vagy sem.
A legrosszabb ami történhet hogy Astus kirúg. Ezt ugyan sajnálnám mert szerettem volna, ha résztvehetek buddhistákkal való csevelyben, és van itt egy-kettő igazán figyelemre méltó egyén, de ha ez lehetetlen, akkor legalább "harcban" tünjek el.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2010. November 23. - 18:54:26
Tisztelt? Plumbeus!
Nem akarom magamat ismételni, de te tényleg olyan vagy mint a Muppes howban a két öreg a páholyban.
Csak te egyszerre testesíted meg a kettőt.
Azt írtad, hogy ne szekáljuk egymást. Igaz?
Jó! De nem veszed észre hogy te provokálsz és kicsit megalázó az a stílus amivel az itt szólókat illeted magamat is beleértve?
Természetesen nem a poénkodást, a humort kifogásolom, magam is szeretek csipkelődni és nem sértődöm meg miatta.
De ez szerintem amit te művelsz az nem az. Amióta írok ide, szinte mindig a lealázás jutott nekem a részedről.
De tudod mit? Felveszem a kesztyűt és amikor úgy tartja kedvem nem leszek rest olyanokat írni neked, amiktől a hajad égnek áll (nem buddhista okoskodást)
És nem érdekel hogy padlót mosol-e vagy sem.
A legrosszabb ami történhet hogy Astus kirúg. Ezt ugyan sajnálnám mert szerettem volna, ha résztvehetek buddhistákkal való csevelyben, és van itt egy-kettő igazán figyelemre méltó egyén, de ha ez lehetetlen, akkor legalább "harcban" tünjek el.

kedves bzsolti! én sajnálnám, ha így történne. inkább ne.
ne feledd, a veszekedéshez legalább két ember kell...
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 23. - 20:36:48
A hagyományos buddhista elképzelés szerint nem sok értelme van annak a mondatnak, h "nincsenek véletlenek". Az okok és feltételek hihetetlenül szövevényes hálózatot alkotnak, amit nem tudunk átlátni, legfeljebb valamire rámondjuk, h "ez ezért van". Pedig közben lehet, h még sok más oka is van a dolognak (és sok különböző következménye lesz).
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 24. - 14:27:01
bzsolti

Maradjunk talán abban hogy
x x
y y
és x nem y
bármely kérdést illetően.

na és akkor ennyi kb. egyebekben hagyjuk mivel nekem teljesen mindegy hogy ki miről mit gondol.
Eltekintve attól hogy egyáltlán nme értelmezhető hogy te mely x ről beszélsz én úgy gondolom hogy bizonyos testi problémáknak a buddhizmussal való összefüggésbe hozása : a l p á r i
akkor is ha azt csak én látom annak és különöbző módon nem a számodra próbálom érthetővé tenni hogy ha vezényeljük a buddhizmust vegyünk fel rakkot hozzá ne pedig .......... ...............-t.
Egyébként egyáltalán nem értem hogy miről beszélsz mivel vélhetően nem követted hogy miről van szó.   
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. November 24. - 14:30:41
Ron

Nem baj ha a hagyományos buddhizmusban nincs ilyen, mivel népszerűsítő. Úgy hogy téged elég nehéz követni egyébként.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. November 24. - 16:55:19
MN 36 A Szaccsakának mondott hosszabb tanítóbeszéd (http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=szutta.majjhima.mn-36.cs1)

Ez az autentikusnak tekintett beszámoló a Buddha megszabadulásáról. 29 évesen ment el otthonról, 6 évet tanult más mestereknél és folytatott mindenféle meditációs- és aszkéta gyakorlatokat, utána találta meg a saját módszerét, amely a "közép útja" a hedonizmus és az aszkézis között.


Még csak most sikerült elolvasnom, eddig nem igazán volt hozzá időm és energiám. Mégegyszer köszi. Szép és jó, mindent értek belőle, csak egyetlen dolgot egy kicsit nem vágok. Lehet hogy bennem van a hiba, de tényleg nem igazán értem az előző életekről való elmélkedést / visszaemlékezést. Visszaemlékezni? Ez annyi, hogy elmélkedés azon, hogy vajon hány életem lehetett eddig, vajon hol élhettem, mi lehetett a nevem, és hogy boldogásot és szenvedést tapasztaltam? Erről van szó ebben a visszaemlékezésben?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 24. - 20:18:48
Nézheted úgy, h ez is az én-telenségről szól. Annak belátásáról, h nem magától értetődő, h az vagy, aki éppen vagy, ilyen testben, ilyen foglalkozással, ilyen kultúrában (ilyen ételekkel stb.), ilyen érzésekkel, ilyen gondolatokkal, ilyen nézetekkel. Hanem milliónyi másféle lény is voltál és leszel, tehát nem érdemes ragaszkodni ahhoz, h "én ez és ez vagyok, és ezért szeretem ezt és ezt, nem szeretem ezt és ezt". Mert mindez, amiről azt gondolod, h te vagy esetleges abban az értelemben, h az éppen aktuális külső-belső körülményekből áll össze.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: bzsolti - 2010. November 24. - 21:30:28
plumbeus

Írod:"  nekem teljesen mindegy hogy ki miről mit gondol."
Hát akkor meg mi a fenének karattyolsz bele a hozzászólásokba?
Aztán: "Egyébként egyáltalán nem értem hogy miről beszélsz mivel vélhetően nem követted hogy miről van szó.  "
Nem mindegy az neked, ha egyszer úgy sem érdekel téged, géppuska szájú "barátom"?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. November 25. - 16:57:34
Szerintem az fontos, h a Buddha a megszabadulása után látta az előző életeit, akkor, amikor már nem volt benne semmilyen vágy, ellenszenv, tudatlanság. Mert egészen addig mindent ezen a "szemüvegen" keresztül látsz, belekevered a saját elképzeléseidet, kívánságaidat stb.

Én azt mondanám, h a buddhizmus nem az ilyen élmények kereséséről szól (sőt!), ú.h. próbáld ezeket a dolgokat is úgy nézni, mint minden mást: jönnek és mennek, keletkeznek és elmúlnak. (Szerintem ez a fajta képesség, érzékenység  jól használható, mint ahogy élvezheti valaki, h profi szinten tud zongorázni pl.. Ez ennél nem több és nem kevesebb.)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Harcos27 - 2010. December 14. - 10:52:14
Sziasztok!

Csak most regisztráltam, szóval még nem vagyok jártas a témában. Én azt nem értem, hogy valaki miért akar teljesen megsemmisülni. (Ha az életének 51%-ában boldog, akkor miért akarna megsemmisülni?) Csak abban különbözne az ateista nézet a buddhistától, hogya az ateimus szerint ez mindenképpen bekövetkezik? Vagy érezhet valaki boldogságot, hogyha teljesen megsemmisült?

Köszi előre is:

Harcos

Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. December 14. - 11:03:22
Csak most regisztráltam, szóval még nem vagyok jártas a témában. Én azt nem értem, hogy valaki miért akar teljesen megsemmisülni.

Üdv a fórumon! Esetleg döntsd el, h nem vagy jártas vagy határozottan tudod, h a nirvána a teljes megsemmisülést jelenti. Szóval, h kérdezel-e igazán vagy inkább mondasz valamit, amit biztosan te tudsz jól.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Harcos27 - 2010. December 14. - 11:17:58
Kérdezés volt a célom, pont azért mert nem érte.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. December 14. - 11:21:30
Igen, de a kérdés tartalmazta azt az állítást, h a buddhizmus a megsemmisülést tanítja (akár a megszabadulással, akár a halállal), ami nem igaz.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. December 14. - 11:22:37
Az "én" az "énség" az identifikáció (!:) az identitás és ilyesmi szempontjából az is jelenti egyébként, míg egyébként továbbá nem azt:)
És akkor ha azt hisszük, hogy a nincs én nincs semmi abból a nézőpontól nem könnyű kimozdulni.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. December 14. - 11:27:04
Harcos 27

Szóval az én megszűnik de ez nem jelenti azt hogy vmi semmi van és mindennek véve, mivel az ateista materialista felfogás, amit a buddhizmus tagad. A buddhizmus szerint egyenesen lehetetlen, hogy nincs semmi és ilyesmi. És akkor hiába boldog 51%-ban mert 49%-ban nem az és egyébként is a buddhizmus szerint van szenvedés (az élet szenvedés) és a szenvedés szünik meg, hogy részletesebben az "én" is és ilyesmi is az tehát a szenvedés megszünése. A szenvedés megszünése nem = minden megszűnik.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Harcos27 - 2010. December 14. - 11:36:05
Értem, akkor most már megnyugodtam  :). De arról mi a véleményetek, hogy a klinikai halálból visszajöttek cssk egy kis hányada emlékszik valamire?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Harcos27 - 2010. December 14. - 11:50:07
Igaz illik először elmondanom a sajátomat, ami röviden annyi, hogy " a remény hal meg utoljára "  ::)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. December 14. - 11:55:06
Értem, akkor most már megnyugodtam  :). De arról mi a véleményetek, hogy a klinikai halálból visszajöttek cssk egy kis hányada emlékszik valamire?

Te mire emlékszel a tegnapi napodból?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Harcos27 - 2010. December 14. - 12:10:49
Gondolom ez költői kérdés volt. Viszont kiegészíteném amit az előbb mondtam: " A remény hal meg utoljára, és jobb félni mint megijedni "
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. December 14. - 12:34:26
Nem, egészen komolyan gondoltam. Annak megmutatására írtam, h mennyire komolyan vehető érv valami mellett vagy ellen, h ki emlékszik rá és mennyire pontosan emlékszik rá. Az emlékezet működéséről érdekes előadás: Daniel Kahneman: A tapasztalat kontra emlékezet rejtély (http://www.ted.com/talks/lang/hun/daniel_kahneman_the_riddle_of_experience_vs_memory.html).
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2010. December 14. - 14:57:17
roni:
Nagyon érdekes előadás. Ennek a tapasztaló/emlékező én témakörnek mi a buddhista vonatkozása?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2010. December 14. - 15:03:16
Én oda "linkelném be", ahol az éber tudatosságról és az emlékezésről van szó, a szatipatthána  (http://dharma.blog.hu/2009/03/07/negyretu_eberseg)gyakorlatához.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: doyo - 2010. December 14. - 15:25:16
Köszi Roni, a Kahneman előadást, nagyon tetszett.

Nekem buddhista szempontból az előadás kapcsán az éntelenség, illetve a fix, állandó én hiánya ugrott be leginkább.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2010. December 14. - 16:37:59
Én meg nem étem az összefüggést a klinikai halál és a nirvána között, pedig sok mindenre emlékszem a tegnapi napot illetően, bár mivel nem volt kiemeledő esemény tegnap így persze megy majd a levesbe:D   
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: kiroru - 2010. December 26. - 12:25:35
Érdekes dolgokról beszélgettetek itt az előző üzeneteitekben. A Nirvána valóban nem azt jelenti, hogy a nullával egyenlővé válunk, hanem azt, hogy az én olyan formában szűnik meg, hogy eltűnik az összes ragaszkodás és a szenvedéseket nem tudjuk magunkhoz kötni,  Nem a teljes megsemmisülést jelenti, hogy egy semmi vagy. Egy óriási felszabadulást jelent igazából, csodás állapot. Valami tisztulásféle állapotban számomra így látszott.

Ha jól tudom, a megvilágosodásból már nincs visszaút, mert az embert elkíséri a fizikai teste haláláig. Ugye tényleg így van?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Astus - 2010. December 26. - 14:03:34
"Ha jól tudom, a megvilágosodásból már nincs visszaút, mert az embert elkíséri a fizikai teste haláláig. Ugye tényleg így van?"

Attól függ, mit értünk megvilágosodás alatt. Ha azon nirvánáról van szó, ami a szenvek teljes kialvása, akkor értelemszerűen azok nem kelnek fel többé soha, így vágva el az újraszületés folyamatát.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2010. December 27. - 23:23:57
Ide (http://buddhistaforum.hu/index.php/topic,72.msg2069.html#msg2069) áttettem a hozzászólást.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2011. Június 02. - 17:23:51
a nibbána:béke.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2011. Június 03. - 14:44:33
dobd el a világot.dobd el önmagad.dobd el az eldobást.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: plumbeus - 2011. Június 03. - 21:57:40
nibbana

Nos, hogy nem ragaszkodni, nem vágyakozni (sóvárogni ilyesmi) és nem nem -tudni az nem egészen ugyanaz, mint eldobni, sőt.
Derék a vallási rajongás ha úgy látjuk és nem tudom a buddhizmus mit kezd vele a kereszténység nem rajongott érte sose.
Hogy eldobni az olyami, mint értéktelen vacakot erről egyáltalán nincs szó olyannyira, hogy az ilyesmi is vágyakozás persze, hogy eldobom az izéket. Egyébként is nincs mit eldobni nincs világ ami eldobandó, nincs önmagad ami eldobandó. Szomorú egyébként még outsiderként is, hogy mi minden jelenhet meg buddhizmus címszóval még nekem is, hogy úgy mondjam, aki már szinte rosszul vagyok bár azt karban tartom:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2011. Június 04. - 04:32:50
dicséretes,h rájöttél: "nincs önmagam":)de sokan azt hiszik,h van ilyen.nekik törekvés,eldobás,elengedés nélkül azonban sajnos nem megy,h megszabaduljanak az én képzetétől.h megértsék-a forma-nem-én,az érzés-nem-én,az észlelés-nem-én,a késztetés-nem-én,a tudat-nem-én.metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2011. Június 09. - 09:49:42
Az Ellobbanás túl van a megnyilvánulton
Kezdőlap » Továbbiak Kosara » A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében » Az Ellobbanás túl van a megnyilvánulton
U. 8. 1-4.
…- Koldusok! Van egy hely, ahol nincsen a föld, nincsen a víz, nincsen a tűz és nincsen a levegő, ahol nem létezik a térvégtelenség, nem létezik a tudatvégtelenség, nem létezik a nem-valamiség, és nem létezik az elképzelhető határa. Ott nincs ez a világ és nincs túlvilág, nincs a Nap és a Hold. Arra a helyre mondom én, hogy nincsen ott állás, járás-kelés, halál és születés. Annak a helynek nincsen oka, nincsen folytatása, nincsen támasztéka. Ott van vége a szenvedésnek…

Koldusok! Létezik egy születetlen, létesületlen, nem teremtett, nem alakított. Ha nem létezne egy születetlen, létesületlen, nem teremtett, nem alakított, akkor a születettből, létesültből, teremtettből, alakítottból sem lehetne kitalálni. S mert létezik egy születetlen, létesületlen, nem teremtett és nem alakított, ezért a születettből, létesültből, teremtettből és alakítottból ki lehet találni…

Mindaz összeomlik, ami másra támaszkodik. Csak az nem omlik össze, ami nem támaszkodik semmire. Nyugalom ott van, ahol nincsen összeomlás. Nem támad ott fel a kéj, ahol nyugalom van. Ahol nem támad fel a kéj, ott nincsen járás-kelés. Ahol nincsen járás-kelés, ott nincsen halál és születés. Ahol nincsen halál és születés, ott nincsen az itt s az odaát, és nincs a kettő között. Ott van vége a szenvedésnek…


--------------------------------------------------------------------------------

Lásd még Uda 8.2, Uda 8.3, Uda 8.4
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2011. Június 27. - 12:36:12
a nibbána:tökéletes nyugalom,tökéletes béke,tökéletes szabadság.amiből sem elvenni,sem hozzátenni nem lehet.metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2011. Július 01. - 12:18:06
Mulapariyaya szutta-részlet------II.
13. A Tathāgata, szerzetesek, az arahat, a tökéletesen megvilágosodott Buddha a földet közvetlen tudással ismeri meg, mint földet. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nem fogja fel a földet [mint önmagát]; nem fogja fel földben [magát]; nem fogja fel földtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a föld az enyém“; nem élvezi a földet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. Miután közvetlen tudással megismerte a vizet, mint vizet, nem fogja fel a vizet [mint önmagát]; nem fogja fel vízben [magát]; nem fogja fel víztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a víz az enyém“; nem élvezi a vizet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A tüzet közvetlen tudással ismeri meg, mint tüzet. Miután közvetlen tudással megismerte a tüzet, mint tüzet, nem fogja fel a tüzet [mint önmagát]; nem fogja fel tűzben [magát]; nem fogja fel tűztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tűz az enyém“; nem élvezi a tüzet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A levegőt közvetlen tudással ismeri meg, mint levegőt. Miután közvetlen tudással megismerte a levegőt, mint levegőt, nem fogja fel a levegőt [mint önmagát]; nem fogja fel levegőben [magát]; nem fogja fel levegőtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a levegő az enyém“; nem élvezi a levegőt. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A lényeket közvetlen tudással ismeri meg, mint lényeket. Miután közvetlen tudással megismerte a lényeket, mint lényeket, nem fogja fel a lényeket [mint önmagát]; nem fogja fel lényekben [magát]; nem fogja fel lényektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a lények az enyémek“; nem élvezi a lényeket. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Az isteneket közvetlen tudással ismeri meg, mint isteneket. Miután közvetlen tudással megismerte az isteneket, mint isteneket, nem fogja fel az isteneket [mint önmagát]; nem fogja fel istenekben [magát]; nem fogja fel istenektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az istenek az enyémek“; nem élvezi az isteneket. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Pajāpatit közvetlen tudással ismeri meg, mint Pajāpatit. Miután közvetlen tudással megismerte Pajāpatit, mint Pajāpatit, nem fogja fel Pajāpatit [mint önmagát]; nem fogja fel Pajāpatiban [magát]; nem fogja fel Pajāpatitól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Pajāpati az enyém“; nem élvezi Pajāpatit. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Brahmāt közvetlen tudással ismeri meg, mint Brahmāt. Miután közvetlen tudással megismerte Brahmāt, mint Brahmāt, nem fogja fel Brahmāt [mint önmagát]; nem fogja fel Brahmāban [magát]; nem fogja fel Brahmātól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Brahmā az enyém“; nem élvezi Brahmāt. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Az áradó sugárzás isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint az áradó sugárzás isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, nem fogja fel az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneiben [magát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az áradó sugárzás istenei az enyémek“; nem élvezi az áradó sugárzás isteneit. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A ragyogó dicsőség isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a ragyogó dicsőség isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneiben [magát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“; nem élvezi a ragyogó dicsőség isteneit. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A bőséges gyümölcs isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a bőséges gyümölcs isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneiben [magát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“; nem élvezi a bőséges gyümölcs isteneit. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A győzedelmeseket közvetlen tudással ismeri meg, mint győzedelmeseket. Miután közvetlen tudással megismerte a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, nem fogja fel a győzedelmeseket [mint önmagát]; nem fogja fel a győzedelmesekben [magát]; nem fogja fel a győzedelmesektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a győzedelmesek az enyémek“; nem élvezi a győzedelmeseket. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A végtelen tér érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tér érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A végtelen tudat érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tudat érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondcionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A semmi érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a semmi érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, nem fogja fel a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a semmi érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a semmi érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A látottat közvetlen tudással ismeri meg, mint látottat. Miután közvetlen tudással megismerte a látottat, mint látottat, nem fogja fel a látottat [mint önmagát]; nem fogja fel látottban [magát]; nem fogja fel látottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a látott az enyém“; nem élvezi a látottat. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A hallottat közvetlen tudással ismeri meg, mint hallottat. Miután közvetlen tudással megismerte a hallottat, mint hallottat, nem fogja fel a hallottat [mint önmagát]; nem fogja fel hallottban [magát]; nem fogja fel hallottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a hallott az enyém“; nem élvezi a hallottat. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Az érzettet közvetlen tudással ismeri meg, mint érzettet. Miután közvetlen tudással megismerte az érzettet, mint érzettet, nem fogja fel az érzettet [mint önmagát]; nem fogja fel érzettben [magát]; nem fogja fel érzettől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az érzett az enyém“; nem élvezi az érzettet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A tudottat közvetlen tudással ismeri meg, mint tudottat. Miután közvetlen tudással megismerte a tudottat, mint tudottat, nem fogja fel a tudottat [mint önmagát]; nem fogja fel tudottban [magát]; nem fogja fel tudottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tudott az enyém“; nem élvezi a tudottat. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Az egységet közvetlen tudással ismeri meg, mint egységet. Miután közvetlen tudással megismerte az egységet, mint egységet, nem fogja fel az egységet [mint önmagát]; nem fogja fel az egységben [magát]; nem fogja fel az egységtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az egység az enyém“; nem élvezi az egységet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A sokféleséget közvetlen tudással ismeri meg, mint sokféleséget. Miután közvetlen tudással megismerte a sokféleséget, mint sokféleséget, nem fogja fel a sokféleséget [mint önmagát]; nem fogja fel a sokféleségben [magát]; nem fogja fel a sokféleségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sokféleség az enyém“; nem élvezi a sokféleséget. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A mindenséget közvetlen tudással ismeri meg, mint mindent. Miután közvetlen tudással megismerte a mindenséget, mint mindent, nem fogja fel a mindenséget [mint önmagát]; nem fogja fel a mindenségben [magát]; nem fogja fel a mindenségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a mindenség az enyém“; nem élvezi a mindenséget. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A nibbānát közvetlen tudással ismeri meg, mint nibbānát. Miután közvetlen tudással megismerte a nibbānát, mint nibbānát, nem fogja fel a nibbānát [mint önmagát]; nem fogja fel a nibbānában [magát]; nem fogja fel a nibbānától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a nibbāna az enyém“; nem élvezi a nibbānát. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Így beszélt a Magasztos. A bhikkhuk azonban nem örvendeztek a Magasztos szavain.2
Cím: Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 15. - 10:01:35
Vagyis azt állítod, hogy az öt halmazon túl létezik egy én, egy végső valóság?
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 15. - 10:15:20
Én?Dehogy:)Ott aztán semmiféle én nincs:)Nem.Az öt halmazon,amiről Buddha ezt irja-„Nem az enyém. Nem én vagyok. Nincs közöm hozzá.”-létezik egy valóság,ami tul van olyan fogalmakon,mint végső,v viszonylagos,lét v nem-lét,teremtett,feltételes,állandótlan v állandó,én v nem-én.Van egy valóság,ami kifejezhetetlen,tul van minden fogalmiságon,leirhatatlan és megfoghatatlan,logikán,elmén,tudaton,világon,testen tuli,ezek feletti.Ez a Világ Feletti,a tudat feletti,a test feletti Ösvény.És ez az,ahová végül eljutsz és ez az a "hely"ahol végül megszünik minden szenvedés.Olvasd a Nibbána szuttákat,a Mulapariyaja szuttát,melyben Buddha elutasit minden általad ismert létezőt-ezek a szutták utalnak rá.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 15. - 10:35:52
A megvilágosodás az nem egy külön birodalom, persze gondolhatod ezt is, de azzal csak eltárgyiasítod és fogalmiasítod. A megszabadulás nem más, mint a szenvedés vége, a vágy, harag és tudatlanság megszűnése véglegesen. Erről aztán beszélhetsz költőien is, ha akarsz. De egyszerűen ez annyi, hogy nincs ragaszkodás a halmazokhoz. Ez a harmadik nemes igazság, a szenvedés okának megszűnése. Hogy ez mennyire felfoghatatlan, logikán és elmén túli, azt már mindenkinek a maga képessége dönti el.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 15. - 10:41:21
Kedves Astus:)Ha számodra igy jó,legyen igy.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 15. - 18:11:43
Én?Dehogy:)Ott aztán semmiféle én nincs:)Nem.Az öt halmazon,amiről Buddha ezt irja-„Nem az enyém. Nem én vagyok. Nincs közöm hozzá.”-létezik egy valóság,ami tul van olyan fogalmakon,mint végső,v viszonylagos,lét v nem-lét,teremtett,feltételes,állandótlan v állandó,én v nem-én.Van egy valóság,ami kifejezhetetlen,tul van minden fogalmiságon,leirhatatlan és megfoghatatlan,logikán,elmén,tudaton,világon,testen tuli,ezek feletti.Ez a Világ Feletti,a tudat feletti,a test feletti Ösvény.És ez az,ahová végül eljutsz és ez az a "hely"ahol végül megszünik minden szenvedés.Olvasd a Nibbána szuttákat,a Mulapariyaja szuttát,melyben Buddha elutasit minden általad ismert létezőt-ezek a szutták utalnak rá.Metta:)


Szerintem Buddha éppenhogy azt fejtette ki, hogy az öt halmazon kívül nincs semmi más. Az öt halmaz a tapasztalás folyamatának mesterséges felosztása. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki azt mondja, hogy van valami más az öt halmazon kívül, akkor ezzel azt is mondja, hogy van valami olyan létező, ami kívül van a tapasztaláson, vagyis nem tapasztalható. Ha viszont nem tapasztalható, akkor senkinek nem is lehet róla tudomása. Ha meg mégis tudomása lenne valakinek róla, akkor mégiscsak tapasztalható lenne, vagyis mégis az öt halmazba tartozna.


