Szerző Téma: Buddhizmus Magyarországon  (Megtekintve 13422 alkalommal)

doyo

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 21
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #15 Dátum: 2010. Augusztus 23. - 20:10:22 »
Astus!

Köszönöm a leírást. Igen, Dógen idejében biztos kidobták volna azt a szerzetest, aki szexuális kapcsolatba került egy másik szerzetessel, vagy világival. De az idők változnak. Azt nem állítottam, hogy a fogadalmak nem fontosak, sőt ellenkezőleg, de nem akarom magamat idézni.
Hiteles gyakorlást viszont lehet folytatni kolostori gyakorlás nélkül is, bár lehet hogy sokkal nehezebb.

Gassho

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #16 Dátum: 2010. Augusztus 24. - 07:06:44 »
Doyo!

Persze, világiként is lehet gyakorolni, ez rendben is van. :)

Hantlako

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 3
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #17 Dátum: 2010. Szeptember 07. - 11:30:28 »
Sziasztok!

A Magyarországon jelen levő buddhista irányzatok gyakorlói valóban kevéssé ismerik egymás gyakorlását, vagy a más iskolák szisztémáját. Szerintem ennek fő oka az, hogy rengeteg különbség van, és rengeteg rend. Például ha valaki a tibeti buddhizmus kagyü iskolájában tanítvány, akkor alapból a kagyü valamelyik al irányzatához tartozik, pl drikung, karma, vagy drukpa kagyü, amelyek között szintén vannak különbségek, de ezek között azért simán van átjárás. Minden irányzat egy óriási világ önmagában, így ha egy gyakorló egy nyigmapa mester útmutatásait követi, egyszerűen se ideje, se energiája szerintem pl megismerni az ettől nagyban eltérő théraváda rendszert. Egyes gyakorlók, akik intellektusban kivételes képességeket tudhatnak magukénak, vagy nagy mesterek között is ritka az, hogy más rendszereket mélységeiben ismerjenek, aminek fő oka szerintem az idő:):)
Ha még pl a nyigmapa rendszeren belül is gondolkodok, a gyakorlatok és módszerek száma valami fantasztikusan sok. Nem is beszélve arról, hogy pl a vadzsrajánában sok gyakorló 1 vagy 2 tantrát gyakorol napi szinten, több órát, minden energiáját ez köti le, egyszerűen nincs ideje, energiája és értelme sem más tantrákat megismerni, és azokat is gyakorolni, nem is beszélve más iskolák tanításairól:)

Így én azt vettem észre, hogy egy adott renden belül is számos gyakorló nem ismeri a gyakorlatok 90%-át mert csak egyre specializálódott, ami értelem szerű, hisz egy egy tantra pl teljes spektrumban fogja át a gyakorlást. Pl ha valaki a csöd gyakorlatot végzi, és ebben merül el teljesen, aminek csak így van értelme, ez mellé maximum 1-2 gyakorlatot tud még tenni, és ha szabadideje van, csak ezeket fogja tanulmányozni, hisz ezeken halad.

Így a specializálódás, a más hagyományok nem ismerete, vagy csak felületes ismerete, egyszerűen adja magát:)

Természetesen ha valaki teljes idejében csak a Tan tanulmányozására tudja szentelni magát (pl szerzetes), és a képességei is megvannak hozzá, akkor a különböző rendekről való tudása messze meghaladja egy átlagos világi gyakorlóét. Mint ahogy sok tibeti nagymesteré is természetes mód meghaladja.

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #18 Dátum: 2010. Szeptember 07. - 14:13:00 »
Nem hiszem, hogy a különbségek lennének az oka annak, hogy nem ismerik egymást. Az elsődleges ok az érdektelenség, vagyis hogy nem is akarják megismerni, mert hát minek, meg úgyis van már valamilyen homályos elképzelésük róla. Az egy további része a dolognak, hogy aki úgy értelmezi magát, mint "gyakorló" - s ez egy érdekes nyugati szó arra, hogy valaki még azt se mondja ki, hogy buddhista - az általában csupán a gyakorlati részek iránt érdeklődik, s azzal nem kíván foglalkozni, ami mögötte van tanítás, max amennyit a saját tanítója mond.

