Szerző Téma: zazen  (Megtekintve 1180 alkalommal)

Geo

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 87
    • Profil megtekintése
zazen
« Dátum: 2014. Október 03. - 12:30:19 »
Jár-e járt-e valaki, mi a tapasztalat? Ki jönne el velem együtt kezdve? Én a Taisenji templomba megyek, tervem addig járni zazenre, amíg el nem sajátítom egyedül. Utána csak néha mennék be további útmutatásért.

Mögöttem-e a lelki út. Bizonyára nehéz együttérezni ha az ember nem azt éli mint én. De én akkoriban a Krisna-tudattal szerettem volna haladni. Többszöri megfontolás után megőrizve amit tanultam elhagytam ezt az egyházat. Szomorú okaim vannak amit most itt nem részletezek. A sok kiesett idő alatt a szokásaim már nem olyan tiszták mint régen s az életmódom sem. Remélem itt kapok egy második lelki lehelletet. Minden ember más és mással jön ebbe az egyházba. Remélem érezhetek egy befogadó attitűdöt. Mindenkinek mások a problémái. Nekem sajnos ez hogy a múltamban más lelkületű egyház tagja voltam amit nehéz hátrahagyni, mert mind a mai napig úgy érzem nem kotortam ki mindent. Valahogy nekem nem ment az egész... talán itt nagyobb sikerrel járok. Egyszerűen hiába a lelki gyakorlataim, ott mind csődöt mondtak. Amit beleraktam a gépezetbe eltűnt nyomtalanul. Kisebb problémáim is voltak vannak az ottani vezetéssel de azt nem szeretném ide áthozni. Meguntam az egészet. Egyszerűen Magyarországon nem kiforrott a kultúránk, kell lennie valami egyébnek is a matyóhímzésen kívül. Persze hogy az ember kifele fordul. Még nézelődtem táltosok irányába is wicca is de mik a lehetőségek című kérdésnél az is szembeötlik hogy melyik vallás mennyire tudott megtelepülni ebben a közegben. Talán egyik se igazán a keresztényen kívül. Egyedül szinte nem fogok olyan dologba ami nem ebbe a kultúrába való. Így picit úgy vagyok a buddhizmussal hogy félek tőle... mert az is valahonnan messzebről jön. Büszke ateista voltam kb. 20 éves koromig. Se menny se pokol csak a materializmus. Ebből már rég kinőttem megtanultam jobban kezelni az érzelmeim s jobban elhatárolódni az ellenséges körülményektől. Ebben a kultúrális hullámvölgyben ami nálam van valószínű nem lesz rend erre az életemre se kb. mert megmaradnék Isten-hívőnek, csak keresztény és krisnás ne... egyéb meg nincs nagyon ügye, a buddhizmust viszont szeretem, de ügye új hitet nem faraghatok a régiből. Hogy férek ide, a meditációs s sok egyéb pozitív hajlamommal? Az egész egy káosz. Olyan ledobhatatlan maszlag. Első lépésként bemegyek zazenra. Ha tudtok még fogódzókat ebbe a hitbe ne sajnáljátok tőlem. Minden ember mögött van valamilyen kultúrális hozadék. Ki hogy éli meg? Mert ügye reinkarnáció van s mindenki mögött más lelki hozadék van ki hol meddig tartott... valószínű én valahol mélyen alul voltam, most meg kiigazítás kellene a félresikerülés miatt. Csak hogy elképzeljétek a helyzet súlyosságát pl. mit csinál egy csalódott buddhista? Akadhat 1-2. Nincs hova forduljon. Picit én is így vagyok. Berekedtem a kérdéseimen s válaszaimon tipródva. Nem tudom lezárni... s így rossz belekezdeni. Mi zárná le végleg a problémámat szerintetek? Ami határozottságot adna?

Geo

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 87
    • Profil megtekintése
Re:zazen
« Válasz #1 Dátum: 2014. Október 03. - 12:44:14 »
hasonló sorsúakra kíváncsi vagyok akár levélben akár itt falon

arany lótusz

  • Vendég
Re:zazen
« Válasz #2 Dátum: 2014. Október 22. - 14:57:28 »
én nem zent gyakorlok hanem théravádát de amúgy meg tudlak érteni. én a tibeti buddhizmussal voltam hasonlóképpen, mint te a krisna vallással. régebben én tibeti buddhizmust gyakoroltam.

az a lényeg, hogy találd meg a számodra megfelelő utat és járd azt. :) én a théravádát találtam meg a megfelelő útnak.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Október 22. - 14:59:41 írta arany lótusz »

Geo

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 87
    • Profil megtekintése
Re:zazen
« Válasz #3 Dátum: 2014. December 19. - 11:36:26 »
könnyen élem meg mindkettőt, mind a buddhizmust mind a hinduizmust szeretem... egy darabig megviselt a kettő együtt de nyitott vagyok s ez a lényeg. úgy érzem választanom se kell.