A "Nem az enyém. Nem én vagyok. Nincs közöm hozzá." kicsit pontatlan fordításnak tűnik. Elárulod, honnan van?
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 04:09:41
De van egy "hely"ami tul van  a 4 elemen,az öt halmazon,amelyek-röviden a test és a tudat- mindegyike született,teremtett,alakitott ,mulandó.-Ime----Az Ellobbanás túl van a megnyilvánulton

…- Koldusok! Van egy hely, ahol nincsen a föld, nincsen a víz, nincsen a tűz és nincsen a levegő, ahol nem létezik a térvégtelenség, nem létezik a tudatvégtelenség, nem létezik a nem-valamiség, és nem létezik az elképzelhető határa. Ott nincs ez a világ és nincs túlvilág, nincs a Nap és a Hold. Arra a helyre mondom én, hogy nincsen ott állás, járás-kelés, h
alál és születés. Annak a helynek nincsen oka, nincsen folytatása, nincsen támasztéka. Ott van vége a szenvedésnek…

Koldusok! Létezik egy születetlen, létesületlen, nem teremtett, nem alakított. Ha nem létezne egy születetlen, létesületlen, nem teremtett, nem alakított, akkor a születettből, létesültből, teremtettből, alakítottból sem lehetne kitalálni. S mert létezik egy születetlen, létesületlen, nem teremtett és nem alakított, ezért a születettből, létesültből, teremtettből és alakítottból ki lehet találni…

Mindaz összeomlik, ami másra támaszkodik. Csak az nem omlik össze, ami nem támaszkodik semmire. Nyugalom ott van, ahol nincsen összeomlás. Nem támad ott fel a kéj, ahol nyugalom van. Ahol nem támad fel a kéj, ott nincsen járás-kelés. Ahol nincsen járás-kelés, ott nincsen halál és születés. Ahol nincsen halál és születés, ott nincsen az itt s az odaát, és nincs a kettő között. Ott van vége a szenvedésnek…

Lásd még Uda 8.2, Uda 8.3, Uda 8.4
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 04:31:14
Amit nem értetek.Ki a tapasztaló,ha nincs az öt halmaz?Nos-olyan nincs h valaki a nibbánában van.Mert akkor van egy én és van a nibbána,amit ez az én tapasztal.Csakhogy ez lehetetlen,hisz a nibbána többek között épp az én-telenség realizálása.Amig van én tehát,addig nincs nibbána.Ha nibbána van,ott már nincs semmiféle én.Azaz ha valaki azt mondja-én megtapasztaltam a nibbánát-helytelen és lehetetlen.Az egyetlen helyes kifejezése a dolognak-én nincs sehol csak nibbána van.Az tapasztalja önmagát.Soxor kérdik,mi a nibbána.Az egyetlen pontos válasz ez:A nibbána:nibbána.Minden más pontatlan.És ha nibbána van:csak nibbána van.Nincs jelen semmi és senki más.Ennyi.De ugysem érted,amig nem tapasztalod.Ez intellektuálisan nem érthető meg.Hogyan magyarázod el egy született vaknak,h mi a kék,a piros és a kettő közti különbség?Sehogy.---Az emlitett idézet a Buddha ujjáról van-  SN 22.79 Khajjanŕ12Bya Sutta
Lenyeletve---Metta:)--Ui.amig nem mész bele mélyen a gyakorlásba,amig nem ugrasz le,elengedve minden kapaszkodót,amig intellektuálisan próbálod meg megérteni azt ami tul van az intellektuson,amig szavakban és fogalmakban keresed azt,ami tul van minden szón és fogalmon,addig soha nem érted meg és nem is éred el.Etika,MEDITÁCIÓ,bölcsesség.Mindhárom gyakorlandó.A könyvekben nem leled meg a nibbánát.Amig csak olvasgatsz és gondolkodsz,addig csak kivülről nyalogatod a lekváros üveget.Bele kell magad vetned a mélységbe,elengedve minden kapaszkodót,minden biztos pontot.Ezért olyan nehéz és ezért realizálják oly kevesen.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 05:03:31
Kedves hajovonta:)Olvastál és gondolkodtál már épp eleget.Meditálj,meditálj,meditálj-napi 4-6 órát minimum.Ismerd ki a tudatod a gyakorlatban,és légy a tudatod mestere.Buddha is azt mondta a tanitványainak-ott egy üres kunyhó,ott egy magányos fa töve-menjetek és gyakoroljatok,meditáljatok.Másképp nem megy.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 16. - 10:20:14
De van egy "hely"ami tul van  a 4 elemen,az öt halmazon,amelyek-röviden a test és a tudat- mindegyike született,teremtett,alakitott ,mulandó.-Ime----Az Ellobbanás túl van a megnyilvánulton

…- Koldusok! Van egy hely, ahol nincsen a föld, nincsen a víz, nincsen a tűz és nincsen a levegő, ahol nem létezik a térvégtelenség, nem létezik a tudatvégtelenség, nem létezik a nem-valamiség, és nem létezik az elképzelhető határa. Ott nincs ez a világ és nincs túlvilág, nincs a Nap és a Hold. Arra a helyre mondom én, hogy nincsen ott állás, járás-kelés, h
alál és születés. Annak a helynek nincsen oka, nincsen folytatása, nincsen támasztéka. Ott van vége a szenvedésnek…

Koldusok! Létezik egy születetlen, létesületlen, nem teremtett, nem alakított. Ha nem létezne egy születetlen, létesületlen, nem teremtett, nem alakított, akkor a születettből, létesültből, teremtettből, alakítottból sem lehetne kitalálni. S mert létezik egy születetlen, létesületlen, nem teremtett és nem alakított, ezért a születettből, létesültből, teremtettből és alakítottból ki lehet találni…

Mindaz összeomlik, ami másra támaszkodik. Csak az nem omlik össze, ami nem támaszkodik semmire. Nyugalom ott van, ahol nincsen összeomlás. Nem támad ott fel a kéj, ahol nyugalom van. Ahol nem támad fel a kéj, ott nincsen járás-kelés. Ahol nincsen járás-kelés, ott nincsen halál és születés. Ahol nincsen halál és születés, ott nincsen az itt s az odaát, és nincs a kettő között. Ott van vége a szenvedésnek…

Lásd még Uda 8.2, Uda 8.3, Uda 8.4


Ez a sokat idézett részlet csak annyit mond, hogy létezik szabadulás a szenvedéstől. Az öt halmazról nem is esik szó benne, ha megnézed.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 16. - 10:28:49
Kedves hajovonta:)Olvastál és gondolkodtál már épp eleget.Meditálj,meditálj,meditálj-napi 4-6 órát minimum.Ismerd ki a tudatod a gyakorlatban,és légy a tudatod mestere.Buddha is azt mondta a tanitványainak-ott egy üres kunyhó,ott egy magányos fa töve-menjetek és gyakoroljatok,meditáljatok.Másképp nem megy.Metta:)


Ahhoz azért már eleget gyakoroltam, hogy egyből észrevegyem, ha Buddha tanítását örökkévalóság-tanítássá próbálják alakítani. Én is hoztam neked egy idézetet:


"19.  A szamszárának a nirvánával szemben
A legkisebb különbözősége sincsen.
A nirvánának a szamszárával szemben
A legkisebb különbözősége sincsen.
20.  Ami a nirvána határa,
Az a szamszára határa is.
E kettő között
A legparányibb különbség sincs."


Nágárdzsuna: A nirvána vizsgálata
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 16. - 10:31:50
Kedves Astus:)Van egy tudat feletti Tartomány,amiről kevesen tudnak és amit főként kevesen tapasztalnak meg.Abban a tartományban a tudat is mint egyszerü objektum jelenik meg,v ha magasabbra mégy,meg sem jelenik.Amit leirsz logikus és nyilván a tanulmányaidnak megfelel.Amiről én beszélek,ez nem racionális,kevesen ismerik,és azok is csak keveset beszélnek róla.Buddha erről a tudat feletti Tartományról tudott,és épp ez az ahol "megszünik minden szenvedés".Metta


Buddha ezt hol mondja, hogy van egy tudat feletti "Tartomány" (a "van egy nem született" kezdetű idézeten kívül) ?
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 16. - 10:57:09
Kezdjük akkor a théraváda értelmezéssel.

A Viszuddhimagga (letölthető PDF (http://www.urbandharma.org/pdf/PathofPurification.pdf)) (XVI.31) írja:
"A nibbána, melynek csak egyetlen jelentése van, a megszűnés leírása szerint: "Ami ugyanazon sóvárgásnak maradéktalan elkopása és megszűnése, feladása, elhagyása, elengedése, arra nem támaszkodás" (Vibh 103)."
Ezt a részt tovább magyarázza ugyanebben a fejezetben, a 63-74. szakaszban, továbbá a vonatkozó 18. lábjegyzetben.

E szerint a nirvána a sóvárgás megszűnése, ami nem a halmazok megszűnését jelenti, hanem az azokhoz való ragaszkodást. De attól még, hogy valaki nem kötődik például a golyóstollához, nem jelenti, hogy megszűnik a golyóstoll vagy átlényegül egy másfajta dimenzióba. Egyszerűen nem gondolja, hogy a golyóstoll az az övé, hogy a golyóstoll valami állandó. Ugyanígy a halmazokkal.

Az az álláspont, hogy ez felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan, ezzel csak a Bélatthaputtaféle érvelési kibúvásba menekül az ember, mondván, hogy ezt úgysem lehet kifejteni és megérteni. A gond ezzel, hogy ebből következően nem értheti aki ezt az álláspontot képviseli, továbbá nem is lehet tanítani, így a Buddha tanítása értelmetlenné válik.

Az, hogy a halmazokban van én, de a nirvánában nincs, szintúgy hibás elgondolás. A megszabadító belátás pontosan az, hogy a halmazokban nincs én, sem a halmazokon túl, sem a kettő közt, továbbá a halmazok nem is egy énnek a tulajdonai vagy tulajdonságai. Ettől még halmazok vannak, van test, érzés, gondolkodás, késztetések és tudatosság. Ha a nirvána a halmazokon túl lenne, akkor nem is tapasztalná meg senki, így senki nem is lenne megszabadulás. Ez nem azt jelenti, hogy a nirvána egyenlő a halmazokkal, hiszen akkor nem létezhetne kötődés. De maga a nem kötődés a megszabadulás, ahogyan a gyakorlás útján is az ember a nem kötődésre törekszik.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 11:17:20
"Az öt halmazról nem is esik szó benne, ha megnézed."-az öt halmaz mindegyike létesült,született,alakitott.itt nem h csak az öt halmazról van szó,hanem mindenről,ami összetett,alakitott,teremtett stb.vagyis mindenről a világon:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 11:20:51
"A nirvánának a szamszárával szemben
A legkisebb különbözősége sincsen."--butaság.Ez olyan mintha azt mondanád,h a tüz és a viz azonos.Nagardzsuna elméleti ember volt,sosem jutott a nibbána közeléber gyakorlatilag.Csak gondolkodott és játszott a szavakkal és fogalmakkal-épp mint ti:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 11:24:00
"Buddha ezt hol mondja, hogy van egy tudat feletti "Tartomány" -azt Buddha számtalanszor mondja,h van egy Világ Feletti Ösvény.A világba a test és a tudat nem tartozik bele?Csak szavakat kerestek,szavakkal játszotok,ez mire jó?:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 11:27:35
"Ha a nirvána a halmazokon túl lenne, akkor nem is tapasztalná meg senki,"-Pontosan.A nibbánát csak egy "senki sem" tapasztalhatja meg.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 11:33:49
"A gond ezzel, hogy ebből következően nem értheti aki ezt az álláspontot képviseli, továbbá nem is lehet tanítani, így a Buddha tanítása értelmetlenné válik."-Tévedsz.Tanitani lehet,de csak akkor ha  a tanitásban fontos szerepet játszik a meditáció,vagyis a dolgok önmagad által való megtapasztalása és belátása.Elméleti tanitásról persze csak szük keretek közt lehet szó,hisz az elmélet nem adja vissza a lekvár izét.Ez csak tapasztalás utján megy.A buddhizmus nem egy filozófia,amit elolvasol aztán elvitatkozol róla.Ez a gyakorlás utja,a jöjj próbáld ki,tapasztald meg magad.Amig csak olvasol az orgazmusról,de nem tapasztalod meg-addig semmit sem fogsz tudni róla.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 11:40:07
"A megszabadító belátás pontosan az, hogy a halmazokban nincs én, sem a halmazokon túl, sem a kettő közt,"-Ez igy van.De amig a halmazokban élsz,addig van én-képzet.A megszabaditó belátás csak a gyakorlás és megtapasztalás utáni valódi és hiteles belátásra vonatkozik.Nincs az un.száraz belátás általi megszabadulás,amit néhány lusta théraváda tanitó tanit.Van tudás által megszabadult-de ez a tudás nem elméleti,hanem tapasztalati tudás.Vagyis valójában csak mindkét módon megszabadult van.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 11:42:05
"De maga a nem kötődés a megszabadulás, ahogyan a gyakorlás útján is az ember a nem kötődésre törekszik."-A megszabadulás ennél sokkal több,összetettebb,nehezebb.De h pontosan h is megy ez,-nos,tapasztaljátok meg magatok:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 11:43:47
De kedves Astus,hajovonta:)Mindezek után,legyen  nektek ugy,ahogy nektek a legjobb:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 12:01:34
És végül h válaszoljunk az eredeti kérdésre-h mi a nibbána?-Ezt csakis tapasztalat utján tudhatod meg.Minden szó,fogalom,hasonlat és leirás csak távolabb visz tőle.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 12:21:36
És kedves Astus,hajovonta,kedves Mindenki:)Megköszönném,ha ezentul-legalábbis velem-mindenki arról beszélne és vitatkozna,amit saját maga megtapasztalt.Mert idézeteket,hivatkozásokat könnyü hozni bármiről-és annak az ellenkezőjéről is.Köszönettel előre is:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 16. - 12:32:34
Vagy tudatában van annak valaki, hogy megtapasztalja a megszabadulást, vagy nincs. A fogalmakkal leírjuk és meghatározzuk azt, amit tapasztalunk. Hiába igaz az, hogy nem adható át az alma íze fogalmakon keresztül, a fogalmaknak nem is az a célja. De ha vitatod azt, ahogyan valaki leír egy tapasztalatot, akkor a vita fogalmakban történik. Ha nincs fogalmad arról, amiről vitatkozol, akkor nem tudod vitatni sem. Vagyis te vagy nem vitatod azt, hogy mi a nirvána, vagy pedig meg kéne tudnod fogalmazni a saját álláspontodat. Ha az álláspontod kimerül abban, hogy a nirvána tapasztalatához szükséges a meditáció, akkor ezzel egyet is értek. Ha van más is ezen kívül a részedről, akkor mondd el.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 12:59:35
Kedves Astus:)A nibbánáról már eleget irtam itt régebben a Nirvána/Nibbána,a Végül semmi? Nirodha és nirvána,Nirvánában vagyunk-e stb.oldalakon-ahogy azt Te is pontosan tudod,v ha elfelejtetted,olvasd ujra őket.Ott mindenki megtalálja.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 16. - 13:13:59
"A nirvánának a szamszárával szemben
A legkisebb különbözősége sincsen."--butaság.Ez olyan mintha azt mondanád,h a tüz és a viz azonos.Nagardzsuna elméleti ember volt,sosem jutott a nibbána közeléber gyakorlatilag.Csak gondolkodott és játszott a szavakkal és fogalmakkal-épp mint ti:)Metta:)


:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 13:15:59
 :(
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 13:42:32
Csak egy kis izelitő a régi hozzászólásaimból:)-a nibbána:tökéletes nyugalom,tökéletes béke,tökéletes szabadság.amiből sem elvenni,sem hozzátenni nem lehet.metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 13:44:46
Végül nemhogy nem a semmi,hanem az Üresség Teljessége:)A Béke teljessége:)Békével telitettség:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 13:47:25
Valóban,a Nibbána maga az éntelenség vegytiszta szubsztanciája.A Nibbána nem a végső valóság,hanem épp annak felismerése,h ahány lény,kezdve az egyselytüektől az emberig,annyiféle "végső valóság."Ahány szempont,ahány nézet,ahány vallás, annyiféle "végső valóság".Vagyis minden relativ,minden mozgásban van,minden változik.A Nibbána valóban a teljes vágytalanság,a megfogalmazásod rövid és velős,de azért több is elmondható a Nibbánáról.Én-szintén nem tul hosszan- ugy szoktam mondani,h az eszközök a Nibbána eléréséhez-a vágytalanság,a felülemelkedettség,szenvtelenség.Ezek gyümölcsei pedig a Béke,Szabadság,Szenvedésmentesség.---Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2012. Szeptember 16. - 13:48:11
Az üresség egyszerűen. Amikor önvaló, tárgyiság, dologiság, személyiség nélkülivé válik minden. De akármit mondunk róla, nem lehet megfogalmazni, mert mindent meghalad. Mert az a fogalmakon, a kérdéseken, és minden szón, gondolaton, egyszerűen mindenen túl van. Nincs se nirvána, se szamszára, és nincs aki elérje a nirvánát. Nincs út, és nincs cél.
És nem azt akarom ezzel kifejezni hogy nem létezik semmi. Hanem az ürességet.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 13:50:05
Kedves arany lótusz:)Gyönyörü:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2012. Szeptember 16. - 13:51:49
De úgy látom Te is jókat írtál :)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 13:52:52
 :)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 16. - 18:47:57
"Buddha ezt hol mondja, hogy van egy tudat feletti "Tartomány" -azt Buddha számtalanszor mondja,h van egy Világ Feletti Ösvény.A világba a test és a tudat nem tartozik bele?Csak szavakat kerestek,szavakkal játszotok,ez mire jó?:)Metta:)


Ha pontosan megadnád a szútrát, meg tudnánk nézni, miben értünk egyet, és miben nem. A "világ feletti ösvény", "tudatt feletti tartomány", könnyen lehet akár fordítási pontatlanság is, vagy a használt szavak szövegkörnyezetből történő kiragadása és félreértelmezése. Mindenesetre könnyen lehetne tisztázni.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 19:46:39
pl."A zen gyakorló a kenshó után kezdi el a tényleges zen gyakorlást, egyre jobban elmélyítve megérétését. Ezt hagyományosan világfeletti ösvénynek nevezik, mivel itt már nem a világ múlandó dolgain meditál, hanem a nem keletkezett és meg nem szűnő buddha-természeten, a Nirvánán, abban időzik, folyamatosan benne tartózkodik.

Majd mikor elérte a teljes megszabadulást, kikászálódik barlangjából, vállára veti batyuját, lesétál a hegy lábánál fekvő városkába, s a piactéren bort iszogatva disznó vicceket mesél."-Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 16. - 20:25:51
Ez az Astus irása volt,beszéld meg vele,hol is találta.Jómagam addig meditálok egyet:) Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: A Nikk - 2012. Szeptember 16. - 20:27:16
http://www.youtube.com/watch?v=nCpkJIS9Dxc (http://www.youtube.com/watch?v=nCpkJIS9Dxc)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 16. - 23:20:14
Világfeletti ösvény/út (lókuttara-magga / lókóttara-márga / 出世道): a nemes személy (arija-puggala / árja-pudgala) útja, vagyis aki már elérte a folyamba lépést vagy azon túl.