Megismerni más irányzatokat alapszinten nem kíván semmilyen nagy erőfeszítést. Csekély számú magyar könyv áll a rendelkezésünkre, melyekből ha elolvassuk azt a 4-5 megfelelő darabot, máris világosabban látunk. Ez még sehol sincs attól, hogy valaki behatóan ismerné az irányzatokat, de legalább addig eljut, hogy még ha tibeti buddhizmussal is foglalkozik, legalább tudja, mi az a nemes nyolcrétű ösvény, s hogy többféle buddhista kánon is létezik. Az megint egy további dolog, hogy a négy bódhiszattva fogadalom között szerepel minden tanítás elsajátítása.

Hantlako

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 3
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #19 Dátum: 2010. Szeptember 07. - 15:39:30 »
A különbségek ne lennének ennek okai?:) Inkább akkor tisztább ah azt mondjuk, ez is egy oka, vagy ez is lehet oka:)
Az érdektelenség mint olyan, valóban fenn áll. Lévén ha valaki rááll egy vonalra, egy gyakorlásra, nem igazán érzi értelmét, hogy a többiben is elmélyüljön. Maximum, ahogy írtad felületesen, hogy elolvas pár könyvet. A gyakorlat és az elmélet kéz a kézben jár, de hogy éppen melyik rend mit gondol fontos elméleti háttértudásnak és mit nem, abban már nagy különbségek vannak. Pl én akár hány vadzsrajána mesternél voltam, mindenütt viszonylag kevés elméletbeli háttértudást kellett megtanulnunk, viszont ezeket valóban tudni kellett, de nem csak elméletben, hanem átélés szintjén, hogy valóban megváltoztassa a dolgokhoz való viszonyunkat, és előkészítsen minket egy adott tantrára. De pl még a tibeti szerzetesi hagyományban is, ez teljesen máshogy van, mert ott óriási a bemagolandó, megtanulandó, átlátandó szövegek mennyisége. Nekik az a dolguk, de pl egy 50 -es éveiben járó tibeti jakpásztornak, akinek közeledik a halála nem sok értelme van 8 rétű nemes ösvényt oktatni, hanem inkább van értelme povát, amivel egy Tiszta Földre tudja áthelyezni a tudatát. Ha a 8 rétű nemes ösvényt tanulja meg, akkor nincsen semmi. A vadzsrajánában a világi jógik, gyakorlók ösvénye abszolút gyakorlat orientált, és a gyakorlatban van benne maga az elmélet is. Pl egy gyönyörű világot vizualizálunk, majd ezt eltüntetjük, és íme a múlandóság, tapasztalatilag. Álomban megvizsgáljuk hogy mi az én, felismerjük egy létezőre sem vonatkoztatható, és ebben a felfokozott éberségben mély belátást szerzünk, majd ezt áthozzuk az ébrenlétbe. Itt a tapasztalat a lényeg, nem a szövegek tanulmányozása, magolása, értelmezése. Ezek a szövegek sem jöttek másból, mint tapasztalatból, és a tapasztalatok felé mutatnak. Viszont elévülhetetlen érdemük van abban, hogy amennyiben valaki nincs ezen tapasztalatok birtokában, rámutat, hogy merre keresse, és hogyan. És ne valami mást keressen.

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #20 Dátum: 2010. Szeptember 07. - 16:30:21 »
Azért mondtam, hogy nem a különbségek jelentik a nagy gondot, mert mint nem buddhista kultúrájú személyeknek, minden irányzat teljesen idegen. Bárhonnan fogjunk is neki, a nulláról kezdjük. De ha már ismerünk egyet, sokkal könnyebb megérteni egy másodikat. Persze ehhez valóban alaposan kell ismerni azt az egyet.

