Szerző Téma: Szutta dzshánák és Viszuddhimagga dzshánák  (Megtekintve 7057 alkalommal)

hop.pala

  • Vendég
Re:Szutta dzshánák és Viszuddhimagga dzshánák
« Válasz #30 Dátum: 2013. Szeptember 10. - 08:37:05 »
Valóban.Találtam még valamit,ami nemhogy arra engedhet akár következtetni hogy nemhogy gondolatfoszlányok esetleg lehetnek az első dzsánában,hanem még sok más mindegyik dzsánában.Találtam egy irást ahol többször 5 dzsána van megkülönböztetve:

"Types of Rupavacara Kiryjacittas:1.
Kiriyacitta of the first jhåna,2.
Kiriyacitta of the second jhåna"stb-Ezek a "hagyományos" dzsánák.Egyébként érdekes mert itt ötös felosztást használ ráadásul.Majd irja a formanélkülieket stb.

Ezt követően:

40 Types of lokuttara cittas:


" magga-citta of the sotå
panna of the first, second, third, fourth and fifth stage of jhana"stb.
Na itt aztán még felsorol párat.

Na de visszatérve az eredeti kérdésre,a "hagyományos"dzsánákhoz:

"When rú

vacara kusala citta has become
strong one can achieve “masteries”, vasí
12
. Someone with mastery in jhå
n
a has skill in determining the time he enters
jhå
n
a, in determining its duration, which means, the time jhå
n
acittas are arising
and falling away in an uninterrupted su
ccession, and in determining the time of
emerging from jhå
n
a, which means that there is an end to the succession of
jhå
n
acittas."-Vagyis ha már nagyon megy,akkor lesz:("uninterrupted sucession") folyamatos.Persze minden relativ,mert pont előtte voltak a megvilágosodottak dzsánáinak cittái emlitve.



hop.pala

  • Vendég
Re:Szutta dzshánák és Viszuddhimagga dzshánák
« Válasz #31 Dátum: 2013. Szeptember 10. - 08:38:12 »

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Szutta dzshánák és Viszuddhimagga dzshánák
« Válasz #32 Dátum: 2013. Szeptember 10. - 11:25:18 »
Mielőtt kitérnék a "gondolatok dzshána közben" körre, szeretném kiemelni, hogy számos módszer létezik arra, hogy miként gyakorolja valaki a helyes összeszedettséget és az elmélyedéseket. Erről egy rövid áttekintő: Interpretations of the Jhanas. És ez mind a théravádán belül. Ahogy Brasington is írja az oldalon, ezek eszközök és nem célok. Az összeszedettség segíti a belátást (vipasszaná), amin keresztül jutunk el a megszabaduláshoz.

Milyen gondolatok lehetnek elmélyedés alatt? Helytállónak találom Piya Tan és Sujato meglátását, miszerint a gondolkodás az első elmélyedés fokán nem a nyelvi fogalmiasítást jelöli, hanem a figyelem irányított használatát a meditációs tárgy megragadására és fenntartására. Ebben az értelmezésben a vitakka és vicsára valóban szerves részét képezi az első elmélyedésnek, mi több, a rúpa-dzshánák ötös felosztása is teljesen értelmes ebben a keretben. Így a második elmélyedés annyiban különbözik az elsőtől, hogy nincs többé az a kevés erőfeszítés sem a tárgy megtartására, mint az elsőnél. Ha viszont nyelvi szintű gondolatokként értelmezzük őket, akkor sincs igazából semmi gond. Több módszer is úgy indít, hogy a figyelem tárgyát szándékosan megnevezzük, s ezt a megnevezést ismételjük. Ezt a lépést követi pedig a megnevezés elhagyása. Teljesen jól működő megközelítés ez is.

Az első elmélyedést követően nem tényezők a vitakka és vicsára, mivel már nem használjuk az összeszedettség fenntartására vagy másik értelmezés szerint, már eléggé lecsendesedett a tudat. Itt is több megközelítés létezik. Vannak, akik szerint az elmélyedés el kell hagyja a tárgyon kívüli benyomásokat, nem csak azt, hogy felmerülnek véletlenszerű gondolatok, hanem a külső benyomások is elhalványulnak és akár teljesen el is tűnnek. Ilyenkor a meditáció belátás része külön válik az elmélyedéstől, s a dzshánából történő kilépést követően zajlik a reflexió. A másik változat szerint az elmélyedés alatt esik meg a belátás, a kettő nem válik szét, épp ezért az elmélyedés nem jár az egyéb jelenségek kizárásával.

Én úgy gondolom, hogy ez a két változat nem ellentmondás és még csak nem is feltétlenül ellentétes megközelítés. Egyrészt sok múlik azon, hogy az elmélyedést hogyan határozzuk meg, mert abból következik aztán az, hogy milyen módszert használunk és hol jelenik meg a belátás. Másrészt ezeket tudja mindenki hajlama szerint használni, hogy inkább a nyugalomra vagy inkább a nyitottságra fekteti a hangsúlyt. Idővel mindkét esetben a nyugalom és a nyitottság kiegyenlítődik, s ezt nevezik - legalábbis a mahájánában mindenképp - az összeszedettség és belátás egyesülésének. De elmondja ezt több théraváda szerzetes is, hogy nem lehet szétválasztani a szamatha és a vipasszaná gyakorlatát: Bhikkhu Szudzsátó -- szamatha és vipasszana