Chapter 23 - Lokuttara Cittas (http://www.wisdomlib.org/buddhism/book/abhidhamma-in-daily-life/d/doc2728.html)
lokuttara (http://www.palikanon.com/english/wtb/g_m/lokuttara.htm)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 17. - 07:34:15
Leirom,h néz ki a nibbána mély meditációban és hogy néz ki,milyen a 7köznapokban.Kezdjük a mély meditációval.Lefexem,mély szamádhiba merülök,a külvilág teljesen eltünik,a testérzetek eltünnek,bezárul mind a hat kapu,sem hang,sem látvány,sem érintés,sem illat,sem iz,sem gondolat nincs.Csak a tiszta és zavartalan béke és nyugalom és biztonság van,ebben időzöm,időzöm az időtlenben tökéletesen zavartalanul,könnyedén,persze az én nincs jelen,eltünt testestül,tudatostul,csak a nibbána van-azaz ez a mély és rendithetetlen béke.Ez több óráig is eltart,de hogy meddig,azt csak később tudom meg,amikor megnézem az órát,mert bent nincs idő.A hétköznapokban-soxor csak ülök az ágyon,és ugyanez a béke,nyugalom tölt ki teljesen,a béke és nyugalom teljessége-és nem csinálok az égvilágon semmit,nincs semmilyen vágyam,h pl.elmenjek szórakozni,v bárkit felhivjak,v bekapcsoljam a tv-t,v bárki jöjjön,v bármi történjék.Csak ülök,eltölt ugyanaz a mély béke,nyugalom és biztonság érzet,ami a meditációban-és nem hiányzik semmi és senki,nem akarok csinálni semmit,nincs semmilyen vágyam,semmilyen késztetés,csak a béke.Természetesen tökéletesen magamnál vagyok,ez nem révület,ha valaki bejön beszélgetek,de nem zavar de nem is kivánom h itt legyen-teljesen mindegy.És ugyanez van ha járok az utcán,bevásárolok,fürdöm,eszem,v az ügyeimet intézem valami hivatalban.A béke folyamatos,nem renditi meg semmi és senki.Természetesen ez kivülről nem látszik,éber vagyok,magamnál vagyok,mindent tökéletesen el tudok intézni stb.Kb.ennyi.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 17. - 08:07:11
És természetesen nagyon jól érzem magam mindeközben-gyakorlatilag mindig,mindenhol:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 17. - 09:21:46
Ez remek, ha minden tevékenység és helyzet közepette rendíthetetlen a tudat. :)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: A Nikk - 2012. Szeptember 17. - 11:11:34
Feinhold Kázmér a nirvánáról:

http://youtu.be/sTORSrX5Erc (http://youtu.be/sTORSrX5Erc)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 17. - 12:50:45
Kedves Nikk:)Az urnak kenshója(megvilágosodás élmény,lényeglátás)volt.Sajnos a végén kiesett belőle,ahogy visszatért a vágy.Ha folyamatosan fennáll,ha soha többé nem esel már ki,akkor nagyon rendben vagy:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: A Nikk - 2012. Szeptember 17. - 19:58:25
Kedves Nikk:)Az urnak kenshója(megvilágosodás élmény,lényeglátás)volt.Sajnos a végén kiesett belőle,ahogy visszatért a vágy.Ha folyamatosan fennáll,ha soha többé nem esel már ki,akkor nagyon rendben vagy:)Metta:)

Hallo, Nibbana, ha nincs kifogásod ellene, tudatom Feinhold Kázmér barátommal, miben volt része szerinted.

,)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 17. - 20:04:19
Rendben.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 18. - 09:19:46
Nem is tudom. Én sok helyen "szabad a vágyaktól" kifejezést olvastam, ami nem pont ugyanaz nekem, mint a "vágynélküliség". Mi a véleményetek?

A vágyak jönnek és mennek. De nem kötelező őket követni. A bölcsesség segítségével ragaszkodás nélkül dönthetünk minden pillanatban.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: A Nikk - 2012. Szeptember 18. - 10:46:21
Asszem, a vágy-ellenszenv-zavarodottság bármilyen lájtos megjelenése (még ha a bölcsesség felül is írja) - mégiscsak valami lappangó tudati szennyeződés lehet. Elméletben, ugyebár.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 18. - 11:14:38
Ez itt egy fontos különbség valóban, hogy nincs vágy, vagy pedig nem ragadja meg a vágyat. A srávaka esetében a cél, hogy nincs vágy, és ez az arhat, akiben nincs semmilyen vágy vagy harag. A bódhiszattva nem ragadja meg sem a vágyat, sem a vágytalanságot. Másrészt azt is lehet mondani, hogy a srávaka változat egy tévedés, hibás megközelítés, és a Buddha mindenhol csak az utóbbit tanította. Ez megint egy újabb különbség, ami megjelenik különböző buddhista irányzatokban, tanításokban.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 18. - 15:12:55
Kedves Mindenki:)Egyszerüen nincs vágy.Fel sem merül.Ugyanakkor ezen a szinten nincs ragaszkodás sem,sem a vágytalansághoz,sem a nibbánához,sem semmihez és senkihez az égvilágon.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 18. - 16:40:23
"A vágyak jönnek és mennek. De nem kötelező őket követni. A bölcsesség segítségével ragaszkodás nélkül dönthetünk minden pillanatban."Ez még a nibbána előtti időszakban van,amikor még küzdesz a vágyakkal.Felmerül-elengeded,felmerül egy másik-elengeded-ez azonban még nem nibbána.Végül a vágyak végére érsz,gyökerestül kitépve mind,többé már fel sem merülnek-akkor van nibbána.Amig van vágy,addig nem vagy kész.Ha a vágyak zaklatottsága helyett rendithetetlen nyugalom és béke van,derü és megelégedettség-akkor kész vagy:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 18. - 17:18:05
De a vágytalanság nem jelenti azt, hogy már fel sem kelsz reggel, vagy nem dolgozol többet. Akkor mi különbözteti meg az egyik fajta vágyat a másiktól?
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hop.pala - 2012. Szeptember 18. - 18:59:54
Szerintem a vágy öncélú,az együttérzés másra irányul,ha minimumra szoritod az anyagiakat vagy esetleg valamilyen anyagiak megszerzését más érdekében teszed,akkor az már nem vágy.A más érdekében: akkor a közjót kell szolgálni és nem csak egy két személy vagy csoport üdvét.(inkább a szellemi fejlődését és nem a kényelmét)
Bár olyanok is vannak akik ilyenkor félrevonulnak és elszigetelik magukat a világtól és esetleg csak szellemi szinten tevékenykednek,vagy talán ott sem.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: A Nikk - 2012. Szeptember 18. - 19:45:23
De a vágytalanság nem jelenti azt, hogy már fel sem kelsz reggel, vagy nem dolgozol többet. Akkor mi különbözteti meg az egyik fajta vágyat a másiktól?

Tisztán elméleti kérdés, Astus, szerinted kizárt dolog úgy felkelni reggel az ágyból, hogy nem vágyakozol?
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 18. - 20:47:11
A napi elkerülhetetlen teendőket rutinból,nem vágyból csinálod.Egyébként 12éve nem dolgozom,és tökéletesen vágytalanul fel lehet kelni az ágyból:)Legalábbis ha pl.nem akarsz oda vizelni:)Nincs vágy.Bármilyen hihetetlen számotokra.Nem azért eszem,intézek ügyeket,tanitok mert vágyam volna ezekre.A legtöbbet csak rutinból,más dolgokat jóindulatból végzek.Egy buddhista számára az egyetlen helyes vágy a vágytalanság.Aztán ha ez megvan,akkor már nincs több.Ilyen egyszerü:)Metta
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 18. - 21:05:08
De komolyra forditva.Az érzéki és érzék feletti vágyak is eltünnek.Nem vágysz többé izekre,hangokra,érintésre,utazásra,sexre,dicséretre, stb,ugyanigy nem vágysz pl. a dzshánákra v egyéb meditációs élményekre,elismerésre, stb.Nem vágysz az életre,ahogy a halálra sem-számodra lényegtelenné válnak ezek mind.Az életed nagyon egyszerüen és puritánul éled,megelégedve mindig azzal,ami épp van.És mivel mindig nibbána van-ez nem is olyan nehéz:)A többi pedig-munka,anyagiak,egészség,betegség,stb.stb. -már semmit sem számit.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 19. - 00:03:50
Tisztán elméleti kérdés, Astus, szerinted kizárt dolog úgy felkelni reggel az ágyból, hogy nem vágyakozol?

Minden tettet megelőz a szándék. Ami mögött nincs szándék, azt nem is csinálja az ember. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szándék-tett-eredmény hármas mindig egyezik. Továbbá, a vágy/sóvárgás (trsna/tanhá) a buddhizmusban nem azonos az akarattal (cshanda) vagy a szándékkal (csétaná), bár persze egyezhet is a kettő. Tehát nem minden tudati tevékenység egyben szennyeződés is, vagy vezet szenvedéshez.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 19. - 03:35:23
Kedves Astus:)"Minden tettet megelőz a szándék. Ami mögött nincs szándék, azt nem is csinálja az ember."Te szándékosan lélegzel?Szándékosan ver a szived?A test végzi a dolgát automatikusan.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 19. - 03:40:44
"Tehát nem minden tudati tevékenység egyben szennyeződés is, vagy vezet szenvedéshez."Természetesen nem.Csak az ellenszenvvel,haraggal,gyülölettel,büszkeséggel,tudatlansággal és egyéb szennyeződésekkel végzett tudati tevékenység szennyezett és vezet szenvedéshez.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 19. - 04:58:00
Kedves Nikk:)"Asszem, a vágy-ellenszenv-zavarodottság bármilyen lájtos megjelenése (még ha a bölcsesség felül is írja) - mégiscsak valami lappangó tudati szennyeződés lehet."Igy van.Metta:)--Kivételek ez alól a helyes vágyak,amelyek arról ismerhetők fel,h a szenvedés csökkenéséhez és megszünéséhez vezetnek-addig amig nincs nibbána.Ha nibbána van,már nem a vágy motivál még ebben sem,hanem a jóindulat,kedvesség,segitőkészség automatizmusa-mert ezek már olyan természetesek számodra,mint a légzés.Ekkor már nincs szükséged a vágy hajtó erejére.Megy minden magától,könnyedén:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 19. - 06:57:15
A napi elkerülhetetlen teendőket rutinból,nem vágyból csinálod.Egyébként 12éve nem dolgozom,és tökéletesen vágytalanul fel lehet kelni az ágyból:)Legalábbis ha pl.nem akarsz oda vizelni:)Nincs vágy.Bármilyen hihetetlen számotokra.Nem azért eszem,intézek ügyeket,tanitok mert vágyam volna ezekre.A legtöbbet csak rutinból,más dolgokat jóindulatból végzek.Egy buddhista számára az egyetlen helyes vágy a vágytalanság.Aztán ha ez megvan,akkor már nincs több.Ilyen egyszerü:)Metta

Gondolom, a fórumra is rutinból írsz.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 19. - 09:14:00
Kedves hajovonta:)Jóindulatból leginkább.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 19. - 09:29:47
Kedves hajovonta:)De ha zavar a fórumon való jelenlétem,két megoldást tudok ajánlani.1.-Nem olvasod a hozzászólásaim.2.Ha ennyire zavarlak,minden további nélkül kiregisztrálok,ha ez Téged boldoggá tesz.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 19. - 10:17:31
A test motorikus működését nem nevezném a tetteimnek. A szamszárához kötő tevékenységek mindenkinek rutinból mennek, mert nincs éberség, nincs tudás, nincs rálátás. Az emberek is gondolkodás nélkül tesznek jó és rossz dolgokat egyaránt, hát még az állatok és egyéb lények. Egyszerűen követik a hajlamaikat, az indulatokat. Így működik a karma.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 19. - 10:28:50
Kedves Astus:)Sajnos a nagy általánosságban igy van.De azért vannak kivételek:)A Buddha utja épp arról szól,h megszerezd azt az éberséget,önuralmat,együttérzést,amikor már nem az ösztönök és pillanatnyi indulatok irányitanak,hanem te vagy a tudatod mestere,és nem a tudat és a tudatalatti rángat téged,hanem forditva-te uralod ezeket. Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 19. - 10:39:25
Akkor miért mondod, hogy rutinból cselekszel?
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 19. - 11:09:33
Mert nem vágyból cselexem.A testtel kapcsolatos teendők-evés,ivás,alvás-ezek nem vágyból születnek,csak automatizmusok.Igy érthető?És bizonyos tudati cselekvések,szellemi "munkák" szintén rutinból mennek,hivatali ügyintézés,pénzügyek,stb.Röviden a földi léttel kapcsolatos mindennapi teendőket rutinból végzem,nem a vágy hajt.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 19. - 11:49:11
Nem azért eszel, mert éhes vagy? Neked nem számít, hogy mi az, amit eszel? Ha vannak egyéb ügyeid mint puszta létfenntartás, akkor azok minek? És milyen indíttatásból teszel azokért bármit is? Vagyis, miben különbözik a te hivatali ügyintézésed bárki másétól? Valamit el akarunk érni valamilyen célból, nem? Meg tudnád fogalmazni pontosabban, hogy mit jelent nálad rutinból tenni valamit?
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 19. - 13:55:41
Kedves Astus:)Nekem nem számit,mit eszem.A többi kérdésre fentebb már választ adtam.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hop.pala - 2012. Szeptember 19. - 16:15:02
"Nem azért eszel, mert éhes vagy?"-olvastam valahol egy megvilágosodott mesterről aki naponta egyszer evett,de ha nem vittek neki aznap nem evett.Ha megtalálom beirom ide az idézetet.Szerintem a megvilágosodottaknál az ügyintézés ugy megy hogy,tisztába van vele hogy még "testben" van,pontosabban nem a paranirvánába,ezért eljátsza a szerepet,de már nem éli bele magát,nem azonosul a teendővel,tehát ugy ténykedik hogy nem csinál karmát.Ez a lényeg a megvilágosodott bármit tesz nem halmoz ujabb karmát ugy képes megtenni.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2012. Szeptember 19. - 20:15:54
Ez a topic egy tanulmány........
Nibbána verhetetlen.... :)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2012. Szeptember 19. - 20:16:23
Van, vagy nincs?

Csodálatos belső gyönyörrel tapasztalva a tudat üres mibenlétét,
Tisztán látva az építő és romboló folyamatok közös láncolatát
Ami van, az a nincs.
Az ég ma lila, és a fű kék.

Végelláthatatlan óceán a tér, melyben hullámok jönnek és mennek.
De ez a szavakon is túl van, ez túl van mindenen.

Ami van, azt egyszerűen úgy hívják: nincs.
De van, vagy nincs... egyik sem pontos
Végső soron nincs van, és nincs nincs,
és nincs a kettő között sem.

Névtelen

Élőlényekkel van tele a Föld
De te soha egyiket se öld
Tibet rengeteg sok mezein
Szállva a karmák kezein

A gyertya kialszik, lángja eltűnik a mélyben
Az utolsó szikrák tovatűnnek az éjben
Határtalan bölcsesség kinyíló ablaka
Beszáll rajta sorban a lények tudata

Felhők között vízesések végtelen árja
Mindegyiket az üresség tava várja
Hegyek mögül a nap újra felragyog
A sűrű fák végtelenje között megragyog

Az idő fogalmát az időtlen eltörli
Ez a ragyogás a szennyet feltörli
Ahogy a tűz kialszik, többé már nem ég
Csendes üresség, így ez lesz a vég.

/saját szerzemények/
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: A Nikk - 2012. Szeptember 19. - 20:35:53
Idézet
/saját szerzemények/

kinek a sajátjai, kedves arany lótusz? ,)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2012. Szeptember 19. - 20:45:29
Idézet
/saját szerzemények/

kinek a sajátjai, kedves arany lótusz? ,)

ne forgasd ki a szavaimat :D hogy írtam volna le másképp..... :D ?? ezek külömbenis csak szavak, drága :) ne vedd már ennyire komolyan!  :)
Valójában szavak sem.... :) de ha ennyire ugrasz a szavakra..... ám legyen....... :) a szavakkal lehet játszani is, úgy, hogy tudod, hogy bármit mondhatsz, nem kell véresen komolyan venni, mert üresség. Meg lehet a szavakat holtkomolyan is venni, mintha az valóság lenne. Csakhogy a szavak olyanok mint a kakaskukorékolás. :) Például.......
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: roni - 2012. Szeptember 19. - 20:57:59
(Angolosoknak ide is beteszem, mert témába vág -- nem értek egyet velük feltétlenül mindenben, de érdekesek sztem: Epistemology and enlightenment (http://meaningness.wordpress.com/2012/09/13/epistemology-and-enlightenment/) és I’ve Done It (http://speculativenonbuddhism.com/2012/09/18/ive-done-it/).)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 20. - 00:08:36
Jó felvetések, Roni. A buddhizmusban is találni azért jó pár kritériumot arra nézve, hogy milyen egy megvilágosodott, még ha ezek a meghatározások különbözőek is. Például az, hogy egy arhat mentes a tíz béklyótól, nem tud különböző dolgokat elkövetni (AN 9.7), és hasonlók. A mahájánában meg aztán még több tulajdonságról esik szó. Itt általánosan említik Yongming Yanshou tíz pontját annak megvilágítására, hogy valaki valóban megvilágosodott lett: Stop Cheating Yourself: Answering "Yes" to All These 10 Questions Can Determine If You're Spiritually Enlightened or Not (http://www.meditationexpert.com/life-wisdom/l_are_you_enlightened.htm) (sajnos a tíz kérdést magát a neten nem találtam meg most, de be tudom másolni ha valakit érdekel pontosan).
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 20. - 02:38:56

A béklyók

Tíz béklyó1 létezik. Melyik ez a tíz? Az öt alacsonyabb béklyó, és az öt magasabb béklyó. És melyik az öt alacsonyabb béklyó? Az én-képzet, a bizonytalanság, a fogadalmakhoz és gyakorlatokhoz való ragaszkodás, az érzéki vágy és a rosszindulat. Ez az öt alacsonyabb béklyó.

És melyik az öt magasabb béklyó? Vágy a formára, vágy a forma-nélkülire, a gőg, a nyugtalanság és a tudatlanság. Ez az öt magasabb béklyó. És ezek együtt a tíz béklyó.

    A 10 béklyó (saṃyojana):
    én-képzet (sakkāya-diṭṭhi)
    bizonytalanság (vicikicchā)
    a fogadalmakhoz és a gyakorlatokhoz ragaszkodás (sīlabbata-parāmāsa)
    érzéki vágy (kāma-rāga)
    rosszindulat (byāpāda)
    vágy a formára (rūpa-rāga)
    vágy a formanélkülire (arūpa-rāga)
    gőg (māna)
    nyugtalanság (udhacca)
    tudatlanság (avijjā)
    A folyamba lépett (sotāpanna) eltépte az első 3 béklyót, az egyszer visszatérő (sakadāgāmi) meggyengítette, meglazította a 4–5. béklyót, a vissza-nem-térő (anāgāmi) megszabadult az első 5 béklyótól, az arahat pedig megszabadult mint a 10-től.  ↩

   

Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 20. - 02:47:37

AN 9.62 Bhabba Sutta

Képes — Nem képes

Szerzetesek! Az aki nem hagy fel kilenc dologgal, az képtelen megvalósítani az arahantságot. Melyik ez a kilenc? Vágy, ellenszenv, tompaság, harag, sértettség, gőg, szemtelenség, irigység és fukarság. Aki nem képes elhagyni ezt a kilenc dolgot, képtelen megvalósítani az arahantságot.

Aki felhagy kilenc dologgal, az képes megvalósítani az arahantságot. Melyik ez a kilenc? Vágy, ellenszenv, tompaság, harag, sértettség, gőg, szemtelenség, irigység és fukarság. Aki felhagy ezzel kilenc dologgal, képes megvalósítani az arahantságot.
 
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 20. - 03:18:06
Kedves Lótusz:)"Csakhogy a szavak olyanok mint a kakaskukorékolás. "Igy van:)-Inkább légy a csend,amiből felkél és amiben elnyugszik:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 20. - 04:57:54
És légy maga az üres,tiszta tér,melyben a méltatlan kakaskodás zajlik és véget ér,téged meg sem érintve,be nem szennyezve:)Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: roni - 2012. Szeptember 20. - 06:31:24
(sajnos a tíz kérdést magát a neten nem találtam meg most, de be tudom másolni ha valakit érdekel pontosan).

Engem érdekelne.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 20. - 07:31:08
Kedves hajovonta:)De ha zavar a fórumon való jelenlétem,két megoldást tudok ajánlani.1.-Nem olvasod a hozzászólásaim.2.Ha ennyire zavarlak,minden további nélkül kiregisztrálok,ha ez Téged boldoggá tesz.Metta:)

Nem zavar. Csak beszélgetünk :)
Csak fölvetettem valamit, amit nekem is fölvetettek régen, amikor azt hittem, hogy a zsebemben van a bölcsek köve.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 20. - 08:08:55
a bölcsesség nem massziv és mozdulatlan
a világ,a világon minden Üresség és Teljesség végtelen,örök tánca.
a kettő-Egy.
ez a Dharma,ez az Ige.
nincs semmi,csak ez a Tánc.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: A Nikk - 2012. Szeptember 20. - 08:48:52
Idézet
amikor azt hittem, hogy a zsebemben van a bölcsek köve

mér, nincs benne?  8)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 20. - 09:09:55
Kedves hajovonta:)Biztos,h van a zsebedben egy darab belőle,ahogy a multkor priviben is irtam,van benned potencia,csak ki kéne aknázni,és -ahogy irtad "hobbi buddhistából"-profivá kéne válnod.Néha nagyon jók a meglátásaid,kár lenne veszni hagyni a benned rejlő tehetséget.Komoly gyakorlással nagyon messzire juthatsz.Metta:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 20. - 09:25:08
Idézet
amikor azt hittem, hogy a zsebemben van a bölcsek köve

mér, nincs benne?  8)

A zsebem üres.  ;)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 20. - 09:28:55
Kedves hajovonta:)Biztos,h van a zsebedben egy darab belőle,ahogy a multkor priviben is irtam,van benned potencia,csak ki kéne aknázni,és -ahogy irtad "hobbi buddhistából"-profivá kéne válnod.Néha nagyon jók a meglátásaid,kár lenne veszni hagyni a benned rejlő tehetséget.Komoly gyakorlással nagyon messzire juthatsz.Metta:)

"- Van valami, amit én magam tehetnék, azért, hogy elnyerjem a megvilágosodást?
 - Körülbelül annyit, amennyit azért tehetsz, hogy a nap reggel felkeljen.
"
(Anthony de Mello - A csend szava)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 20. - 10:05:27
 Tett

– Szerzetesek, megtanítom nektek a régi és új kammát, a kamma megszüntetését, és a kamma megszüntetéséhez vezető gyakorlás ösvényét. Hallgassatok és figyeljetek jól! Beszélni fogok.

És most, szerzetesek, mi a régi kamma? A szem régi kammának tekintendő, amely összetett, akaratlagos és érzékelhető. A fül…Az orr…A nyelv…A test…Az elme régi kammának tekintendő, amely összetett, akaratlagos és érzékelhető. Ezt hívják régi kammának.

És mi az új kamma? Bármi, amit most teszünk a testünk által, beszéd által vagy gondolkodás által: Ezt hívják új kammának.

És mi a kamma megszüntetése? Az, amikor valaki megérinti azt a megszabadulást, ami a testi kamma, szóbeli kamma, gondolati kamma megszüntetéséből következik: Ezt hívják a kamma megszüntetésének.

És a gyakorlás melyik ösvénye vezet a kamma megszüntetéséhez? A nemes nyolcrétű ösvény: helyes nézet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életmód, helyes erőfeszítés, helyes tudatosság, helyes összpontosítás. Ezt hívják a kamma megszüntetéséhez vezető gyakorlás ösvényének.

Így, szerzetesek, megtanítottam nektek az új és régi kammát, a kamma megszüntetését, a kamma megszüntetéséhez vezető gyakorlás ösvényét. Amit egy tanítónak meg kell tennie – aki a tanítványai jólétéről gondoskodik, irántuk tanúsított együttérzéssel -, azt megtettem értetek. Amott vannak a fák gyökerei, amott az üres hajlékok. Hát gyakoroljatok, szerzetesek. Ne legyetek meggondolatlanok. Nehogy később megbánjátok. Ez az üzenetem nektek.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Astus - 2012. Szeptember 20. - 10:10:11
Albert Welter fordításában (Yongming Yanshou's Conception of Chan in the Zongjing lu, p. 273-274):

I now present ten questions in order to form a framework [to test your understanding].