Hogy a vadzsrajána képzés során a világi és jógi gyakorlóktól nem kérnek különösebb elméleti képzettséget, ez azt hiszem így természetes. A világiaktól sehol sem várnak el sokat, s megpróbálnak minél gyakorlatiasabb tanítást adni nekik. Ezért van, hogy a Dharma fenntartói a szerzetesek, s nem a világiak. S még ha egy világi, vagy jógi mesterévé is válik egy gyakorlatnak, továbbadni legfeljebb csak azt tudja, többet nem. Ami persze szintúgy kiváló és jó dolog, de elég behatárolt, szemben azokkal, akik tágabb körű képzést szereztek.

Hantlako

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 3
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #21 Dátum: 2010. Szeptember 07. - 18:26:00 »
Megmondom őszintén, hogy én személy szerint csak olyan buddhistákkal találkoztam (de lehet ez csak specifikusan velem volt így), akik mielőtt elkötelezték volna magukat egy vonal mellett, legalább felületesen megismerkedtek más irányzatokkal is. De ezen ismerkedésük kb olyan szintűek voltak, hogy van ez, és kb mit tanít, kb mi fontos, kb milyen az egész. Mélyebb dolgokra ez a felületes ismerkedés nem terjed ki, és egy vonalnak való elköteleződés után nem is fog általában. A másik oldal, meg hogy valaki penge a vonalakat, filozófiákat, szentszövegeket érintően, de kb fikarcnyi hite sincs, és nem gyakorol semmit, csak intellektualizál.


Tibetben nagyon speciális helyzet alakult ki, miszerint a világiak is a dharma hordozóivá váltak. Ők voltak a naldzsorpák, akik élhettek családjuk körében, remeteként, többedmagukkal egy elvonulóhelyen, stb..... Ha csak a kagyü vonal eredetét vesszük, már az alapító atyák sem voltak szerzetesek. Sem Marpa, sem Milarépa nem volt szerzetes, világi jógik voltak. De ezek habár nem voltak szerzetesek, teljes idejüket a dharma tanulmányozásának szentelték, sokszor úgy, hogy az egyszerű világi tevékenységeket is a "vallásgyakorlás" részévé tették. Mondjuk a szerzetesség meg a naldzsorpák között átjárás volt, hisz volt naldzsorpa, akit annó szerzetesként felavattak, és voltak naldzsorpák, akik később lettek szerzetesek.
A naldzsorpák képzése nagyon széles körű volt, és ma is az, viszont teljesen más ez a képzés. A megtanult tanok szinte 100%-ban tantrák, és ezekkel kapcsolatos tanítások. Pl egy egy naldzsorpa akár 50-60 tantra birtokosa is lehet, és ezeket mind adja is át a tanítványainak. Viszont pl a szentszövegeket egyáltalán nem ismeri, vagy éppen olvasni írni sem tud.
Hozzáteszem ilyen naldzsorpák, leginkább a kagyü, és a nyigma rendben voltak, ami egyébként is jóval gyakorlat orientáltabb mint pl a gelug rend.
De amiről te írsz, hogy egy egy gyakorlatot követ, és azt tudja átadni, az is garmadával volt, valóban, és ők tényleg enm tudják átadni a tanokat olyan széles spektrumban.

doyo

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 21
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #22 Dátum: 2010. Október 31. - 22:54:01 »
"A zenes közösségekben akkor lehet gond ha nincs realizált tanító aki át tudja adni fogalmakon túl a lényeget. Ha az nincs meg akkor adott esetben csak az idejüket vesztegetik sajnos. Amiről akár nem is sejtenek. Van egy mondás: "zen szellem az örök kezdők szelleme". Ami engem illet nem irigylem őket. Túl magas szinttel indítanak és semmit sem ismernek, pedig mahajána irányzat. Vagyis minden lényért kéne gyakorolniuk. Valószínűleg úgy gondolják a netezés csak szavak hálója lehet, ezért se nem kapnak se nem adnak ezen a területen."