[1] Do you thoroughly understand seeing [one’s] nature, as if delineating and contemplating phenomenal forms similar to someone like Mañjuśrī?

[2] In everything you do—whether encountering situations or dealing with externals, seeing phenomenal forms or listening to sounds, raising a foot or lowering a foot, opening the eyes or closing the eyes—do you illuminate the implicit truth [ zong ] and comply with Buddhism?

[3] Do you read the teachings of each age and the statements of former patriarchs and masters, listening deeply and unafraid, completely understanding the truth in all of their teachings and not doubting it?

[4] In response to different [types of] difficult questions and all manner of trivial queries, are you able to provide [answers] according to the four kinds of eloquent responses and completely resolve the doubts that others have?

[5] At all times and in all situations, does wisdom shine forth unhindered and does thought after thought pass perfectly, without encountering a single dharma that is able to cause obstruction, or being interrupted for even a single instant?

[6] In all the occasions that present themselves to you in the external realm, whether contrary or agreeable, good or bad, do you resist [the desire to] elude them [on the one hand] and are you always conscious of destroying [any attachment to] them [on the other]?

[7] Within the realm of the mind and its objects comprised of a series of one hundred dharmas, 206 do you get to see the extremely subtle essence-nature and the original point of rising of each and every [dharma], without confusing them with the circumstances of birth and death and the organs of sense and their objects?

[8] Regarding the four types of behavior—walking, standing, sitting, and lying—do you address others respectfully and exercise restraint when replying? And when wearing clothes and eating food, performing and carrying out [tasks], do you understand the true reality of each and every grade [in rank]?

[9] When listening to claims that there are Buddhas or there are no Buddhas, there are sentient beings or there are no sentient beings, do you sometimes applaud them and sometimes refute them, sometimes agree and sometime disagree, with a firm unwavering mind?

[10] When you hear about how all the different kinds of wisdom are able to clearly fathom how nature and form complement each other, how li and shi are unhindered, how nonexistence and existence are one and the same phenomena and do not reflect the origin [of phenomena] itself, and how the thousand sages appear in the world, can you avoid doubting it?
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 20. - 10:23:30
II. Törekvés

21.
Törekvés halhatatlanság, restség halál útjára visz.
Törekvő többé nem hal meg; a rest nem több, mint a halott.

22.
A bölcsek ezt felismerik, s törekednek ernyedetlenül.
Az igazak nyomán járnak, magasabbra törnek szüntelen.

23.
Aki szilárd kitartással, elmélyülten elmélkedik,
az elnyeri a Nirvánát, mindennél drágább birtokot.

24.
Aki folyton igyekszik a cél felé,
igaz úton járva, serény, szerény,
ura gondolatának, az ily nemes
törekedőnek a hírneve egyre nő.

25.
Mérséklettel, igyekvéssel és önuralommal a bölcs
szilárd szigetet épít fel, mit az ár nem sodorhat el

26.
Elmerülnek a restségben a balgatagok, ostobák.
Okos a törekvés mellett, mint drága kincs mellett, kitart.

27.
Ne merülj el a restségben, ne csábítson a vágy, a kéj.
Igaz öröm kárpótolja a kitartó elmélyülőt.

28.
Ha restségét törekvéssel lerázza magáról a bölcs,
úgy néz a tudás tornyából a szenvedő világra le,
mint aki hegytetőn állva a földre pillant szenvtelen.

29.
Iparkodjék a restek közt, az alvók közt éber legyen,
mindet maga mögött hagyva, mint paripa a rossz gebét.

30.
Törekvésével lett Indra az istenek között király.
A törekvés dicséretes, ám a restség szégyenletes.

31.
Ha veszélyt lát a restségben és törekszik a szerzetes,
elégeti bármely erős kötelékét, akár a tűz.

32.
Ha veszélyt lát a restségben és törekszik a szerzetes,
nem bukhat el, nem téveszt célt: a Nirvána felé halad.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 20. - 13:17:56
Most vettem észre, hogy már van egy ilyen téma "Nirvána/Nibbána" címen, amit roni indított. Lehet, hogy össze kellene őket olvasztani.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2012. Szeptember 20. - 17:02:10
Astus összeolvasztotta időközben.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2012. Szeptember 20. - 17:40:02
Kedves Lótusz:)"Csakhogy a szavak olyanok mint a kakaskukorékolás. "Igy van:)-Inkább légy a csend,amiből felkél és amiben elnyugszik:)Metta:)

Jaja  ::)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2012. Szeptember 20. - 17:42:20
És légy maga az üres,tiszta tér,melyben a méltatlan kakaskodás zajlik és véget ér,téged meg sem érintve,be nem szennyezve:)Metta:)

 ::)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 26. - 15:39:54
Fordította: Vriendelijke
Forrás: Beyond the Net
Eredeti mű címe: Nibbana
A nibbána mint létező valóság
Tartalom: Nibbána
Előző: A nibbána filozófiai dimenziója
Következő: Függ-e a nibbána az ösvénytől, ami hozzá vezet?

A nibbána természetével kapcsolatban gyakran felvetődik a kérdés: a nibbána csak a szennyeződések megszüntetését, a szamszárából való megszabadulást jelenti-e, vagy pedig valamilyen önmagában is létező valóságot? A nibbána nem csak a szennyeződések megsemmisítése és a szamszára vége, hanem egy olyan valóság, amely meghaladja a hétköznapi tapasztalatok világát, és amely túl van a létbirodalmon.

A Buddha úgy hivatkozik a nibbánára, hogy az dhamma. Azt mondja például: „minden dhammák közül, legyenek azok feltételekhez kötöttek vagy feltétel nélküliek, a legkiválóbb dhamma, a legfelsőbb dhamma a nibbána”. A dhamma a tényleges valóságot jelenti, a létezőket, ellentétben a fogalmi dolgokkal. A dhammáknak két típusa van: a feltételekhez kötött és a feltételek nélküli. A feltételekhez kötött dhamma egy fennálló állapot, amely okok és feltételek mentén jött létre, valami olyan, amit a különféle feltételek működése eredményezett. A feltételekhez kötött dhammák az öt halmaz: az anyagi forma, az érzés, az érzékelés, a késztetések és a tudatosság. A feltételekhez kötött dhammák nem maradnak változatlanok. A létesülés szakadatlan folyamatán mennek keresztül. Felmerülnek, átalakulnak és elmúlnak a feltételeknek megfelelően.

A feltételek nélküli dhamma azonban nem okok és feltételek mentén jön létre. A feltételekhez kötött dhammáéval épp ellentétesek a jellemzői: nem merül fel, nem múlik el és nem alakul át. Mégis valóság, és a Buddha úgy jellemzi a nibbánát, mint feltételek nélküli dhammát.

A Buddha úgy beszél a nibbánáról, hogy az egy ájatana. A szó azt jelenti: birodalom, terület vagy szféra. Egy olyan szféra, ahol semmi sincs, ami megfelelne a hétköznapi tapasztalatainknak, és ezért tagadásokkal kell leírni, úgy, hogy tagadjuk a feltételekhez kötött dolgok minden korlátozott és meghatározott tulajdonságát.

A Buddha úgy beszél a nibbánáról, hogy az egy dhátu, vagyis elem, a ’haláltalan elem’. Egy óceánhoz hasonlítja a nibbánát. Azt mondja, hogy akárcsak a hatalmas óceán, amelynek szintje ugyanolyan magas marad, emelkedés vagy süllyedés nélkül, akármennyi víz is ömlik bele a folyókból, ugyanúgy a nibbána is ugyanolyan marad, függetlenül attól, hogy sokan vagy kevesen érik el az emberek közül.

Úgy is beszél a nibbánáról, mint olyan valamiről, amit a testünkkel meg lehet tapasztalni, egy olyan tapasztalat, ami annyira eleven és erős, hogy úgy lehet leírni, mint „a haláltalan elem megérintése a testünkkel”.

A Buddha úgy is beszél a nibbánáról, hogy az egy ’ország’ (pada), amatapada – a haláltalan ország – vagy accsutapada, a múlhatatlan ország.

Egy másik szó, amit a Buddha a nibbánára használ a szaccsa, ami azt jelenti, hogy ’igazság’, ténylegesen létező valóság. A nibbánára itt igazságként, egy olyan valóságként utal, amelyet a nemes személyek közvetlen tapasztalat útján ismernek meg.

Összességében ezek a kifejezések világosan mutatják, hogy a nibbána ténylegesen létező valóság, és nem egyszerűen csak a szennyeződések megsemmisítése vagy a létezés megszüntetése. A nibbána feltételek nélküli, keletkezés nélküli és időtlen.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 26. - 15:42:36

A nibbána filozófiai dimenziója
Tartalom: Nibbána
Előző: A nibbána pszichológiai dimenziója
Következő: A nibbána mint létező valóság

De a dukkha végének ennél sokkal szélesebb jelentése is van. A sóvárgás vezet minket újra és újra a szamszárába, a születés és halál körforgásába. Amikor a sóvárgást megszüntetjük és a cselekedeteink nem eredményeznek kammát, akkor a létesülés kereke megáll. A végső megszabadulásnak ez az állapota az, ami a Buddha tanításainak célja.

A végső megszabadulás állapotának neve páli nyelven ’nibbána’, szanszkrit nyelven ’nirvána’. A nibbána szó szerinti jelentése: a tűz kialvása. A nibbána szó, amelyet a Buddha használ, jelenti a sóvárgás tüzének kialvását, a mohóság, gyűlölet, káprázat tüzének kialvását.

A nibbána a Buddha ösvényének végső célja. Ezt mondja a Buddha: „Ahogyan a folyó vize elér az óceánba és egyesül az óceán vizével, úgy a spirituális ösvény, a Nemes Nyolcrétű Ösvény is eljut a nibbánába és egyesül a nibbánával.”
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 26. - 15:44:11

Függ-e a nibbána az ösvénytől, ami hozzá vezet?
Tartalom: Nibbána
Előző: A nibbána mint létező valóság
Következő: A nibbána puszta megsemmisülés?

Gyakran felteszik a kérdést: Ha a nibbánát az ösvény gyakorlásával érik el, akkor nem válik-e attól függővé? Nem válik-e a nibbána egy okozattá, amelyet az ösvény, mint ok hozott létre?

Itt különbséget kell tennünk a nibbána és a nibbána elérése között. Az ösvény gyakorlásával a gyakorló nem létrehozza a nibbánát, hanem inkább felfedez valami már létezőt, valami mindig meglévőt.

Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 26. - 15:44:50

A nibbána puszta megsemmisülés?
Tartalom: Nibbána
Előző: Függ-e a nibbána az ösvénytől, ami hozzá vezet?
Következő: A teknős és a halak története

Elővigyázatosságból meg kell ismételnünk, hogy a nibbánát nem lehet megérteni szavakon és kifejezéseken keresztül, vagy a szövegek tanulmányozásával. A nibbánát csak a megvalósításával lehet megérteni. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyen valamilyen elképzelést arról a célról, ami felé a tanításai mutatnak, a Buddha mégis szavakat és kifejezéseket használ. Negatív és pozitív kifejezéseket egyaránt, és ezeket mindet alaposan át kell gondolnunk, hogy a nibbána fogalmát elképzeljük. Ha nem így teszünk, akkor egyoldalú, torz képünk lesz a nibbánáról.

A Buddha a nibbánáról elsősorban olyan kifejezésekkel beszél, amelyek a szenvedés közömbösítéséről szólnak: a szenvedés megszüntetése, az öregség és halál megszüntetése, a szomorúság nélküli, terhek nélküli, bánatok nélküli ország és így tovább.

Olyan leírás is van róla, hogy nincsenek jelen a szennyeződések, azok a mentális tényezők, amelyek fogságban tartanak bennünket. A nibbánát tehát úgy ábrázolja, mint a mohóság, gyűlölet és káprázatok megsemmisítését. Nevezik szenvtelenségnek (virága) is, a szomj megszüntetésének, a büszkeség megsemmisítésének, az önteltség kigyomlálásának, a hiúság kioltásának.

A Buddha célja azzal, hogy tagadó megfogalmazásokat használ, az, hogy megmutassa: a nibbána teljesen független a tapasztalatoktól, és az összes feltételektől függő dolog fölött áll; hogy megmutassa: a nibbána kívánatos, mert ez minden szenvedés vége; és hogy megmutassa, hogy a nibbánát a szennyeződések megsemmisítésével kell elérni. A negatív vagy tagadó szóhasználatot nem szabad félreérteni és úgy értelmezni, hogy a nibbána puszta megsemmisítés vagy negatív megvalósítás.

Annak érdekében, hogy ezt az egyoldalú szemléletet helyreigazítsa, a Buddha a nibbánát pozitív kifejezésekkel is jellemzi. Úgy említi a nibbánát, mint a legmagasabb boldogságot, tökéletes gyönyörűséget, békét, nyugalmat, megszabadulást és szabadságot. Úgy nevezi a nibbánát: ’a sziget’, olyan sziget, amelyre a lények megérkezhetnek, és amely mentes a szenvedéstől. A lények számára, akiket reménytelenül sodor az öregség és halál óceánja, ez a hely a biztonság szigete.

Nevezik még ’barlangnak’ is, amely biztonságot nyújt a születés és halál veszélyei ellen. A nibbánát ’hűvös országnak’ is nevezik – olyan hűvösségről van szó, amely a mohóság, gyűlölet és a káprázatok tüzeinek megszüntetéséből ered.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 26. - 15:45:41

A teknős és a halak története
Tartalom: Nibbána
Előző: A nibbána puszta megsemmisülés?
Következő: A nibbána két eleme

Ennek a tévedésnek az illusztrálására a buddhisták a teknős és a halak történetét említik. Volt egyszer egy teknős, aki egy tóban élt, egy csapat hallal együtt. Egy napon a teknős sétálni ment a szárazföldre. Egy pár hétig távol volt a tótól. Amikor visszatért, találkozott néhány hallal. A halak így szóltak:

– Teknős úr, jó napot! Hogy van? Hetek óta nem láttuk. Hol járt?

A teknős így válaszolt:

– Fenn voltam a földön, a szárazföldön töltöttem az időt.

A halak egy kicsit törték a fejüket, aztán azt kérdezték:

– Fenn a szárazföldön? Miről beszél? Mi az a szárazföld? Nedves?

A teknős így válaszolt:

– Nem, nem az.

– Hűvös és frissítő?

– Nem, nem az.

– Hullámzik és fodrozódik?

– Nem, se nem hullámzik, se nem fodrozódik.

– Lehet benne úszni?

– Nem, nem lehet.

Ekkor a halak ezt mondták:

– Nem nedves, nem hűvös, nem hullámzik, nem lehet úszni benne. Akkor ez a szárazföld egyáltalán nem lehet létező, csak egy képzeletbeli dolog, semmi valóságos.

A teknős így válaszolt:

– Hát, akkor legyen így! – ezzel otthagyta a halakat és újra elment sétálni a szárazföldre.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 26. - 15:46:20

A nibbána két eleme
Tartalom: Nibbána
Előző: A teknős és a halak története
Következő: Az arahant tapasztalatai

A nibbána elérése két szakaszban történik, ezeket nevezik a nibbána két elemének. Az egyik elem a nibbána ‘maradékos’ elérése. A másik elem a nibbána ‘maradéktalan’ elérése. A nibbána maradékos elérése az az állapot, amikor az arahat (a megszabadult) a jelenlegi életében eléri a nibbánát. Azaz a mohóság, a gyűlület és tudatlanság megszüntetése, az összes szennyeződés megsemmisítése. A maradék, ami az arhantban megmarad, az öt halmaz, amelyek a jelenlegi életében a személyiségét alkotják, tehát az a pszichikai-fizikai szerveződés, amelyet az előző élete hozott létre. A nibbána elérése után is működik tovább a teste és az elméje, [a jelenlegi] élete végéig.

A nibbána elérésének második elemét a nibbána maradéktalan elérésének nevezik. Ez a nibbánának az az eleme, amelyet az Arahant elér a távozásával, a teste felbomlásával; ezt szoktuk halálnak nevezni.

Az Arahant távozása a végső és teljes eltávozás a feltételektől függő létezésből. Ez nem vezet új születéshez. Saját tapasztalatában az Arahant csak egy folyamat megszűnését látja, nem az én halálát. Ennek a tapasztalatnak számára nincs szubjektív jelentősége, ami az ’én’-re, az ’enyém’-re vonatkozna. Ebben a szakaszban az öt halmaz maradéka is szertefoszlik.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 26. - 15:46:58

Az arahant tapasztalatai
Tartalom: Nibbána
Előző: A nibbána két eleme
Következő: Az arahant állapota a távozása után

Amíg a megszabadultság állapotában van, az arahant folytatja a szükséges életfunkciói gyakorlását. Alszik, reggel felkel, eszik, beszél, ellátja a feladatait stb. Bár éli a mindennapi életét, de teljesen felszámolta a szennyeződéseket, a mohóságot, gyűlöletet és tudatlanságot. A (pszichikai-fizikai) szervezetében nincs több sóvárgás, ami fenntartaná a folyamatot, ami további születésekhez vezetne. Az emberi tapasztalat oldaláról nézve a nibbána állapota a teljes boldogság állapota, a szomorúságtól, aggodalomtól és félelemtől mentesség. Az arahant érzi a testi fájdalmat, de ez nem zavarja az elméjét. Nem izgatja, nem szomorú miatta. Az arahant a félelem nélküliség állapotában van. Az összes félelmek a képzeletből, az ‘én’-ből, az egóból származnak. Amikor félünk, akkor olyasmitől tartunk, ami fenyegeti az énünk biztonságát az ’én énemet’, vagy olyan dolgokét, amikről azt gondoljuk, hogy hozzánk tartoznak. De egy arahant számára, aki gyökeresen felszámolta az ‘én’ fogalmát, megszabadulás jön minden félelemből.

A ragaszkodás formáinak elhagyása miatt az arahant mentes az izgalomtól, nyugtalanságtól és aggodalomtól. És megint csak: az arahant a teljes nyugodt egykedvűség állapotában van, az elme teljes egyensúlyával. Nem ingatja meg a nyolc földi szél: a nyerés és vesztés, a hírnév és becstelenség, a dicséret és a vádak, az öröm és a fájdalom1. Az arahant egykedvű állapota nem a közömbösség állapota. Az arahant elméjét átjárja a mérhetetlen szerető kedvesség és a határtalan együttérzés. Ez a nibbána állapota az érzékelés és az érzelmek szavaival.

Mivel a tudatlanságot teljesen megszüntette, az arahant nem szerez további kammát. A szándékos cselekedetei nem eredményeznek további újraszületést. Továbbra is végez szándékos cselekedeteket, de ezek csak tevékenységek. Nem hagynak nyomot az elmében, amint az égen átrepülő madár sem hagy maga után lábnyomokat. Az arahantra továbbra is hatással vannak azok a kammák, amelyeket a megvilágosodása előtt szerzett, de ezek nem zavarják az elméjét.

Teljes tudással és megértéssel rendelkezik. Teljesen felébredett. Úgy látja a dolgokat, ahogy azok valóban vannak. Nem vezetik már félre torzulások, rávetítések, a tudatlanságból eredő eltévelyedések.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 26. - 15:47:40
Az arahant állapota a távozása után
Tartalom: Nibbána
Előző: Az arahant tapasztalatai

Mi az arahant állapota a halál után? Ez a megsemmisülés, a nem létezés állapota, vagy egy örök létezés valamilyen más formában? A Buddha mindkét lehetőséget elutasítja, azt mondja, hogy maga ez a kérdés nem megfelelő.

A kérdés: „Mi az arahant állapota a halál után?” azért merülhet fel, mert kitartóan kapaszkodunk abba a feltevésbe, hogy az arahantnak van ’én’-je. De mivel az arahantnak nincs ’én’-je, ezért nem lép be valamiféle örök létezésbe sem egy mennyei világban, sem egy személytelen, univerzális ’én’-ként. Továbbá a végső nibbána nem a megsemmisülés állapota, mivel nincs ’én’, ami megsemmisülhet vagy megszűnhet. Amit arahantnak hívunk, az a létesülés függő keletkezéssel létrejött folyamata, és a végső nibbána elérése ennek a létesülési folyamatnak a megszüntetése. Megpróbálni arról beszélni, hogy mi van ennek a folyamatnak a végén túl, kísérlet arra, hogy átlépjük a fogalomalkotás határait, a nyelv határait.

A Buddha azt mondja: „Csak akkor van helye a szavaknak, helye a nyelvnek, helye a fogalmaknak, tere a megértésnek, amikor a tudatosság együtt van az elmével és a testtel. Amikor a tudatosság és az elme-test folyamata maradéktalanul elenyészik, akkor nincs helye a szavaknak, nincs helye a nyelvnek, nincs helye a fogalmaknak.”

Ebből látjuk, hogy a fogalmakkal nem lehet megragadni az ’elképzelhetetlent’ és az elme nem tudja felmérni a ’mérhetetlent’.

A Buddha ezt a tűz példájával szemlélteti. Képzeljünk el egy tüzet, ami a tüzelőanyagtól, a rőzsétől és rönköktől függően ég. Most ha a tűz nem kap további tüzelőt, akkor, ha felégette az összes meglévőt, akkor kialszik. Képzeljük el, hogy amikor a tűz kialszik, megkérdezzük: hová ment? Északra ment? Délre ment? Keletre? Nyugatra? A válasz a kérdésre az, hogy ezek a kérdések nem megfelelők. Az összes kérdés hibás. A tűz egyszerűen kialudt.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Astus - 2012. Szeptember 26. - 19:46:02
Szép találat. :)
Csak hogy a forrást mellékeljem: Bhikkhu Bódhi: Nibbána (http://a-buddha-ujja.hu/Article/Nibbana-bodhi)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 27. - 11:37:59
Kedves Astus Arhat:)Ez nem verseny.Nem verseny ami arról szól,h ki tud több forrást,idézetet,elméleti okoskodást találni,előcibálni.-Ez egy megvalósitott ember irása.Ez az élő,hiteles,gyakorlatias,ma is ható és müködő Dhamma-ha gyakoroljuk .Ha csak olvasgatunk róla,akkor csak egy 2500 éve halott ember szavai a halott papiron.Mi keltjük életre és realizáljuk a gyakorlásunkkal.Ettől lesz élő ,ható,hiteles.Ha gyakorolsz csak akkor lesz valós tapasztalatod,valódi belátásaid,valódi tudásod.Ha valódi tudás van,megszünik a nem tudás-és megszabadulsz-Itt és most,te személyesen.Buddha megadta a receptet,utat mutatott.Csak végig kell járni és megszünik minden kételyed.Megszünnek a szennyeződéseid,a béklyók,mérgek,megszünnek a szavak.Elcsendesedsz.Mert megérinted azt,amire valójában nincs szó,fogalom,leirás. És akkor megszünik minden szenvedésed:)Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 27. - 11:47:22
Sok sikert ,sok örömöt és sok türelmet kivánok az utadhoz:)Metta
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 27. - 12:00:29
Attól még, hogy gyakorolni kell, forrás nélkül idézni illetlenség.
Ha pedig nem verseny, akkor miért foglalkozol mások megvalósításával?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 27. - 12:02:11
Kedves hajovonta:)Válaszom:a csend:)Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 27. - 12:04:58
Kedves hajovonta:)Válaszom:a csend:)Metta:)
Ha lenne "csend" gomb a billentyűzeten, gondolom gyakran nyomogatnád...
 ;D
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 27. - 12:08:06
Kedves hajovonta:)Itt nem én cenzurázok.Sem másutt.Nincsenek ilyen ambicióim.Köszönöm a jóindulatodat.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 27. - 12:17:56
Kedves hajovonta:)Itt nem én cenzurázok.Sem másutt.Nincsenek ilyen ambicióim.Köszönöm a jóindulatodat.Metta:)

Nem a cenzúrára céloztam. Csak furcsa volt, hogy valaki leírja, hogy "most azt mondom, hogy csend". Szóban ezt hogy fejeznéd ki?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 27. - 12:22:18
Kedves hajovonta:)Nem látom semmi értelmét ennek a lényegtelen beszélgetésnek.Részemről inkább hallgatok.Nem kenyerem a fecsegés.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 27. - 12:25:35
A téma a nibbána.Ha erről van tapasztalatod,beszéljünk arról.Ha nincs,talán bölcsebb és elegánsabb,ha te is elhallgatsz.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Astus - 2012. Szeptember 27. - 12:38:13
Köszönöm a jókívánságaidat, nibbana!

Mivel ez egy fórum, így a kommunikáció eszköze az írott nyelv. Ha valami leírhatatlan, akkor az nem is lehet tárgya szóbeli közlésnek. A buddhizmus minden valószínűség szerint az a vallás, amelyik a legnagyobb mennyiségű vallási irodalommal bír ezen a bolygón. Ebből következően ésszerű feltételezni, hogy bőven akad mondanivaló, és hogy a legtöbb lehetséges témát már sokszor tárgyalták az évezredek során. Ahogy Roni utalt már rá korábban, a nirvánával kapcsolatban is vannak eltérő értelmezések és vélemények. És akkor az itt zajló beszélgetés során lehet azt elmesélni, ki milyennek képzeli el a nirvánát, vagy milyen tapasztalatát nevezi nirvánának, és lehet azt is vizsgálni, hogy milyen nézetek léteznek a nirvánáról a buddhizmuson belül. De lehet ezeket kombinálni is. Választástól függően halad a társalgás. Úgyhogy most itt tartunk.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Szeptember 27. - 13:09:18
Kedves Astus:)Köszönöm az értelmes hozzászólást:)Ha bármi kérdésed van,szivesen állok rendelkezésedre:)Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. Szeptember 27. - 14:05:31
A téma a nibbána.Ha erről van tapasztalatod,beszéljünk arról.Ha nincs,talán bölcsebb és elegánsabb,ha te is elhallgatsz.Metta:)

Nincs tapasztalatom a nirvánáról. Furcsa is lenne, hiszen akkor a nirvána egyszerűen egy tapasztalat lenne. Ez nem az én nézetem (ez nem az enyém, ez nem az én énem).
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2012. Szeptember 27. - 19:53:58
Köszönjük az anyagokat amit feltettél ide, kedves Nibbána. Ennek itt nagyon jó helye lesz és mindenkinek váljon a hasznára. :) Még nem olvastam el, de hamarosan elkezdem, mert nagyon jónak tűnik ránézésre is.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2012. Október 04. - 20:33:37
Ha azt hiszed, hogy van Nirvána,
akkor tévedsz.
Ha azt hiszed, hogy van valaki, aki elérje a Nirvánát,
akkor is tévedsz.

Ha azt hiszed, hogy nincs Nirvána,
akkor tévedsz.
Ha azt hiszed, hogy nincs senki, aki elérje a Nirvánát,
akkor is tévedsz.

Ha azt hiszed, hogy van valami a kettő között,
akkor tévedsz.
Ha azt hiszed, hogy nincs semmi a kettő között,
akkor is tévedsz.

Ha most azt hiszed, hogy tévedsz,
akkor tévedsz is, meg nem is.
És ha azt mondom, hogy most épp álmodsz,
akkor ne mondd azt, hogy ez nem álom, hanem valóság.

Azt se mondd, hogy valóban álom, de majd felébredsz a valóságba.
Mert az álomnak nincs se eleje, se vége,
A valóságnak nincs se eleje, se vége.
Nincs se álom, se valóság,
Se nem alszunk, se nem ébredünk.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. Október 05. - 07:06:31
Forrás?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2012. Október 05. - 16:50:58
Forrás?


Nem idéztem sehonnan :), ez saját kútfőből van.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Astus - 2012. Október 09. - 19:25:46
Sri Lanka egyik legnagyobb élő buddhista mesterének beszédei a nirvánáról:
Venerable Bhikkhu Katukurunde Ñāṇananda: Nibbana - The Mind Stilled (http://books.nibbanam.com/epubs/nibbana_mind_stilled.pdf) (PDF)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2012. Október 10. - 06:08:42
"As in the case of form, so also in regard to feeling, perception, preparations and consciousness, the same mode of seeing rightly is recommended. So, in this context, each of the five aggregates is looked upon as a Màra, from the point of view of the Dhamma. That is why we say that Rohitassa went in search of a deathless place taking death along with him.
From this definition it is clear that so long as one grasps with craving the aggregates of form, feeling, perception, preparations and consciousness, there is a Màra, a killer, and one who dies. Therefore it is, that by giving up the five aggregates one is freed"
  Azt irja hogy az 5 skandhát Mára jelképezi,aki feladja az öt skandát megszabadul."


"from Màra, is liberated from death and attains the deathless state. That is why we said that the arahant has attained the deathless state, here and now, in this world itself."

Itt meg:Aki Márától megszabadul elér egyfajta halhatatlanságot.


626 vége-627 eleje.

Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Astus - 2012. Október 10. - 08:07:09
Úgy van ahogy idézted: "so long as one grasps with craving the aggregates of form..." és "by giving up the five aggregates one is freed". Vagy van ragaszkodás vagy nincs ragaszkodás. Ez a különbség.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Október 10. - 09:24:27
Kedves Mindenki:)Ha nibbána van,nincs sem ragaszkodás,sem nem-ragaszkodás.Ez a probléma többé már fel sem merül.Mert nincs senki,aki ragaszkodna és nincs semmi,amihez ragaszkodna.Makulátlan,rendithetetlen béke és nyugalom van.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Október 15. - 14:32:47
"Ez a béke, ez tökéletes — minden késztetés elhagyása, minden megszerzett elengedése, a sóvárgás vége, a szenvedélymentesség, a megszűnés, az eloldódás."
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Október 29. - 15:31:44
A boldogtalanság eredendő oka a vágy.

Vágy tárgyak iránt, amiket akarsz,
vágy emberek iránt, akiket akarsz,
vagy, hogy a dolgok többek, kevesebbek, másmilyenek
legyenek, mint amilyenek.

A vágy az vágy.

Annyira egyszerű: engedd el a vágyaidat és szabad vagy!

Tedd magad szabaddá - és a nirvána láthatóvá válik!
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. Október 30. - 08:19:23
Vágy a vágyak elengedésére.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Október 30. - 11:02:55
Kedves hajovonta:).Nyilván ez a legutolsó vágy,amit elengedsz.Tapasztaltad már?Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. Október 30. - 13:09:02
Nem tudom. Nekem vannak vágyaim. A vágy maga felmerül és eltűnik; a tudatosság az, amire szükség van, hogy ne legyen belőle ragaszkodás. A gyakorlásra és a bölcsességre egyaránt szükség van a megszabaduláshoz.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Október 30. - 15:44:25
Kedves hajovonta:)Ha a vágy többé fel sem merül-az a megszabadulás.Természetesen ez a teljes vágytalanság kiegészülve a  helyes bölcsességgel és a helyes etikával -maga a tökéletes megszabadulás:)Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2012. Október 30. - 17:33:48
És neked mi a tapasztalatod, ezt hogyan lehet elérni? Mit mondanál annak, aki még nem tart itt, hogyan juthat el ide?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Október 30. - 21:23:55
Dobd el a világot.Dobd el önmagad.Dobd el az eldobást:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. Október 30. - 22:37:03
Hamut a Buddhára.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. Október 31. - 08:34:02
Öld meg a Buddhát:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2012. Október 31. - 21:16:55
Ezt nibbana privát üzenetben írta, de megengedte, hogy közzé tegyem, szerintem klassz tipp van benne:

"És neked mi a tapasztalatod, ezt hogyan lehet elérni? Mit mondanál annak, aki még nem tart itt, hogyan juthat el ide?"Kedves Roni:)A kérdés általánosságban értendő,v magadra is gondoltál közben?Röviden:az első a kellő,komoly motiváció.A legkomolyabb motiváció tapasztalatom szerint a szenvedés.A második a gyakorlás -meditáció-elkezdése,folyamatos fenntartása,élvezetessé tétele az elején,h a világi élvezetek helyett kapjon valami más élvezetet a dhammától,különben elmegy.Harmadik az elméleti képzés,de az elméleti képzést a meditációs tapasztalatoknak kell alátámasztaniuk,mert csak igy születnek valódi,hiteles,önmaga megtapasztalt belátások és tudás.Igy látni fogja,h a dhamma hasznos és müködik,kialakul benne a bizalom és a kiváncsiság,ahogy az eredmények jönnek,a gyümölcvsök beérnek és csökken a szenvedése.Röviden igy kezdődik a képzés.A későbbiekben mindenki testreszabott képzést kap,a képességeinek,fejlettségének stb. megfelelően.De a legelső,amit megtanitok nekik,az a légzés élvezése.Befogom az orrukat,azt mondom nekik-végy egy nagy levegőt és tartsd vissza a végsőkig.Aztán amikor már nem birja tovább,természetesen vesz egy nagy levegőt.Nos,mondom,erre az örömre koncentrálj a légzés meditáció alatt végig,minden egyes belégzésnél..Csak erre az örömre,h milyen nagyszerü is lélegezni.és h milyen kevés is elég a boldogsághoz.Egyetlen lélegzet is boldoggá tud tenni-lám.Kb.igy.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. November 03. - 19:54:58
Senki ,és semmi vagyok,csak ülök csendben ,semmit nem csinálok ,a tavasz eljön, és a fű nő magától...
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. November 04. - 09:56:42
Senki ,és semmi vagyok,csak ülök csendben ,semmit nem csinálok ,a tavasz eljön, és a fű nő magától...

Nekem meg gyerekem van.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. November 04. - 10:54:33
Kedves hajovonta:)Akkor neveld fel tisztességgel."Nekem" nincs senkim és semmim,még "magam" sem vagyok a "magamé",semmi közöm a négy elemhez, és az öt halmaz pillanatnyi kombinációjához,amit test-elmének neveznek.Nincs a birtokomban semmi és senki.És ezzel tökéletesen elégedett vagyok.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2012. November 04. - 12:01:06
"semmi közöm a négy elemhez"-Ha ezt olyan ember mondja aki megvilágosodott az egy dolog,ha meg egy olyasvalaki aki nem egy másik dolog.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. November 05. - 06:29:05
Kedves hajovonta:)Akkor neveld fel tisztességgel."Nekem" nincs senkim és semmim,még "magam" sem vagyok a "magamé",semmi közöm a négy elemhez, és az öt halmaz pillanatnyi kombinációjához,amit test-elmének neveznek.Nincs a birtokomban semmi és senki.És ezzel tökéletesen elégedett vagyok.Metta:)

Senki és semmi a számítógépén és billentyűzetén fórumbejegyzést ír.  ;)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. November 05. - 09:42:32
Kedves hajovonta.Van a Dhamma nyelve és van a hétköznapi nyelv.Jómagam többnyire a Dhamma nyelvén beszélek.Ilyen értelemben és szemszögből irtam,amit irtam.Hétköznapi értelemben van testem,vannak ujjaim,amikkel irok.A Dhamma szemszögéből viszont nincs senkim és semmim,mert nincs én tudatom,nincs vágyam,nincs semmi amit enyémnek vélek,nem kötődöm semmihez és senkihez-igy önmagamhoz sem.Igy értsd .Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. November 05. - 10:16:15
Kedves hajovonta.Van a Dhamma nyelve és van a hétköznapi nyelv.Jómagam többnyire a Dhamma nyelvén beszélek.Ilyen értelemben és szemszögből irtam,amit irtam.Hétköznapi értelemben van testem,vannak ujjaim,amikkel irok.A Dhamma szemszögéből viszont nincs senkim és semmim,mert nincs én tudatom,nincs vágyam,nincs semmi amit enyémnek vélek,nem kötődöm semmihez és senkihez-igy önmagamhoz sem.Igy értsd .Metta:)

Azoknak sincs vágyuk és semmijük, akik a szamszárában vannak (bár ennek a beszédnek sincs semmi értelme, mert ez nem úgy van, hogy valaki a szamszárából a nirvánába megy). Akkor mi a különbség?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2012. November 05. - 10:21:19
Szerintem a különbség kulcsa a tudatállapot.Van aki megvilágosodott,van aki pedig ugy beszél mint egy megvilágosodott.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Astus - 2012. November 05. - 10:55:21
Ha a Dhamma szerint nincs senki és semmi, a hétköznapi szinten pedig van író és van írás, akkor nehéz összehozni a kettőt, vagyis a Dhamma megmarad elméletnek és a gyakorlatban minden megy tovább ugyanúgy.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. November 05. - 11:41:54
Kedves hajovontaÍ:)"Azoknak sincs vágyuk és semmijük, akik a szamszárában vannak "-Ezt eddig nem tudtam:)Nekem inkább ugy tünik,h a samsara emberei semmi mást nem csinálnak,csak vágy kielégitenek.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. November 05. - 11:48:52
Kedves Astus:)"Ha a Dhamma szerint nincs senki és semmi, a hétköznapi szinten pedig van író és van írás, akkor nehéz összehozni a kettőt, vagyis a Dhamma megmarad elméletnek és a gyakorlatban minden megy tovább ugyanúgy."-Realizáld és meglátod majd,h össze lehet hozni:)Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2012. November 16. - 21:40:01
Hogyan térne le az útról,
Hogyan csábítaná el a világi csillogás,
Hogyan ejtenék rabul az élvezetek hadai,
Azt , aki már felült a tutajra,
És maga mögött tudta hagyni a vidéket, ahonnan útra kelt?
Ahonnan útra kelt, az a vidék csupa szenvedés,
Nem vágyik már vissza oda többé.

A túlsó part felé evez bátran, bár még az út felét sem érte el,
De eljutott már olyan vizekre,
Ahol ritkán dúlnak magas hullámok, ahol az égen már kevesebb a felhő,
Ahol már láthatóvá válik az égbolt tiszta, égkék színe.

Az utas ismeri, milyen érzés az, amikor már nincs viszály,
Amikor nincs benne semmi küszködés,
Tudja, milyen ez a terület a tengeren,
Ahol a csend áthat minden mozzanatot,
Ahol az üresség szava körbeölel mindent.
Ahol bár néha még jönnek magas hullámok,
De azok a hullámok mindig elcsillapodnak.
Az utas erről a pontról a messziségbe tekintve,
Valamennyire látja a partot is, ami felé halad,
Bár oly messze van még az!

Csak azt tudja, hogy megtett már valamennyit az útból,
Csak a megérzése szerint ítéli meg ezt,
Mert visszafelé nem tekintget többé,
Nem vizsgálja meg az elmúlt hullámokat már,
Amik már nem is léteznek.
Hagyta, hogy a múlt hullámai
A tengerbe süllyedjenek vissza.

És bár a messziséget köd borítja,
És csak azt látni,
Hogy ott van messze a part,
Ködbe burkolózva,
Időnként a köd mégis kicsit eloszlik,
És a tutajon ülő tovább lát,
Látja, hogy messzebb
Még békésebb vizek vannak.
És bár nem tapasztalhatja e messzibb vizeket még,
Betekintést nyer abba, hogy milyenek lehetnek azok a vizek,
Hogy milyenek lennének azok a vizek,
Abban az esetben, ha már ott járna a tutajával.

De ekkor a köd újra leszáll a messziségre,
És nem látni hogy mi van tovább,
A tutajon ülő elmélyülten nézi az elmosódó felhők árját.
Nem csügged, csak evez tovább,
És tovább, és tovább...

Ha megkérdezné tőle valaki,
Hogy mitől ilyen kitartó és határozott,
Azt felelné, hogy attól, hogy idáig eljutott,
Attól, hogy maga mögött tudta hagyni
A szenvedés szigetét,
És megérkezett egy olyan helyre,
Ahol tisztábbak a vizek,
Ahol felhőtlenebbek az egek,
Ahol a hullámok felkelését tisztábban látja,
Ahol a hullámok elcsitulását tisztábban látja,
Ahonnan az út a tiszta vizek felé vezet,
Ahonnan az út a felhőtlen egek felé vezet,
Ott érnek majd véget a hullámok,
Ott  lesz a megérkezés a túlsó partra.
Ezt felelné akkor, ha valaki megkérdezné őt
Arról, hogy mitől ilyen határozott,
Arról, hogy mitől ilyen kitartó,
Hiszen végigjutni a tengeren,
Nem könnyű feladat senkinek sem,
Hát honnan van a kitartás,
Honnan van a határozottság?
Onnan, hogy itt már tisztábbak a vizek,
Itt már felhőtlenebbek az egek,
Itt már a hullámok felkelését látni lehet,
A hullámok csillapodását látni lehet.
Innen az út a tiszta vizekhez vezet,
Innen az út a felhőtlen egekhez vezet,
Ott érnek majd véget a hullámok,
Ott lesz a megérkezés a túlsó partra.

Ezért nincs olyan hullám,
Ami felkelve, és magasra csapva
Megállíthatná őt az útjában,
Ezért nincs olyan hullám,
Ami felkelve, és magasra csapva
Feldöntené a tutajt,
És elsodorná az utast.
Ezért nincs olyan áradat,
Ami elsodorná az utast visszafelé,
Oda, ahonnan jött.
A hullámok nyaldoshatják akár a felhőket is,
Feltörhetnek még akár a felhők fölé is,
Ezek a hullámok csak elsuhannak a tutaj mentén,
És visszatérnek oda, ahonnan jöttek:
A tengerbe.

Nem azért nem ragadják el a hullámok, és a szelek,
Az áradatok és az örvények
A tutajon ülőt,
Mert ő mindezt nem akarja,
Mert ő mindezeknek ellenkezik,
Hanem azért nem ragadják el a hullámok, és a szelek,
Az áradatok, és az örvények
A tutajon ülőt,
Mert őbenne nincs már vágy, hogy visszatérjen arra a vidékre, ahonnan jött,
Számára megszűnt az a vidék,
Számára már nincs az a vidék,
Mert megszűnt a vidékre való visszatérés
Iránti vágy is.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2012. November 24. - 21:01:48
Hópelyhek lejtenek táncot körülöttem,
Mind csupa fehér, különbség köztük nincsen.
Olyan lágyan simogatnak, és csendesen hullanak,
A boldogtalanság bilincsei a semmibe fulladnak.
Hűvös szellő karol az égbe,
Üres szellemek süllyednek a mélybe.

Csendes mosoly tölti meg a világot,
Az égen szálló hattyú ilyet még nem látott.
A csend dalol neki, többé más már semmi,
Nem akar mást, csak menni, elmenni.

Menni, szállni, hetedhét határon túlra,
Hagyni, hogy a csendes derű elkísérje az útra.
A világon bármelyik utat is járja,
Már csak a könnyed derű várja.
Csendes mosoly tölti meg a világot,
Az égen szálló hattyú ilyet még nem látott.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2012. December 01. - 19:52:57
Hegyek és völgyek, mind üresek. Túlzsúfolt utcák, kicsicsázott plázák, mind üresek.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2012. December 01. - 20:48:50
Hosszú költemények, mind üresek.

De ki vagy te?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2012. December 01. - 21:47:05
Hosszú költemények, mind üresek.

De ki vagy te?

Senki, semmi. :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. December 04. - 21:41:38
http://www.youtube.com/watch?v=3hncJzoAiAw
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2012. December 20. - 18:07:05
"Amíg olyan szellemi folyamatokat követünk, amelyek megváltást, csodákat és felszabadulást ígérnek, addig a szellemiség arany rabláncának foglyai vagyunk.
Ha szellemi gyakorlásunk az ego gazdagításán alapul, akkor az nem más, mint szellemi materializmus, ami merő önpusztítás, és nem vezet sehová.
Azt várjuk, hogy a tanítások majd megoldják helyettünk a problémáinkat. Elvárjuk, hogy természetfeletti képességekhez jussunk, amelyek segítségével képesek leszünk leküzdeni a depressziót, a durvaságot és a szexuális problémáinkat. De megdöbbenésünkre ráeszmélünk, hogy ez soha nem fog megtörténni. Nagyon kiábrándító érzés felismerni azt, hogy dolgoznunk kell saját magunkon és a szenvedésünkön. Sem egy megváltóra, sem a jógagyakorlatok varázserejére nem támaszkodhatunk. Nagyot csalódunk, amikor megértjük, hogy fel kell adni hiú ábrándjainkat, és többé nem építhetünk saját megalapozatlan elképzeléseinkre.
A kiábrándulás hasznos élmény, hiszen nem jelent mást, mint az önzés és az elérés vágyának feladását.
Az ego szempontjából a megvilágosodás a végső halált jelenti, az én halálát, az én-enyém halálát és a figyelő halálát. A megvilágosodás a végső, végérvényes kiábrándulás. A szellemi út követése fájdalmakkal teli. A spirituális gyakorlás önmagunk szüntelen leleplezése. Az egyik maszkot a másik után kell lehántani önmagunkról, és az egyik sérelmet követi a másik.

A csalódások sorozata arra ösztönzi az embert, hogy hagyjon fel a törekvéssel. Egyre lejjebb zuhanunk, míg végül földet érünk, és megértjük a talaj alapvető józanságát. A legalacsonyabbá válunk, a legapróbb porszemmé. Teljesen egyszerűek leszünk, mentesek minden elvárástól. Ha szilárd alapon állunk, nem engedünk teret az álmodozásnak és a könnyelmű ösztönöknek. Végre képesek vagyunk dolgozni saját gyakorlásunkon. Elkezdjük megtanulni, hogyan kell megfelelően elkészíteni egy csésze teát, és miképpen mehetünk egyenesen, anélkül, hogy megbotlanánk. Életünket egyszerűen és közvetlenül éljük. Képesek leszünk feldolgozni a tanításokat, amiket hallunk vagy olvasunk. Ezek a dolgok bizonyságként szolgálnak, és arra ösztönöznek bennünket, hogy cselekedjünk porszemként, elvárások és csalóka ábrándok nélkül.