Valójában igen, ha nincs hiteles mester, az probléma lehet. Bármilyen szanghában. Nálunk a mokushó zen szanghában szerencsére van autentikus mester. Az hogy az átadott tanítások a tanítványok szívében kicsíráznak-e vagy sem és ha igen mikor az persze sok tényezőtől függ ( a karmikus tényezők, a tanítvány elkötelezettsége, erőfeszítése stb.) Van amikor létezik az objektív megértés van amikor nem. De ez nem is mindig fontos. Van amikor az objektív megértés szubjektívvé válik, azaz az életünkben realizálódik tapasztalatok formájában és ez szerintem lényegesebb. Az hogy a zen gyakorlók semmit sem ismernek, hát, ez elég sommás megállapítás. Az alapgyakorlás a zazen, de emellett a tanítások megismerése is fontos. Vannak képzettebb és kevésbé képzett gyakorlók, ugyanakkor a gyakorlás őszintesége nem egyenesen arányos a képzettséggel. A "zen szellem az örök kezdők szelleme"  azt jelenti, hogy mindig friss tudattal, hátrahagyva a berögzöttségeket, a tapasztalatokat az elképzeléseket kell gyakorolni itt és most.  Ha érdekel a zazen gyakorlás, akkor téged is szeretettel várunk a szanghában, hogy megtapasztald saját magad (mokushozen.hu).

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #23 Dátum: 2010. November 01. - 12:44:39 »
"Ami a tibeti buddhizmust gyakorlókat illeti nagy mértékben azért nem neteznek annyit mert meditáció orientáltak. Gyakorlatiasak."

Érdekes, mint jelenség. Tükrözi az általános nyugati nézetet, hogy a buddhizmus lényege a meditáció, s aki buddhista, az meditál. Minden más mellékes. Ehhez képest persze akármelyik buddhizmust is vesszük, igen nagy százaléka olyan, amit itt "elméletnek", meg "filozófiának" neveznek, s egyszerűen félreteszik azok, akik "gyakorlók". A tibeti buddhizmusnak komoly hagyományai vannak "filozófiai" téren, s a szerzetesek szisztematikus képzést kapnak az abhidharmától a madhjamakáig, illetve a tantrikus tanok megannyi formájából. Az egy sajnálatos dolog, hogy magyarul ezzel kapcsolatban szinte semmi sincs, de angolul számos fordítás jelenik meg évente, szóval rengeteget lehet olvasni és tanulni.

A Hévadzsra tantrában ez áll:

"Először tanítsd meg nekik az öntisztítás módját,
Majd a tíz erkölcsi előírást.
Add át a Vaibhásika,
Szautrántika és Jógácsára tanait;
Ezt követően tanítsd meg nekik a Madhjamaka tanát.
Miután megtanulták a tantrikus rendszert,
Fedd fel a Hévadzsra tanítását."

Semleges

  • Szakridágámi
  • **
  • Hozzászólások: 205
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #24 Dátum: 2010. November 01. - 22:10:30 »
A kritika az rossz karma! Nem is kicsit.

Gautama Buddha hol mond ilyet?

Esetleg a túlzottan negatív kritikusság talán rossz karma szerintem.

Én mindenesetre több irányból is látom hasznát a kritikának:

  • Ha nem kapok semmilyen visszajelzést (kritikát) arról, amit csinálok, fogalmam sincs, jó-e egyáltalán. Szerintem ilyen jellegű kritikára szükség van. Aki erre azt mondja, hogy nincs, az szerintem tévedhetetlennek hiszi magát, ami nem kicsit egoizmus.
  • Ha a tanultakat nem egy egészséges kritikai értékelés után fogadjuk el, akkor szerintem veszélyben vagyunk, mert akár még bármilyen őrültséget is elfogadhatunk. Szerintem ez káros.

Persze értem, hogy a kritikának melyik fajtáját tartod helytelennek, de az azért mégsem húzható rá minden kritikára. Talán célszerűbb lenne egy minőségjelzőt odatenni elé.