Porszemek vagyunk a világmindenség közepén. Ugyanakkor a helyzetünk nyitott, tágas, csodálatos és megmunkálható. Ez valójában egy hívogató és lelkesítő helyzet. Ha porszem vagy, akkor az egész világmindenség, az egész tér a tiéd, mert nem akadályozol semmit, nem szorítasz ki semmit és nem birtokolsz semmit. Végtelen nyitottságban élsz. Te vagy a világmindenség ura, mert egy porszem vagy. A világ nagyon egyszerű, ugyanakkor nagyon ünnepélyes és nyitott is egyben. Lelkesedésünk alapja a kiábrándulás, és a kiábrándulás kívül esik az ego vágyainak határán."
Csögyam Trungpa: A szabadság mítosza
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2012. December 21. - 07:22:18
" szellemi materializmus"-Ez jó ez a fogalom.
"A spirituális gyakorlás önmagunk szüntelen leleplezése. Az egyik maszkot a másik után kell lehántani önmagunkról, és az egyik sérelmet követi a másik."-Ez is jó,valóban igaz hogy a spiritualitás egy idő után valóban nem kellemes,hanem éppen ellenkezőleg.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2013. Január 05. - 19:28:40
Nézd, ott van az orrod előtt,
mindenhol, mindig, mindenben ott él.
Áthatva a világegyetemet,
Felemelve a világegyetem fölé.

Az időtlen, formátlan, behatárolhatatlan,
nem keletkezett, nem készített.
Az üres csend, amelyben minden megjelenik,
Az üres csend, amelyben minden megszűnik.

Ami mindent összekapcsol,
Ami nem választja el a dolgokat egymástól.
Amiben nincsen semmi, és senki,
és mégis mindenhol, mindig, mindenben ott él.

Áthatva a világegyetemet,
Felemelve a világegyetem fölé.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: MaReeo - 2013. Január 06. - 14:28:24
Sziasztok!

Új vagyok még a Buddhizmus terén, és ez a nirvána dolog nem teljesen tiszta nekem. Ez most egy hely, vagy egy állapot? És ha egyszer eljut ide egy lény, akkor kilép a szamszárából örökre? Mert azt olvastam, hogy a nirvánát már minden lény megtapasztalta, viszont ha így van, akkor minek kellett vissza "lépni" a létforgatagba, miért nem maradtunk úgy? Bocs ha butaságokat kérdezek, de kicsit bonyolult nekem ez a téma még :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Január 06. - 15:18:51
A nirvana nem hely,az állapot talán az sem pontos.Azt nem tudom hogy hol olvastad,hogy minden lény megtapasztalta.Elég sok definició van.Van amelyik csak valaminek a tagadásával "jellemez",ugyanakkor vannak pozitiv kifejezések is,meg van olyan ami azt mondja hogy "nincs ut",ami nem szószerint jelenti,hiszen a buddhizmus mint módszer,ezt a célt tüzte ki.Hanem azt jelenti,hogy nem lehet definiálni.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2013. Január 06. - 19:03:30
Kedves MaReeo:)A nibbána a buddhista törekvés végső célja.Ahhoz,h valamit is megérts ezzel kapcsolatban,előbb több évnyi gyakorlás,tanulás szükséges.Kezd az elején,kezdj el gyakorolni,kezdj szuttákat,buddhista irodalmat olvasni.Aztán ugy 5-10év mulva tedd fel ugyanezt a kérdést:)Akkor talán már érteni is fogod a valójában egyetlen helyes választ:a nibbána:nibbána.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: MaReeo - 2013. Január 06. - 21:53:19
Köszönöm :)

És a második kérdésre valami válasz? Ha valaki eléri a nirvánát, ott is marad, vagy később újra kezdi?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2013. Január 06. - 22:17:09
Sziasztok!

Új vagyok még a Buddhizmus terén, és ez a nirvána dolog nem teljesen tiszta nekem. Ez most egy hely, vagy egy állapot? És ha egyszer eljut ide egy lény, akkor kilép a szamszárából örökre? Mert azt olvastam, hogy a nirvánát már minden lény megtapasztalta, viszont ha így van, akkor minek kellett vissza "lépni" a létforgatagba, miért nem maradtunk úgy? Bocs ha butaságokat kérdezek, de kicsit bonyolult nekem ez a téma még :)

Üdv a Buddhista Fórumon, MaReeo!

A szamszára és nirvána "viszonyáról" két különböző dolgot tanít a hínajána és a mahájána buddhizmus.

A hínajána irányzatban a megszabadult lény (buddha) a fizikai halálával végleg kilép a szamszárából, de a nirvána-beli állapotáról nem lehet mondani semmit (hiszen mi "innenről" mondanánk valamit, az az állapot meg valami egészen más). A hínajána buddhizmusban ezért világkorszakonként egy buddha van, e korszak buddhája Sákjamuni volt, kb. 2500 évvel ezelőtt. Ő a halálával végleg távozott innen, majd egy következő világkorszakban lesz más buddha, Maitréja. Tehát a hínajána rendszerben a szamszára és a nirvána két különböző dolog. Erről bővebben ITT  (http://a-buddha-ujja.hu/Article/Nibbana-bodhi)olvashatsz.

A mahájána buddhizmusban viszont a megszabadult és meg nem szabadult lények mind a szamszárában élnek, de a megszabadultak (mivel mindent tisztán látnak és mindenkire együttérzéssel tekintenek) ezt nirvánának tapasztalják. Tehát a mahájána rendszerben a szamszára és a nirvána ugyanannak a világnak a két lehetséges megtapasztalása.

A kérdéseidre tehát az a válasz, h a hínajána buddhizmusban a megszabadult lény örökre kilép a szamszárából, nem lesz több újraszületése. Ezzel szemben a mahájána buddhizmusban a megszabadult lény a szamszárában marad, hogy a többi lényt is a megszabadító felismeréshez juttassa.  (Tehát nem arról van szó, h átlép a nirvánába, és visszajön onnan, hanem végig ugyanott van, csak másképp látja a dolgokat attól kezdve, h megszabadult.)

Azt, h "mindenki megtapasztalta már a nirvánát" én még nem olvastam, de inkább a mahájána rendszerben tudom elképzelni, h nirvána minden olyan pillanat (bárki is élje meg), amikor bölcsességgel és együttérzéssel tekintünk magunkra és másokra.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2013. Január 07. - 05:49:19
Kedves MaReeo:)Eljutni a nibbánáig csak a kezdet.Aztán belépsz,teszel néhány lépést majd kiesel.Aztán ujra belépsz,még mélyebbre hatolsz-ujra kiesel.Egészen addig,mig végül tuljutsz a nibbánán is,oda ahol a nibbána sem szempont többé,tul minden elképzelhetőn-és akkor nem esel ki többé:)Metta:)-ui.De ez intellektuálisan nem érthető meg soha.Csak tapasztalat utján.Sok sikert:)Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Január 07. - 08:45:31
Sziasztok!

Új vagyok még a Buddhizmus terén, és ez a nirvána dolog nem teljesen tiszta nekem. Ez most egy hely, vagy egy állapot? És ha egyszer eljut ide egy lény, akkor kilép a szamszárából örökre? Mert azt olvastam, hogy a nirvánát már minden lény megtapasztalta, viszont ha így van, akkor minek kellett vissza "lépni" a létforgatagba, miért nem maradtunk úgy? Bocs ha butaságokat kérdezek, de kicsit bonyolult nekem ez a téma még :)

A nirvána a szenvedés végleges megszűnése. Ha megtapasztalod, hogy van szenvedés (dukkha), hogy mi a szenvedés, és mi okozza, akkor felismered, hogy van belőle kiút, és a megfelelő módszereket alkalmazva megszüntetheted a szenvedést és eljuthatsz a nirvánába.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2013. Január 07. - 17:53:02
A mahájána buddhizmusban viszont a megszabadult és meg nem szabadult lények mind a szamszárában élnek, de a megszabadultak (mivel mindent tisztán látnak és mindenkire együttérzéssel tekintenek) ezt nirvánának tapasztalják. Tehát a mahájána rendszerben a szamszára és a nirvána ugyanannak a világnak a két lehetséges megtapasztalása.
Biztos, hogy ez így van? Szigorúan théravada (hinajána) meditációt gyakorolva nekem határozottan ez lett a benyomásom a dolgokról. Ez a könyv (http://moly.hu/konyvek/sayadaw-u-pandita-meg-ebben-az-eletben) is valami ilyesmit sugall számomra már a címében is, pedig burmai théravada szerzetes írta. Vagy ez csak egy kivétel? Vagy én vagyok eltévedve?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2013. Január 07. - 18:03:44
Igen, biztos. Viszont a meditációs mesterek tanításai (amiket egyrészt befolyásolnak a saját meditációs tapasztalataik, másrészt gyakran alkalmazkodnak a hallgatók/olvasók előzetes ismereteihez, beállítódásához stb.) sokszor nem tehetők be könnyen egyetlen ilyen kategóriába. De ettől még a szövegek ezeket a kategóriákat írják le. :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Január 07. - 19:02:01
Szigorúan théravada (mahajána) meditációt gyakorolva

A théraváda hínajána, nem mahájána.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2013. Január 07. - 19:10:08
Köszi, javítottam. Eredetileg hinajánát akartam írni, de valahogy ez sikerült.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2013. Január 07. - 19:11:33
De ettől még a szövegek ezeket a kategóriákat írják le. :)

Köszi Roni, így már világos :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2013. Január 07. - 19:46:06
Eddig nem mertem itt megkérdezni, ami már egy ideje motoszkál bennem, mert még a kérdés is zavaros lett volna, de most úgy érzem, tisztábban látok Nirvána ügyben :)
Nem elképzelhető, hogy a Csíkszentmihályi által leírt Flow (http://hu.wikipedia.org/wiki/Flow) is a buddhista Nirvána egyfajta megtapasztalása vagy legalábbis valami ízelítő abból?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Január 07. - 20:15:00
Eddig nem mertem itt megkérdezni, ami már egy ideje motoszkál bennem, mert még a kérdés is zavaros lett volna, de most úgy érzem, tisztábban látok Nirvána ügyben :)
Nem elképzelhető, hogy a Csíkszentmihályi által leírt Flow (http://hu.wikipedia.org/wiki/Flow) is a buddhista Nirvána egyfajta megtapasztalása vagy legalábbis valami ízelítő abból?

Én bármit el tudok képzelni, és az ellenkezőjét is :)
Itt a leírásban nem látom az erkölcsöt, (mások tiszteletét, segítésükre irányuló erőfeszítést, erőszakmentességet) ezért nem gondolnám, hogy érdemes a kettőt összehasonlítani.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: roni - 2013. Január 07. - 20:22:39
Valószínű, h erre sokféle választ lehet adni buddhista szemszögből az "á, dehogy, a nirvána az vmi egészen más"-tól a "de hát a nirvánáról nem lehet semmit mondani"-n át az "igen, tényleg a flow ízelítő a nirvánából"-ig. Én az utóbbit gondolnám. Ízelítő a tudat tökéletes összpontosításából és az ezzel járó végtelen nyugalomból.

(Csíkszentmihályi Mihály - FLOW - Az áramlat (http://hu.scribd.com/doc/39874078/Csikszentmihalyi-Mihaly-FLOW-Az-aramlat))
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 08. - 20:53:58
Valószínű, h erre sokféle választ lehet adni buddhista szemszögből az "á, dehogy, a nirvána az vmi egészen más"-tól a "de hát a nirvánáról nem lehet semmit mondani"-n át az "igen, tényleg a flow ízelítő a nirvánából"-ig. Én az utóbbit gondolnám. Ízelítő a tudat tökéletes összpontosításából és az ezzel járó végtelen nyugalomból.

(Csíkszentmihályi Mihály - FLOW - Az áramlat (http://hu.scribd.com/doc/39874078/Csikszentmihalyi-Mihaly-FLOW-Az-aramlat))

Igyál egy jó hideg kólát!!!
,nekem sok álmatlan éjszakám volt a Nibbána miatt.Annyit gondolkodtam,kételkedtem hogy egyszerűen már tudom nem lett volna érdemes.
De ezért vannak a mesterek,hogy megismerjük a kételkedést.Szerintem Buddha kitolt valamilyen szinten mindenkivel,mert a Nibbána az csak Nibbána.Semmi több.Intellektuálisan nem tudtam megragadni.
Ne is beszéljük hány jelzőt használnak a Nibbánára hivatalosan.
De amúgy miért nem beszéltek az anattáról,meg az ürességről?
Klassz kis témák,már kezdem élvezni őket.
Egyébként ha kifogynánk a dolgokból jöhet a reinkarnáció és a bozonok téma ;). Ezek is jók,jó kis agytorna.

Szeretlek benneteket! ;)




Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Január 09. - 08:11:01
Ahogy korábban is írtam, a nirvána a szenvedés (dukkha) megszűnése, hiánya. Buddha az Első Nemes Igazságban a következőt mondja: "Szenvedés van." Ennek valódi, mély megértése nélkül valóban rengeteg tartalmatlan elmélkedést lehet a nirvánáról folytatni.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Január 09. - 10:58:23
Kár a szavak körül forgólodni, a Nirvána szerintem egy nehezen megfogható valami. Én úgy tudom elképzelni, mintha az ember valami szellemi lényként "túlélné" önmagát és szellemi lényként létezne tovább az anyagi világon kívül. Ez az égi világ mindenkinek más és más, mindenki "máshová" kerül. A valóságban ezt úgy tudnám elmagyarázni, hogy ez az univerzum amelyben itt és most élünk egy hamis univerzum, több szempontból is hamis, nem csak attól, hogy többnyire anyagi világ. A hamis univerzumok száma milliárd, nagyon sok lehet, pl. gondoljunk az Avatar filmben élő Navik-ra , akik szintén egy hamis univerzum , hamis lényei, a hamis életükkel és mentálisan is hamisak. A valódi univerzumok száma kevés, ott az anyagi világ és a metafizikai világ egyszerre és egyidőben van jelen. Mindenkinek van saját metafizikai univerzumja az elméjében, így nincsen halál, sem születés, egyszerűen csak besétál az ember, vagy kisétál. Szóval, ha jót akartok magatoknak, nem születtek le újra hamis univerzumokba, vagy maradtok a szellemi világban (nirvána)-szellemi lényként, vagy besétáltok a valódi (nem hamis) univerzumba, ahol viszonylag szabadon élhettek, szenvedések nélkül. Persze ehhez a "Demiurgosznak" (univerzum tudata) is lesz egy-két szava, mert előszeretettel csal be mindenkit a futrinkába.
 A buddhistákról röviden: a mai buddhista hívők tömege nem ért ebből az egészből semmit, hiába buddhista, fogalmatlan balga népség. Az intelligencia és a tudás képesség, melyre születni kell. Az irányzatok közül egyedül a Theraváda-hinajána a valódi, amivel be lehet sétálni egy valódi univerzumba, ugyanis ott nincs szex...pl. és többnyire bölcsek lakják, nem pedig balgák. Szex-el és egyéb földi hívságokkal csak hamis univerzumokba lehet leszületni, mint egy gólem...sárból gyúrt bábu. A máhájána semmi több, mint az eredeti-ősi buddhizmus történelmi (időbeli) elkorcsosulása.
 Buddháról: Hát persze, hogy Buddhának van igaza...hát persze... A jelenségek világa fogalom alatt Buddha a hamis univerzumokat értette, és e felfogás szerint ki kell kerülni valahogyan (mindenáron) a jelenségek világából, ergó a hamis univerzumokból. A szenvedés is valóban az egyik legjelentősebb ok a hamis univerzumokban való létezés okára, de még ide sorolhatnám a balgaságot és sok más egyebet.   
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2013. Január 09. - 12:09:09
a mai buddhista hívők tömege nem ért ebből az egészből semmit, hiába buddhista, fogalmatlan balga népség. Az intelligencia és a tudás képesség, melyre születni kell.

És vannak überbuddhisták, akiknek a különleges génállománya a balgák fölé emeli őket? Érdekes elmélet...
Ajánlom Csögyam Trungpa szellemi materializmusról szóló műveit.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Január 09. - 12:35:50

 Mondta valaki, hogy ez egy elmélet? Ezt nem kell szó szerint érteni, a lényeg, hogy sok a balga buddhista, főleg nyugaton, de keleten is...hiába él kolostorban attól még balga. Biztosan születni is kell az intelligenciára, és nyilván önfejlesztéssel is sokat lehet javítani a dolgon. Szóval ez nem elmélet.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2013. Január 09. - 14:04:52
Ezt nem kell szó szerint érteni

Akkor hogy kell?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Január 09. - 15:01:29

 Nyilván ez egy szubjektív kategória, és nagyon sok összetevője van, hogy ki mitől balga, vagy ki mitől nem érti az eredeti buddhizmust. Egy szubjektív jelenségből ne akarj objektív dolgot formálni. Én csupán egy tényszerű jelenséget írtam le, és inkább nem megyek most bele, hogy elmagyarázzam, mert borzasztó sok összetevője van ennek a szubjektív jelenségnek, erre itt most nincs idő.
Bár azt nem értem, hogy miért ezen lovagolsz, hiszen az írásom nagy része ennél sokkal lényegesebb elemeket tartalmazott. Igaz, csak elképzelni lehet, hogy ezen világunk mitől hamis (ennek is sok összetevője van), és miért hamis a legtöbb univerzum valószínűleg. In summa: érdemes elmeditálni azon, hogy a hamis univerzumok mitől hamisak, és a nirvána mint állapot meddig tarthat és mi lehet a folytatása.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Semleges - 2013. Január 09. - 15:35:45
Igaz, csak elképzelni lehet, hogy ezen világunk mitől hamis (ennek is sok összetevője van), és miért hamis a legtöbb univerzum valószínűleg. In summa: érdemes elmeditálni azon, hogy a hamis univerzumok mitől hamisak, és a nirvána mint állapot meddig tarthat és mi lehet a folytatása.
Évekkel ezelőtt én is hasonlókon rágódtam. Szerintem inkább kezdj el élni, tapasztald meg a dolgokat teóriák nélkül, mélyedj el bennük és jóval közelebb kerülsz a Nirvánához :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Január 09. - 15:43:08
"A máhájána semmi több, mint az eredeti-ősi buddhizmus történelmi (időbeli) elkorcsosulása. "-Nem egésszen,mert vannak megvilágosodott mesterek e mögött a rendszer mögött is.Buddha óta elég sokan világosodtak meg.A hinajanaról se gondold,ugyanakkor hogy ugyanaz mint egykor volt.Ez pedig azért van,mert változott azóta a világ,ezért ez is valahol más mint 2500 évvel ezelőtt.
Ami pedig a kolstoréletet illeti,hozzátenném hogy ott kevesebb karmát csinál egy átlagos kolostorlakó mint egy átlagos világi.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 09. - 18:28:16
Kár a szavak körül forgólodni, a Nirvána szerintem egy nehezen megfogható valami. Én úgy tudom elképzelni, mintha az ember valami szellemi lényként "túlélné" önmagát és szellemi lényként létezne tovább az anyagi világon kívül. Ez az égi világ mindenkinek más és más, mindenki "máshová" kerül. A valóságban ezt úgy tudnám elmagyarázni, hogy ez az univerzum amelyben itt és most élünk egy hamis univerzum, több szempontból is hamis, nem csak attól, hogy többnyire anyagi világ. A hamis univerzumok száma milliárd, nagyon sok lehet, pl. gondoljunk az Avatar filmben élő Navik-ra , akik szintén egy hamis univerzum , hamis lényei, a hamis életükkel és mentálisan is hamisak. A valódi univerzumok száma kevés, ott az anyagi világ és a metafizikai világ egyszerre és egyidőben van jelen. Mindenkinek van saját metafizikai univerzumja az elméjében, így nincsen halál, sem születés, egyszerűen csak besétál az ember, vagy kisétál. Szóval, ha jót akartok magatoknak, nem születtek le újra hamis univerzumokba, vagy maradtok a szellemi világban (nirvána)-szellemi lényként, vagy besétáltok a valódi (nem hamis) univerzumba, ahol viszonylag szabadon élhettek, szenvedések nélkül. Persze ehhez a "Demiurgosznak" (univerzum tudata) is lesz egy-két szava, mert előszeretettel csal be mindenkit a futrinkába.
 A buddhistákról röviden: a mai buddhista hívők tömege nem ért ebből az egészből semmit, hiába buddhista, fogalmatlan balga népség. Az intelligencia és a tudás képesség, melyre születni kell. Az irányzatok közül egyedül a Theraváda-hinajána a valódi, amivel be lehet sétálni egy valódi univerzumba, ugyanis ott nincs szex...pl. és többnyire bölcsek lakják, nem pedig balgák. Szex-el és egyéb földi hívságokkal csak hamis univerzumokba lehet leszületni, mint egy gólem...sárból gyúrt bábu. A máhájána semmi több, mint az eredeti-ősi buddhizmus történelmi (időbeli) elkorcsosulása.
 Buddháról: Hát persze, hogy Buddhának van igaza...hát persze... A jelenségek világa fogalom alatt Buddha a hamis univerzumokat értette, és e felfogás szerint ki kell kerülni valahogyan (mindenáron) a jelenségek világából, ergó a hamis univerzumokból. A szenvedés is valóban az egyik legjelentősebb ok a hamis univerzumokban való létezés okára, de még ide sorolhatnám a balgaságot és sok más egyebet.


Szerintem ezt nem kell túlmisztifikálni.Nem kell szerintem azt sem feltételezni,hogy hamis minden.Az igaz,hogy mindannyiunk elméje máshogy van alakítva,kondícionálva és ezért másként tekintünk a valóságra intuícióból és intellektuálisan de ettől az általunk tapasztalt  világ még valóságos annak,aki érzékeli.
Te a NIbbánára a saját elképzelésedet húzod rá,amit én elfogadok mert ez is egy vélemény.
Sokan ilyesmiket hisznek a Nibbánára amit leírtál(olvasd el a Nibbána szuttát-ott Buddha tagad minden hipotézist ezzel kapcsolatban) és ha valaki türelmetlen nyugodtan beszedhet LSD-t és akár meg is tapasztalhatja a saját Nibbánáját,amit úgy alakít ahogy csak akar.
Keresztényeknél a Mennyország nem ugyanaz lenne mint a buddhistáknál a Nibbána? ;))) Érted....
A mesterem is mondta,hogy amennyi ember annyi Nibbána .Ne feledjétek akármennyit okoskodunk rajta a Nibbána csak egy fogalom marad,amit Buddha alkotott meg.A fogalmak nem hiszem ,hogy segítenek.
Annyi szutta filozófus van,hogy már Dunát lehet rekeszteni velük.
Az elméletek száma gyarapodik,de a Buddhák száma szinte csekély.





Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 09. - 18:32:18
"A máhájána semmi több, mint az eredeti-ősi buddhizmus történelmi (időbeli) elkorcsosulása. "-Nem egésszen,mert vannak megvilágosodott mesterek e mögött a rendszer mögött is.Buddha óta elég sokan világosodtak meg.A hinajanaról se gondold,ugyanakkor hogy ugyanaz mint egykor volt.Ez pedig azért van,mert változott azóta a világ,ezért ez is valahol más mint 2500 évvel ezelőtt.
Ami pedig a kolstoréletet illeti,hozzátenném hogy ott kevesebb karmát csinál egy átlagos kolostorlakó mint egy átlagos világi.

És még a theravadánál is van sok-sok elmélet ,sok sok ragaszkodás az aszkétikus hagyományhoz amit nem tudom miért csinálják.
Ez a hagyomány szelleme.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 09. - 18:39:57
Mi a valóságosabb a csend elgondolva,leírva vagy a csend megtapasztalva?
Mi az intenzívebb a boldogság leírva egy papírlapra,vagy LCD-n vagy megtapasztalva?
Mi a Nibbána ?
Életemben nem tapasztaltam...
Hopp......
És ezen gondolkodom?  :o ;D ;D ;D ;D ;D ;D ;D

Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Január 09. - 19:07:43
"És még a theravadánál is van sok-sok elmélet ,sok sok ragaszkodás az aszkétikus hagyományhoz amit nem tudom miért csinálják."-Nekem meg az jut róla eszembe,hogy néhányan akik birálják a mahajanát azoknak a nagy részük abszolut világi életet él és nem is gyakorolja azt az "igazi" hinajanát amit dicsér,hanem csak beszél róla.Azért jó az eredeti hinajána mert előtérbe hozza a lemondást és ha azt valaki átugorja,akkor a mahajanában sem fog nagy sikereket elérni.Viszont a világiaknak általánosságba szerintem jobb a mahajana.Bár lehet therevadát is biztos gyakorolni lazábban,na de ha valaki ugy teszi,akkor ne nézze le a mahajanát(meg amugy se),mivel az ilyen személy lehet magába azt hiszi hogy aztgyakorolja és tanulja amit a szerzetessek Buddha idejében,de mégse.Mert ha nem gyakorolja,akkor filozofus.Márpedig jobb egy mahajana követő,mint egy hinajana filozofus.(és persze jobb egy hinajana követő mint egy mahajana filozofus)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Január 09. - 19:09:58
"Mi a Nibbána ?
Életemben nem tapasztaltam...
Hopp......
És ezen gondolkodom?  "-Hát eben van valami. :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Január 09. - 19:41:49
 
 Nagyjából igazatok van amit írtatok az előző HSZ-ekben. Azonban kifejtem a dolgot kicsit bővebben. Nyilván a létezésünk egy folyamat, ahol tételezzük fel, hogy halálunk után Nibbánába kerülünk (nem mindenki), ami egy egyéni - nevezzük "illúzió-mátrix"-nak, bár elképzelhető, hogy ebben is vannak gyűjtő-helyek (több tudat kerül egy helyre/illúzióba) Nos, valószínűleg ennek az állapotnak is vége kell lennie egyszer, tételezzük fel, hogy a döntés rajtunk áll, azt is feltételezhetjük, hogy be akarnak húzni a futrinkába. /A tudás a hatalom egyetlen forrása./ A tudás itt e tekintetben az, hogy hogyan tovább... vagyis, tudom, hogy mely univerzumok lehetnek a hamisak. /ahol szexuális fogantatás van, vagy nevezzük méhen belüli születést, az biztosan hamis/ Ez a gólem-szindróma. Sárból (elnézést szarból gyúrt bábu), determinálva, egy olyan világban, ahol a szabadságnak még a magva sem létezik. Persze, hogy Spinozának van igaza...hát persze...Ezen a bolygón nincsen szabadság, legfeljebb illúzió-szabadság. Visszatérve, hogyan tovább a Nibbánából. Meg kell tudni különböztetni a hamis és a nem hamis univerzumokat. Ezért is fontos a vágyak megszüntetése, hogy ne vágyódj vissza a "rosszba". Emiatt értékesebb talán a theraváda, mert előre tervezi a szükséges tiltást, a szükségtelen vágyak felfüggesztését, mint nemiség, szex, szerepjátszmák, stb. /a túlzott tiltással én sem értek egyet/  Valószínűleg a nem hamis /valódi/ univerzumokba nem születéssel lehet bekerülni, és 100% bölcsek élnek. Nyilván a bölcsesség is szubjektív, de tételezzük fel, hogy bölcsek élnek, nincs szex, nincsenek nők és egyéb furcsa lények, mint itt...hanem valami más van... Vagy a valódi univerzum inter-dimenzonális? /ott lehetsz, ahol akarsz/ Mi a véleményetek?
 A Theraváda tehát amiatt fontos, hogy a folyamat bizonyos pontjain a döntéseinket azok a kritikus vágyak befolyásolják, amik miatt visszakerül az ember a "rossz" bolygókra. Itt a tudat és a tudás is biztosan roppant nagy szerepet játszik. Valami ilyesmi lehet a karma.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 09. - 19:43:18
"És még a theravadánál is van sok-sok elmélet ,sok sok ragaszkodás az aszkétikus hagyományhoz amit nem tudom miért csinálják."-Nekem meg az jut róla eszembe,hogy néhányan akik birálják a mahajanát azoknak a nagy részük abszolut világi életet él és nem is gyakorolja azt az "igazi" hinajanát amit dicsér,hanem csak beszél róla.Azért jó az eredeti hinajána mert előtérbe hozza a lemondást és ha azt valaki átugorja,akkor a mahajanában sem fog nagy sikereket elérni.Viszont a világiaknak általánosságba szerintem jobb a mahajana.Bár lehet therevadát is biztos gyakorolni lazábban,na de ha valaki ugy teszi,akkor ne nézze le a mahajanát(meg amugy se),mivel az ilyen személy lehet magába azt hiszi hogy aztgyakorolja és tanulja amit a szerzetessek Buddha idejében,de mégse.Mert ha nem gyakorolja,akkor filozofus.Márpedig jobb egy mahajana követő,mint egy hinajana filozofus.(és persze jobb egy hinajana követő mint egy mahajana filozofus)

Tudod .......csak te tudhatod mit csinálsz,mert semmi szellem nem lebeg felettünk megmondani mi a jó mi a rossz.Én úgy gondolom,ha észreveszi mitől szenved ...ok,de ha nem akkor saját élete ura és megrekedhet itt is.Ha meg betartja a tanácsokat,akkor szabadabbnak érzi magát az ember,meg egyszerűbbnek mint előtte .Na jó,lehet kicsit többet filozofál majd a dolgokon ezután,de mégis valamit merjen tenni valamerre ;).Bele kell rázódni.
Szerintem jó ha van filozófus is ,mert olyan mint egy élő hangoskönyv és elmondja neked a Tűzbeszédet szóról szóra.  :-X Jó ha van az embernek egy ilyen barátja. Valaki meg a házi kutyusnál állapodik meg,mert az legalább nem felesel ha rossz kedve van a gazdinak.
Mellesleg nem ciki a szuttákkal a kezünkben eldönteni azt,hogy mi a jó mi a rossz?Ó hogy erre mit válaszolt volna a nagy Ajahn, a nagy Sáriputta ...vagy a híres Eckhart Tolle ,meg így tovább!?







Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Január 09. - 19:52:59
Jók a filozófusok,mert ujszerü gondolatokat hoznak az életbe,jók az orvosok mert életeket mentenek,jók a feltalálók mert megkönnyitik az életünket,de csak Buddha mutatta meg a kiutat a szamszarából.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Január 09. - 20:09:28

 Abban nem vagyok olyan biztos, hogy Buddha kijutott a Számszárából. Vagyis egy időre lehet...de utána? Jobb, ha az ember megtervezi a folyamatot, vagy szarik az egészre?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 09. - 20:35:25

 Abban nem vagyok olyan biztos, hogy Buddha kijutott a Számszárából. Vagyis egy időre lehet...de utána? Jobb, ha az ember megtervezi a folyamatot, vagy szarik az egészre?

A Nibbána egy feketelyuk,ami ha beszippant a rabjává tesz. ;)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Január 09. - 21:42:31

 Nem nekem való ez a fórumozás. Ez is csak a "szavak erdeje" kategória. Talán igaza van annak, aki azt írta, hogy élni kell, és megtapasztalni a "szörnyű" valóságot, felesleges túl-agyalni a dolgot.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 09. - 22:03:15

 Nem nekem való ez a fórumozás. Ez is csak a "szavak erdeje" kategória. Talán igaza van annak, aki azt írta, hogy élni kell, és megtapasztalni a "szörnyű" valóságot, felesleges túl-agyalni a dolgot.

;) Itt a pont.Most mi a szörnyű a valóságban?Van szenvedés,van kiút és woalá BÉke.Ennyi.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 09. - 22:06:24
A zavarodottság vége a béke kezdete. Ajahn Chah   8)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2013. Január 10. - 19:06:13
A béke vége-a nibbána vége.A nibbána vége-a teljes felébredés.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Január 10. - 20:47:18
Nagyon magasröptűek vagytok, szerintem én inkább iszok egy sört.  8)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 10. - 22:28:00
Nagyon magasröptűek vagytok, szerintem én inkább iszok egy sört.  8)

Egy kis meditálás nem lenne jobb?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 10. - 22:40:50
annyira jó,ha ellazul az ember légzése. ;)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Január 11. - 07:59:59
Nagyon magasröptűek vagytok, szerintem én inkább iszok egy sört.  8)

Egy kis meditálás nem lenne jobb?

Jó, jobb, legjobb. Néha árnyékruhás figurák ijesztgetnek elmélyülés közben.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2013. Január 11. - 17:50:30
Kedves hajovonta:)Csak figyeld őket,honnan jönnek,hová tünnek el.Figyeld a jó,jobb,legjobbat.Honnan jönnek,hová tünnek el.Figyeld magát az elmélyülést-honnan jön,hová tünik el.Figyeld a figyelést,a figyelőt honnan jön,hová tünik el.Figyeld magad,honnan jössz,hová tünsz el.Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 11. - 19:27:21
Kedves hajovonta:)Csak figyeld őket,honnan jönnek,hová tünnek el.Figyeld a jó,jobb,legjobbat.Honnan jönnek,hová tünnek el.Figyeld magát az elmélyülést-honnan jön,hová tünik el.Figyeld a figyelést,a figyelőt honnan jön,hová tünik el.Figyeld magad,honnan jössz,hová tünsz el.Metta:)


De jó.remélem minél többen képesek leszünk ezt belátni. ;)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Január 11. - 20:10:34
Idézet
Szerintem jó ha van filozófus is ,mert olyan mint egy élő hangoskönyv és elmondja neked a Tűzbeszédet szóról szóra.   Jó ha van az embernek egy ilyen barátja. Valaki meg a házi kutyusnál állapodik meg,mert az legalább nem felesel ha rossz kedve van a gazdinak.

 A filozófiáról azért mondanék néhány szót, a tegnap előtti beszélgetéseink kapcsán. Sokat gondolkodtam a dolgon. Először is szögezzük le, hogy miért is fontos a filozófia, mi is a filozófia. Arra jutottam, hogy a FILOZÓFIA: KERES....a keresés miatt fontos. Valahová elvezeti az embert. Talán a bölcsesség miatt is fontos, hiszen az ember fel tud építeni valami a gondolat-téglákból, talán ha jól fel is építi nem borul össze. Lényeges , hogy ha már az ember filozófus, akkor jó filozófus legyen, ne pedig rossz, ugyanis egy buddhista már eleve magában foglal egy erkölcsi minőséget, míg a filozófus az nem. Sokféle bölcs van...Cion Bölcsei, a görög bölcselkedők, kínai bölcsek, stb... Azért érdemes megismerni őket, hogy legalább tudja az ember, hogy mit vet el...hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz, a buddhista logika szerint, igazolunk egy dolgot, majd meg is cáfoljuk, majd egyszerre mindkettőt és egyiket sem... A mai tudásommal ma már én is a buddhizmus mellett teszem le a voksomat, de ami idáig elvezetett , az a filozófia volt. És nem gondolom, hogy hiábavaló lett volna.  Azt gondolom, hogy érdemes megismerni a nagy egészet, anélkül nem fog senkinek menni a buddhaság. Hogy tudjuk, hányadán állunk. Persze én is megjártam a tévutak erdejeit, de azért valahogy kikötöttem itt. Mindazonáltal azt gondolom, hogy aki nem tud a postán egy csekket kitölteni, abból buddha sem nagyon lesz. A filozófia tehát a keresés miatt fontos. Az ember megtanul elmélkedni...már le sem tud róla szokni... :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 11. - 20:38:24
Idézet
Szerintem jó ha van filozófus is ,mert olyan mint egy élő hangoskönyv és elmondja neked a Tűzbeszédet szóról szóra.   Jó ha van az embernek egy ilyen barátja. Valaki meg a házi kutyusnál állapodik meg,mert az legalább nem felesel ha rossz kedve van a gazdinak.

 A filozófiáról azért mondanék néhány szót, a tegnap előtti beszélgetéseink kapcsán. Sokat gondolkodtam a dolgon. Először is szögezzük le, hogy miért is fontos a filozófia, mi is a filozófia. Arra jutottam, hogy a FILOZÓFIA: KERES....a keresés miatt fontos. Valahová elvezeti az embert. Talán a bölcsesség miatt is fontos, hiszen az ember fel tud építeni valami a gondolat-téglákból, talán ha jól fel is építi nem borul össze. Lényeges , hogy ha már az ember filozófus, akkor jó filozófus legyen, ne pedig rossz, ugyanis egy buddhista már eleve magában foglal egy erkölcsi minőséget, míg a filozófus az nem. Sokféle bölcs van...Cion Bölcsei, a görög bölcselkedők, kínai bölcsek, stb... Azért érdemes megismerni őket, hogy legalább tudja az ember, hogy mit vet el...hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz, a buddhista logika szerint, igazolunk egy dolgot, majd meg is cáfoljuk, majd egyszerre mindkettőt és egyiket sem... A mai tudásommal ma már én is a buddhizmus mellett teszem le a voksomat, de ami idáig elvezetett , az a filozófia volt. És nem gondolom, hogy hiábavaló lett volna.  Azt gondolom, hogy érdemes megismerni a nagy egészet, anélkül nem fog senkinek menni a buddhaság. Hogy tudjuk, hányadán állunk. Persze én is megjártam a tévutak erdejeit, de azért valahogy kikötöttem itt. Mindazonáltal azt gondolom, hogy aki nem tud a postán egy csekket kitölteni, abból buddha sem nagyon lesz. A filozófia tehát a keresés miatt fontos. Az ember megtanul elmélkedni...már le sem tud róla szokni... :)

Amúgy tényleg jó,ha valaki egyedi...de nekem az volt a célom ezzel a két mondattal,hogy én el akarom kerülni azt,hogy például vannak Buddhista fogalmak : nibbana,anatman,szunyata stb. és ezeket csak valaki gondolati szinten értse,és örökölje a buddhizmustól.Mostani véleményem szerint a buddhizmus is inkább legyen már életérzés,nem csupán filozófia.
A filozófusokon állt volna szerintem ők nem világosodnak meg,mert látod több kell mint sakkozni a logikával- nem hiszem hogy ördöngős hipotézisek kellenek ahhoz,hogy valaki ,kinyissa otthon az ablakot,hogy szellőztessen" vagy figyelje a légzés érzetét.
Ilyen egyszerű,nem kell megváltanunk a világot nehéz nézetekkel.Én nem is akarom,régen voltak ilyen terveim ,de már nem vagyok olyan vakhitű mint rég.
Kívánom,hogy mindenki  figyeljen fel rá arra,amire Nibbana céloz.  ;) Köszönöm neki.




Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2013. Január 11. - 22:22:36
 :)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Január 11. - 23:17:26

 Egyet értek. A filozófusok műveiből ki kellene emelni művenként azt a pár mondatot, ami fontos, majd az összes filozófus, összes ilyen pár mondatát kellene összegyúrni, abból talán valami kisülne... Külön-külön a filozófusok nem igazán értelmezhetőek, inkább csak tévútra viszik az embert. A filozófiát én világ életemben megpróbáltam a gyakorlatba átültetni, összevetni a valósággal, szintetizálni a gondolatokat, stb. Tehát szerintem a filozófia semmi többre nem jó, mint a valóság megismerése szempontjából. Tudni az okokat, a folyamatok láncolatát, a miérteket, stb. Az persze tény, hogy a buddhista filozófiát nehéz űberelni, bár jelen világunkat csak részben magyarázza meg. Az összes filozófiai elmélkedésem után pedig az a végkövetkeztetésem, hogy ebben a világban NEM LÉTEZIK olyan dolog, amelyre a világunkat fel lehetne építeni. Ami mentén el lehetne indulni és azt lehetne mondani, hogy ez a világ a mi otthonunk, és építenünk kellene ezt a világot, vagy csak egyetlen dolog is idekötne bennünket. Nincs ilyen. /micsoda megnyugvás ez/ Konklúzió: így aztán mégiscsak a buddhizmus mellett kell leraknom a voksomat. Ami a meditálást illeti, egyetértek, nagyon fontos a meditáció, én a magam módján kétféle meditációt gyakorlok, az üres elmét és az elmélyülést a buddhista filozófiában, koan-okon való elmélkedést, filozófiai elmélyülést. Amúgy borzasztóan tetszik a kínai csan irányzat, vagyis zen.  Amúgy abban egyetértek, hogy a köznapi élet az út, az egyszerű, hétköznapi élet, lemondva a szükségtelen vágyakról, és szenvedélkyekről, ahogy a csan-ok tanították, enni, inni, szarni, hugyozni...a köznapi élet, maga az út...arrafelé lesz a buddhaság...
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Január 12. - 20:35:14
Na hát én akkor mégiscsak iszok még egy sört. Az maga a nirvána.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 12. - 21:20:43
Na hát én akkor mégiscsak iszok még egy sört. Az maga a nirvána.

;) Látod ez a filozófia. A nyomába sem érünk...
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 12. - 21:24:20
Szerintem a filozófus kort valaki vagy kinövi,vagy matematikus lesz ha megunta. ;)
Ja még van egy alternatíva a fizikus.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: apollinaire89 - 2013. Január 12. - 21:28:26
Nálam az vetett végett a túlzott hipotézisalkotásnak,hogy kezdett iszonyatosan fájni a fejem.
Nem tudom mennyi hiányzott,hogy kifüstöljem az agyam.

Na jó,én inkább megyek csajozni.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2013. Január 13. - 09:17:27
Kedves hajovonta,apollinaire89:)Pia,csajok-mi köze van ezeknek a nibbánához,ami az eredeti téma?Semmi.Egyikőtök elmegy piálni,a másik csajozni.Mikor éritek vajon igy el a nibbánát?Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2013. Január 13. - 09:41:15
IV. Az Erény (síla)
AZ ERÉNY

A mindennapi életben követendő alapvető buddhista erkölcsi szabályokat az ún.          “Öt Erény” (panca-síla) írja elő.

Az 5 Erény (panca-síla) :

1) A nem-ártás (ahimsā)

2) Az igaz mondás (satya)

3) A nem-lopás (asteya)

4) Az erkölcsösség (brahmacarya)

5) A józanság (surāmatta)

Lásd:  Anguttara-nikāya V.174 & X.1 [Eng.: PTD. pp.61-62. & pp.65-66.]

Majjhima-nikāya 53. & 113. [Eng.: PTD. pp.67-69.]

Dígha-nikāya 2. & 31. [Eng.: PTD. pp.63-68.] [Hun.: BA. 32.old.]

Az öt erkölcsi szabály betartása mindenkire vonatkozik, míg a buddhista gyakorlókra az ún. “Tíz Rosszaság” (dasa-síla) kerülése is vonatkozik.

A 10 Rosszaság (dasa-síla) :

A Test 3 rosszasága:     1) Az ölés (pānātipāta)

2) A lopás

3) Az erkölcstelenség

A Nyelv 4 rosszasága:  4) A hazugság (musā)

5) A rágalmazás

6) A durva beszéd

7) A haszontalan fecsegés (tiracchānakathā)

A Szív 3 rosszasága:     8) A mohó vágyakozás (lobha)

9) A gyűlölködés (dosa)

10) A tudatlanság (moha)

Lásd:  Brahmajāla-sutta I.) II. 1-3. [Hun.: BS. 124-134.old.]

Vissudhimagga I.

További erényre vonatkozó előírás az ún. “Nyolc Erkölcsi Fogadalom” (attha-síla):

A 8 Erkölcsi Fogadalom (attha-síla) :

1) Az öléstől való tartózkodás (ahimsā)

2) A lopástól való tartózkodás (asteya)

3) Az erkölcstelen élettől való tartózkodás (brahmacarya)

4) A hamis beszédtől való tartózkodás (satya)

5) A tudatra ható anyagoktól való tartózkodás (surāmatta)

6) A napi egyszeri étkezés

7) Az ünnepléstől való tartózkodás

8) A kényelmes hely(zet)ek kerülése

Lásd: Brahmajāla-sutta I.) II. 2. [Hun.: BS. 124-134.old.]
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: nibbana - 2013. Január 13. - 09:44:49
Az erény megtisztítása négyféle módon lehetséges:

Az Erény 4 megtisztítása :

1) A hajlamok megtisztításával (ajjhāsayavisuddhi)

2) Az előírások betartásával (samādāna)

3) A nem-vétkezéssel (avítikkamana)

4) A vétkek jóvátételével (patipākatikarana)

Az erény kétfajta lehet: 1) Elkerülés (vāritta)

2) Teljesítés (cāritta)

Lásd: Brahmajāla-sutta II.) II. & IV.) X. 2. [Hun.: BS. 69-77. & 124-134.old.]

Az erény megtisztításának tényezői az ún “Tizennyolc Gyökérfogalom” (múlapada), mely kilenc megtisztulási tényezőt állít szembe kilenc tudati szennyeződéssel.

A 18 Gyökérfogalom (múlapada) :

A kettőség szennyeződés-elemei:
   

A kettőség megtisztulás-elemei:

1) A Vágy (p.: tanhā, sz.: trsnā)
   

3) A Megértés (p.: samatha, sz.: śamatha)

2) A Nem-Tudás (p.: avijjā, sz.: avidyā)
   

4) A Belátás (p.: vipassanā, sz.: vipaśyana)

A hármasság szennyeződés-elemei:
   

A hármasság megtisztulás-elemei:

5) A Mohó vágy (p.sz.: lobha, rāga)
   

8) A Vágynélküliség (p.sz.: alobha)

6) A Gyűlölet (p.sz.: dosa)
   

9) A Gyűlöletmentesség (p.sz.: adosa)

7) A Tudatlanság (p.sz.: moha)
   

10) A Nem-tudatlanság (p.sz.: amoha)

A négyesség szennyeződés-elemei:

(A Négy Romlottság (vipallāsa)):
   

A négyesség megtisztulás-elemei:

(Az Éberség Négy Alapja (satipatthāna)):

11) A tisztátalan szépnek látása (p.: subha)
   

15) A test tudatosítása (kāyānupassanā)

12) A szenvedés élvezése (p.: sukha)
   

16) Az érzékek tudatosítása (vedanānupassanā)

13) A mulandó állandónak látása (p.: nicca)
   

17) A tudat tudatosítása (cittānupassanā)

14) A nem-valós valósnak látása (p.: attā)
   

18) A tartalmak tudatosítása (dhammanupassanā)

A “Legvégső Nyolc Erény” a következő:

A Legvégső 8 Erény :

1) A Kevés Vágy erénye
   

5) A Éberség erénye (dhāranā)

2) Az Elégedettség erénye
   

6) Az Összeszedettség erénye (samādhi)

3) A Magány erénye
   

7) A Bölcsesség erénye (p.: pannā, sz.: prajnā)

4) A Fáradhatatlan Törekvés erénye
   

8) A Hamis Beszédtől való tartózkodás erénye

Lásd: Buddha Pacchimovada Parinibbana Sutta III.1-8. [Eng.: TBLB. pp.15-24.]