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #25 Dátum: 2010. November 02. - 12:16:52 »
Bekandze!

Nem tudom, mennyire ismered a Kagyü iskola történetét. Gampopa két fő átadási vonalat egyesített. Az egyik az Atisától származó Kadam tanítások, a másik a Tilópától származó Mahámudrá. Ezt láthatjuk népszerű művében is, a Megszabadulás ékkőfüzérében (Jewel Ornament of Liberation), aminek tudtommal a magyar fordítása kiadásközeli állapotban van. A vezérelv a fokozatos tanítás (lamrim), ami egy felépített rendszerben vezeti a tanítványt a szútrák és tanulmányok ismeretétől egészen a mahámudráig. Erre a módszerre utaltam, mikor mondtam, hogy jóval több van itt, mint puszta meditáció, s még a meditációs képzés is fokozatokra épül. Hogy a "hínajánát" (hol van olyan egyáltalán?) nem szólják le, még szép, hisz azzal megszegnék a 2. és különösen a 6. fő szamaját.

roni

  • Adminisztrátor
  • Bódhiszattva
  • *****
  • Hozzászólások: 917
    • Profil megtekintése
    • BuddhaPest
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #26 Dátum: 2010. November 02. - 12:29:49 »
Mi az a szamaja?

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #27 Dátum: 2010. November 02. - 12:32:36 »
A "szamaja" azok tantrikus fogadalmak. Ezekre utaltam: On the Meaning of Samaya.

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #28 Dátum: 2010. November 02. - 15:32:42 »
Arra gondoltam fokozatos tanítás alatt, hogy a vadzsrajána gyakorlásához fontos ismerni a szútrajánát, ahogyan a mahájána tanításokhoz jól jönnek az ágama ("hínajána") tanítások. De olyan is létezik, hogy szútra mahámudrá, továbbá a tibetiek igen komoly szinten elmerültek a madhjamaka tanokban. Ahogy a III. Karmapa írja:

"Sokasítástól mentesen a nagy pecsét (mahámudrá).
Végletektől mentesen a közép út (madhjamaka).
Mindennek betetőzése a nagy tökély (dzogcsen).
Legyen bizonyosság, hogy egy megértésével
Mindnek lényegi jelentése megvalósíttatott."


Ezzel csak arra akartam mutatni, hogy a madhjamaka, mint szútra tanítás, nem marad el jelentőségében. De elég csak megnézni, mi az, amit a szerzetesek tanulnak, akár a kagyü, akár más iskolákban is. A vadzsrajána csak azután jön, hogy a megfelelő mahájána alapokat elsajátították évek alatt. (Itt megnézheted a Kagyu College képzési programját: Kagyu College - Curriculum and Degree Certificates, itt pedig mind a négy iskola programja röviden: Shedra) Ez persze nem fogható a világiakhoz, akik nem érnek rá mélyebben foglalkozni a Dharmával, bár akadnak olyanok is.

És akkor ez azért merült fel, mert mondtad, hogy hát a buddhizmus lényege a meditáció.

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus Magyarországon
« Válasz #29 Dátum: 2010. November 03. - 14:52:59 »
Bekandze!

Rendben, akkor ahogy mondod, egyetértünk, hogy tanulás és meditáció egyaránt fontos, harmadiknak már csak az erkölcsöt biggyesztjük hozzá, s kész is a hármas képzés (síla, szamádhi, pradnyá). Amire utaltam általános nyugati nézetként, az az a gondolat, hogy a buddhistáknak meditálniuk kell, illetve, hogy a buddhisták mindig meditálnak. De még azt sem lehet mondani, hogy a meditáció a legfontosabb. S akkor, én legalábbis ezt látom, mindeközben hiányos még az alapok ismerete is, nem hogy az összetettebb tanításoké.

Hogy mit értesz laikus és gyakorló alatt, ez nem világos. Tudtommal világiak vannak, meg szerzetesek, illetve vannak a megvilágosodásnak különböző fokai. De a laikus-gyakorló páros nekem homályos.