Irodalom: Dhammapada (Sutta Pitaka V.2.)

Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 29.fejezet. (128-130.old.)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2013. Január 13. - 15:10:09
Kedves hajovonta,apollinaire89:)Pia,csajok-mi köze van ezeknek a nibbánához,ami az eredeti téma?Semmi.Egyikőtök elmegy piálni,a másik csajozni.Mikor éritek vajon igy el a nibbánát?Metta:)

úgy soha
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Január 13. - 20:21:13
Most akkor mi lesz a nirvanával? :D
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Január 14. - 09:42:56
Most akkor mi lesz a nirvanával? :D

Javaslom, hogy rajzoljuk le, vagy komponáljuk meg dallamban.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Április 10. - 15:13:31

 Ismét itt vagyok, pár gondolatomat megosztom Veletek. Érdekel a véleményetek. Szóval, mint régebben írtam, én, mint filantróp egyén a buddhizmus mellett teszem le voksomat, csupán csak "néhány csont" van a dologban, amit talán még maga Buddha sem igazán gondolt át teljesen. A nirvánát, mint elérhető állapotot az eredeti elgondolás szerint úgy kell értelmezni, hogy lényegében a totális megsemmisülés, a lét és a nem-lét közötti állapotban való elnyugvás, mialatt a különböző világokban (dimenziókban) roppant idő telik el. Akár még igaz is lehet ez a dolog, vagyis valószínűleg igaz az elnyugvás állapota, még talán az is igaz lehet, hogy a világkorszakok váltakozásai között közben roppant idő telik el. Azonban a végső totális megsemmisülés talán enyhe túlzás. Már évtizedek óta foglalkozom analógia-kutatással, mint asztrológia, számmisztika, de tulajdonképpen millió eszköz lehetséges, amelyekkel analógiát tudunk produkálni. Ezek azért szükségesek ezek az analógiák, mert a dolgokat ahogy "önmagukban vannak", így lehet a legjobban megismerni. Ezt hívják kvintesszenciának..a dolgok lényegét, analógákkal lehet szellemileg megragadni. Kis érdekesség, hogy a nirvána szó titkos-rejtett kvintesszenciája a számmisztikában (mássalhangzók összege), a 11-es, amely különös szám azt sugallja, jelenti, hogy valamely dolog roppant módon igaz, mesteri mű, tökéletes dolog, azonban, mégis "el van árulva". Tehát a nirvána szó rejtett jelentése, hogy igaz-igaz, de mégsem igaz. Valószínűleg amiatt nem, mint amit írtam, hogy nincsen totális megsemmisülés, sem feloldódás a semmibe. Valamiféle "elpihenés", "megnyugvás", nirvána állapot biztosan van, még akár az is lehetséges, hogy közben itt lett a Földön egy roppant világkorszak telik el. Számmisztikai módszerrel élve a nirvána szót további vizsgálat alá vetettem. A Betűk összege a 34-es, amely igazságot, az igazságnak a hatalmát jelenti. Tehát igaz a dolog, de rejtetten 11-es, árulásra figyelmeztet. Ez a kvintesszenciája. Valószínűleg itt a "nyugtalan univerzum" elméletet kell figyelembe venni, miszerint a létezésünket generálja valami nyugtalan teremtő erő, amit Buddha kozmikus világ-rendező erőként nevezett. Szóval a dolog bi-poláris: nyugtalan univerzum vs. nyugodt univerzum (létezés), ergó hol az arany középút?. Mi véleményetek erről a dologról? 
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Április 10. - 17:12:56
 22.
Ha minden dolog üres,
Akkor minek van vége, minek nincs vége?
Mi az, aminek vége is van, meg nincs is vége?
Mi az, aminek nincs sem vége, sem nem-vége?

23.
Mi az ugyanaz, mi a más?
Mi az örök, mi a nem-örök?
Mi az, ami mindkettő, örök is, meg nem is örök?
Mi az, ami semelyik?

24.
Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak, csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett.

Nagarjuna
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Április 10. - 17:23:05
" Ami előszőr a nemtudás miatt
[Valóságként] merül fel a tudat számára,
Mindaz később a megismerés révén
Megszűnik létezni a tudatban.

97.

A lét minden jelensége
A tudat tüzét tápláló tüzelő,
Melyek azonban a valóságot feltáró
Fénytől elégve, elhamvadnak.

98.

Ha megismervén a valóság természetét,
Végül nem bizonyul létezőnek az,
Amit korábban a nemtudás képzelt,
Akkor hogyan is lehetne nemlétező? "
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Április 10. - 17:29:04

 Végülis egy paradoxon-szerű állapotot (lét-nemlét) is el lehetne képzelni valahogy, ez tény, de az semmiképpen nem anyagi létforma, és nincs időhöz és térhez kötve. Ez esetben a nirvána valóban egy létező állapot lehet és az, hogy rejtett kvintesszenciájában 11-es, az jelentheti azt, hogy nem tart örökké. Fáradozzunk , hogy örökké tartson. Nincs más út. Igaza van Buddhának. Köszi a versikéket Hop.pala!
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hop.pala - 2013. Április 10. - 17:35:56
Szivessen
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: hajovonta - 2013. Április 10. - 17:47:03
"Ám a tanult, nemes lelkű ember, aki ismeri a nemes dolgokat, hallotta a nemes tant, járatos a nemes tanban, ismeri az igaz embereket, hallotta az igaz emberek tanítását, járatos az igaz emberek tanításában, az ilyen ember felismeri a fontos tanokat, felismeri a fölösleges tanokat. Mivel felismeri a fontos tanokat és felismeri a fölösleges tanokat, a fölösleges tanokkal nem foglalkozik, a fontos tanokkal foglalkozik. [...] És mivel a fölösleges tanokkal nem foglalkozik és a fontos tanokkal foglalkozik, nem támadnak fel benne a még fel nem támadt indulatok, a már feltámadt indulatok pedig megszűnnek. Bölcsen megfontolja: "Ez a szenvedés." Bölcsen megfontolja: "Ez a szenvedés oka." Bölcsen megfontolja: "Ez a szenvedés megszüntetése." Bölcsen megfontolja: "Ez a szenvedés megszüntetéséhez vezető út." Ha ezt megfontolja, három béklyója leoldódik: egyénisége létezésének tévhite, kétkedés, jótettekbe és szertartásokba vetett hit."

http://mek.niif.hu/01900/01901/01901.htm#12 (http://mek.niif.hu/01900/01901/01901.htm#12)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Filozófus - 2013. Április 10. - 18:53:42
 Az analógia-kutatás nem hinném, hogy felesleges tan. Megvizsgáljuk a dolgokat, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. Közben elfogadjuk  vagy cáfolunk , mindkettő, egyik sem... /Megjegyzem sok hazai buddhista is foglalkozik analógia-kutatással, ott a TKBF környékén)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: rotana - 2013. Április 12. - 17:25:40
BUddha a Nirvánát többféle módon magyarázta és szerintem a lényeg mégis az lenne,hogy belelásson mindenki a saját tudatába ,hogy van-e ott valami ,,állandó lény'' ,mertha nincs állandó lény akkor csak illúzió van,ami azt az érzést kelti bennünk hogy van valaki,aki szenved vagy éppen boldog,stb...
A másik amit állandóan a fejemben tartok,hogy Buddha nem a könyvek felett hanem egy fa alatt érte el amit elért. ;) Szóval nem félek annyira már,hogy egy megfejthetetlen egyenletet kell megoldanom,amiért Nobel díjjal tüntetnek majd ki.
Én még mindig bízom,hogy Buddha ennél gyakorlatiasabb volt.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: arany lótusz - 2013. Április 13. - 20:19:47
BUddha a Nirvánát többféle módon magyarázta és szerintem a lényeg mégis az lenne,hogy belelásson mindenki a saját tudatába ,hogy van-e ott valami ,,állandó lény'' ,mertha nincs állandó lény akkor csak illúzió van,ami azt az érzést kelti bennünk hogy van valaki,aki szenved vagy éppen boldog,stb...
A másik amit állandóan a fejemben tartok,hogy Buddha nem a könyvek felett hanem egy fa alatt érte el amit elért. ;) Szóval nem félek annyira már,hogy egy megfejthetetlen egyenletet kell megoldanom,amiért Nobel díjjal tüntetnek majd ki.
Én még mindig bízom,hogy Buddha ennél gyakorlatiasabb volt.

totálisan igazad van:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: rotana - 2013. Április 28. - 17:20:14
Igen a kusala chanda helyes szándék,helyes érdeklődés,helyes hozzáállás,helyes vágy,helyes lelkesedés,ami a buddhizmus ösvénye szerinti helyes cselekvésre igaz és belátásból,bölcsességből fakad.Szenvedés megszüntetéséhez vezető vágyak,az ösvény szerves részei.Gyakorlással,tehát meditációval fejleszteni kell egészen a Nibbánáig.A kusala chanda hozzájárul az erények fejlesztéséhez ...(Paramita,a listát ki lehet keresni a neten 10-tagú egyes helyeken)
A tíz erény:
1. nagylelkűség
2. virtus-  helyes életvitel
3. lemondás
4. transzcendentális bölcsesség,belátás
5.erőfeszítés,energikusság
6.elfogadás,türelem,kitartás
7.igazmondás,őszinteség
8.céltudatosság,határozottság,helyes elhatározás
9. szerető-kedvesség
10.nyugalom,felülemelkedettség

Tehát tehát kusala chanda például :

1.szerető kedvesség
2.együttérzés ,részvét
3.öröm,örvendezés mások boldogulásában,boldogságában,erényeiben stb.
4.egykedvűség, felülemelkedettség

A tanha-- szomjjal,sóvárgással,ragaszkodással teli vágy ,helytelen vágy-- pedig pont az ellentéte lenne a kusala chandának ,tehát én- központú vágyak a buddhista tanokban.Nem vezetnek a szenvedés megszüntetéséhez.Az ösvényen elhagyandó vágyak,a Nibbana felé egyre jobban eltünedeznek és átadják a helyüket a kusala chandának.

1. érzéki vágyak iránti sóvárgás
2. valamivé,valakivé válás vágya,létezés vágya
3.vágy a nemlétezésre;vágy a kellemetlentől,nem kívánatostól való megszabadulásra

Ezekkel összefüggésben jelenik meg a 3 méreg,a szenvedés gyökerei.
1.tudatlanság ( szenvedés felismerésének hiánya,zavarodottság)
2.ragaszkodás (ösvény szerinti helytelen vágyak,szenvedély,kapzsiság,irigység)
3.ellenszenv (düh,erőszak,utálat,önteltség)

avagy 10 béklyó szerinti felsorolás:

1. énképzet
2. kétely
3. szertartásokhoz és szabályokhoz való kötődés
4. érzéki vágy
5. ellenszenv
6. finomanyagi létezésre irányuló vágy
7. anyagtalan létezésre irányuló vágy
8. önhittség,önteltség
9. nyughatatlanság,
10. nem tudás

Igen és vannak semleges vágyak mint például az egyszerű ösztönök mint az éhség,szomjasság,alvásigény stb.
Persze minden vágy oda-vissza alakulhat .Pl.egy semleges,ártatlannak tűnő vágyból is lehet tanha a képzetlen tudatban.
Ezt egy példán tudnám szemléltetni amit Ajahn Jayasaro mesélt;Ajahn Chah így képezte a tanítványait a sóvárgás felismerésére a gyakorlatban.

A szerzetesek nehéz fizikai munkát végeztek a hűvös dzsungelben és amikor eljött a pihenési idő,akkor mindig egy forró,édes italt kaptak a kolostortól ,mivel az egyszeri étkezés alkalma már teljesült,többet nem ehettek bizonyos ételt csak ilyesmit.
A szomjas Jayasaro miután meghallotta ,hogy egy csilingelő taligán már hozzák a finom italt sóvárgással teli gondolatai támadtak.
Ajahn Chah miután megérkezett a forró ital,még nem adott utasítást hogy osszák is ki az italokat.Az italok kezdtek kihülni.E közben a tanítók nevedgéltek,beszélgettek egymással.
Jayasaro gondolatai már az ital körül forogtak ... ,,de jó lenne már befejezni a munkát,és inni végre az italból "
,,az ital ki fog hűlni,a mester meg csak beszélget,gyerünk már" és ehhez hasonló gondolatai támadtak,ami hatására a munka amit végeztek elviselhetetlenül kellemetlenné vált,az idő megállt,meg akart szabadulni tőle,hogy már végre a finom italhoz érjen.












Tisztán elméleti kérdés, Astus, szerinted kizárt dolog úgy felkelni reggel az ágyból, hogy nem vágyakozol?

Minden tettet megelőz a szándék. Ami mögött nincs szándék, azt nem is csinálja az ember. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szándék-tett-eredmény hármas mindig egyezik. Továbbá, a vágy/sóvárgás (trsna/tanhá) a buddhizmusban nem azonos az akarattal (cshanda) vagy a szándékkal (csétaná), bár persze egyezhet is a kettő. Tehát nem minden tudati tevékenység egyben szennyeződés is, vagy vezet szenvedéshez.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2013. Április 28. - 20:11:38

Igen és vannak semleges vágyak mint például az egyszerű ösztönök mint az éhség,szomjasság,alvásigény stb.
Persze minden vágy oda-vissza alakulhat .Pl.egy semleges,ártatlannak tűnő vágyból is lehet tanha a képzetlen tudatban.
Ezt egy példán tudnám szemléltetni amit Ajahn Jayasaro mesélt;Ajahn Chah így képezte a tanítványait a sóvárgás felismerésére a gyakorlatban.

A szerzetesek nehéz fizikai munkát végeztek a hűvös dzsungelben és amikor eljött a pihenési idő,akkor mindig egy forró,édes italt kaptak a kolostortól ,mivel az egyszeri étkezés alkalma már teljesült,többet nem ehettek bizonyos ételt csak ilyesmit.
A szomjas Jayasaro miután meghallotta ,hogy egy csilingelő taligán már hozzák a finom italt sóvárgással teli gondolatai támadtak.
Ajahn Chah miután megérkezett a forró ital,még nem adott utasítást hogy osszák is ki az italokat.Az italok kezdtek kihülni.E közben a tanítók nevedgéltek,beszélgettek egymással.
Jayasaro gondolatai már az ital körül forogtak ... ,,de jó lenne már befejezni a munkát,és inni végre az italból "
,,az ital ki fog hűlni,a mester meg csak beszélget,gyerünk már" és ehhez hasonló gondolatai támadtak,ami hatására a munka amit végeztek elviselhetetlenül kellemetlenné vált,az idő megállt,meg akart szabadulni tőle,hogy már végre a finom italhoz érjen.


gondolhatod h a szerzetesek sem tudják annyira fékezni az éhségre, szomjuságra stb. emberi szükségletekre irányuló gondolataikat, vágyaikat. napi 2 szer eszek, de még így is sokszor alig várom. Ezek nem hinném végülis h olyan veszélyesek lennének. ha az lenne akkor hogyan lehetne megszabadulni?:) arra kell odafigyelni h ne igyál és egyél mohón,ne csócsálj,és ne egyed magadat felpuffadásig, nem igaz?:)
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: rotana - 2013. Április 28. - 21:20:29
Igen,de ott a mesternek nem ez volt az egyetlen ilyen húzása,meg amúgyis azt olvastam sok helyen hogy igyis alul voltak táplálva.
Amit nem értek miért azt nem jó átvennem tőlük mint például a napi egy étkezés. Nekem az étellel sohasem volt gondom,hogy túl mohó lennék.

[/quote]

gondolhatod h a szerzetesek sem tudják annyira fékezni az éhségre, szomjuságra stb. emberi szükségletekre irányuló gondolataikat, vágyaikat. napi 2 szer eszek, de még így is sokszor alig várom. Ezek nem hinném végülis h olyan veszélyesek lennének. ha az lenne akkor hogyan lehetne megszabadulni?:) arra kell odafigyelni h ne igyál és egyél mohón,ne csócsálj,és ne egyed magadat felpuffadásig, nem igaz?:)
[/quote]
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: arany lótusz - 2013. Május 01. - 10:42:10
Igen,de ott a mesternek nem ez volt az egyetlen ilyen húzása,meg amúgyis azt olvastam sok helyen hogy igyis alul voltak táplálva.
Amit nem értek miért azt nem jó átvennem tőlük mint például a napi egy étkezés. Nekem az étellel sohasem volt gondom,hogy túl mohó lennék.


gondolhatod h a szerzetesek sem tudják annyira fékezni az éhségre, szomjuságra stb. emberi szükségletekre irányuló gondolataikat, vágyaikat. napi 2 szer eszek, de még így is sokszor alig várom. Ezek nem hinném végülis h olyan veszélyesek lennének. ha az lenne akkor hogyan lehetne megszabadulni?:) arra kell odafigyelni h ne igyál és egyél mohón,ne csócsálj,és ne egyed magadat felpuffadásig, nem igaz?:)
[/quote]
[/quote]

nem is tudnék úgy élni, mert tönkremenne a szervezetem. ezt én se tudom megérteni sajna.
Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Samma - 2014. Március 03. - 22:02:23
"Buddha ezt hol mondja, hogy van egy tudat feletti "Tartomány" -azt Buddha számtalanszor mondja,h van egy Világ Feletti Ösvény.A világba a test és a tudat nem tartozik bele?Csak szavakat kerestek,szavakkal játszotok,ez mire jó?:)Metta:)

A Világ Feletti Ösvény az a Nemes nyolcrétű ösvény.A Nibbána csak egy fogalmi próbálkozás hogy megragadjuk mi történik egy felébredett pszichológiájával.Nincsenek szenvedésteli tudatállapotok,nincs újjászületés és ami van az üdvözült tudatállapotok mint a kedvesség,inspiráció a jóért,a megvilágosodás boldogsága,nyugalom,nevetés :) .

Cím: Re:Mi a nirvána?
Írta: Samma - 2014. Március 03. - 22:21:29
Aki elérte a  Nirvánát,aki tudatában megsemmisült minden méreg és nemtudás a négy nemes igazsággal kapcsolatosan az többé nem születik újjá és ennek a tudásnak a birtokában van,ismeri a karma működését .Miszerint az csak egy személytelen folyamat.
Egy Arahantnak a Nemes nyolcrétű ösvény a természete,nem kell gyakorolnia.Ez az utolsó élete,ennek a tudásnak birtokában is van.
A buddhizmus minden tételét bebizonyította a gyakorlás révén,Buddha megvilágosodásában töretlen hite van hiszen sajátmaga számára igazolni tudta a tételeket.

Valóban,a Nibbána maga az éntelenség vegytiszta szubsztanciája.A Nibbána nem a végső valóság,hanem épp annak felismerése,h ahány lény,kezdve az egyselytüektől az emberig,annyiféle "végső valóság."Ahány szempont,ahány nézet,ahány vallás, annyiféle "végső valóság".Vagyis minden relativ,minden mozgásban van,minden változik.A Nibbána valóban a teljes vágytalanság,a megfogalmazásod rövid és velős,de azért több is elmondható a Nibbánáról.Én-szintén nem tul hosszan- ugy szoktam mondani,h az eszközök a Nibbána eléréséhez-a vágytalanság,a felülemelkedettség,szenvtelenség.Ezek gyümölcsei pedig a Béke,Szabadság,Szenvedésmentesség.---Metta:)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Samma - 2014. Április 26. - 12:22:59
(http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/500px-Dharma_Wheel.svg.png)
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Geo - 2014. Június 26. - 09:28:53
kedves Samma! (de máááás is válaszolhat)

beszélnél többet erről az önigazolásról? Buddha tudatállapotát szeretnék elérni, s ehhez igazítják magukat a hívők, vagy valami egyébről van szó?
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Samma - 2014. Július 16. - 15:51:14
hello,csak most nyaraláson vagyok és most van lehetőségem írni,bocsi.

hát ez nem önigazolás mert ha elérted az arahantságot akkor véget vetsz annak a kammának ami a létezéshez köt vagyis:érzéki szomj,létszomj,nem létezés vágya.Ami a legfontosabb hogy az út nem mindenkinek olyan rövid hogy ezt egy élet alatt elérje,valakinek több megvilágosodási fokozaton kell átmennie  miközben a vágyak egyre gyengülnek,de ez mind a magától kell hogy jöjjön.a folyambalépés is igen ritka,mivel nagyon kevesen vannak akik a Buddha szerint gyakorolnak illetve a szuttákat értelmezni is nehéz néha egy beérkezett nélkül.én azt javaslom hogy tartsd be az öt fogadalmat és olvasgasd Bikkhu Bodhi angol Nikhaya forditasait mert ennel megbizhato forrasokat nem talalsz Buddha tanitasait illetoen.ha kellenek a könyvek szivesen adok linket hozza,olyaan 1000 oldalas könyvek egész életedre tele leszel szuttával.
A gyakorlás fokozatos és hát szerintem csak magunkra szamithatunk.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Samma - 2014. Július 21. - 21:13:31
Amit lefelejtettem,hogy újjászületés nélkül nincs buddhizmus.Bárki aki ezt tagadja az máris elveti Buddha fölébredését és belátásait.
Én nyitottan kezelem,de nem mondanám hogy hiszek benne bár vannak bizonyítékok és tapsztalatok a világból amik alátámasztják ,plusz a tudomány sem ad bizonyos jelenségekre kielégítő válszt.
Ami érdekes azaz,hogy volt testenkívüli élményem,a plafon felé emelkedtem de nem láttam a testem felülről csak éreztem hogy elhagytam azt.
Ennek ellenére ez sem győzött meg.  :) Rám fér még pár élmény.
Cím: Re:Nirvána/Nibbána
Írta: Samma - 2014. Július 21. - 21:16:08
Meg a spiritualitásnak nem arról kell szólnia hogy ki mit ér el. :) Kit érdekel...Az út és a belátások számítanak,meg persze egy egészséges erőfeszítés ,de mindenkép szép élménynek kell lennie.
Cím: Hogyan lehet elérni a nibbánát?-Nibbána tanításai.
Írta: nibbána - 2017. Április 04. - 17:38:26
Kedves Barátaim.Itt elérhető vagyok.Metta.:)