Szerző Téma: Nirvána/Nibbána  (Megtekintve 37755 alkalommal)

nibbana

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #285 Dátum: 2013. Január 13. - 09:17:27 »
Kedves hajovonta,apollinaire89:)Pia,csajok-mi köze van ezeknek a nibbánához,ami az eredeti téma?Semmi.Egyikőtök elmegy piálni,a másik csajozni.Mikor éritek vajon igy el a nibbánát?Metta:)

nibbana

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #286 Dátum: 2013. Január 13. - 09:41:15 »
IV. Az Erény (síla)
AZ ERÉNY

A mindennapi életben követendő alapvető buddhista erkölcsi szabályokat az ún.          “Öt Erény” (panca-síla) írja elő.

Az 5 Erény (panca-síla) :

1) A nem-ártás (ahimsā)

2) Az igaz mondás (satya)

3) A nem-lopás (asteya)

4) Az erkölcsösség (brahmacarya)

5) A józanság (surāmatta)

Lásd:  Anguttara-nikāya V.174 & X.1 [Eng.: PTD. pp.61-62. & pp.65-66.]

Majjhima-nikāya 53. & 113. [Eng.: PTD. pp.67-69.]

Dígha-nikāya 2. & 31. [Eng.: PTD. pp.63-68.] [Hun.: BA. 32.old.]

Az öt erkölcsi szabály betartása mindenkire vonatkozik, míg a buddhista gyakorlókra az ún. “Tíz Rosszaság” (dasa-síla) kerülése is vonatkozik.

A 10 Rosszaság (dasa-síla) :

A Test 3 rosszasága:     1) Az ölés (pānātipāta)

2) A lopás

3) Az erkölcstelenség

A Nyelv 4 rosszasága:  4) A hazugság (musā)

5) A rágalmazás

6) A durva beszéd

7) A haszontalan fecsegés (tiracchānakathā)

A Szív 3 rosszasága:     8) A mohó vágyakozás (lobha)

9) A gyűlölködés (dosa)

10) A tudatlanság (moha)

Lásd:  Brahmajāla-sutta I.) II. 1-3. [Hun.: BS. 124-134.old.]

Vissudhimagga I.

További erényre vonatkozó előírás az ún. “Nyolc Erkölcsi Fogadalom” (attha-síla):

A 8 Erkölcsi Fogadalom (attha-síla) :

1) Az öléstől való tartózkodás (ahimsā)

2) A lopástól való tartózkodás (asteya)

3) Az erkölcstelen élettől való tartózkodás (brahmacarya)

4) A hamis beszédtől való tartózkodás (satya)

5) A tudatra ható anyagoktól való tartózkodás (surāmatta)

6) A napi egyszeri étkezés

7) Az ünnepléstől való tartózkodás

8) A kényelmes hely(zet)ek kerülése

Lásd: Brahmajāla-sutta I.) II. 2. [Hun.: BS. 124-134.old.]

nibbana

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #287 Dátum: 2013. Január 13. - 09:44:49 »
Az erény megtisztítása négyféle módon lehetséges:

Az Erény 4 megtisztítása :

1) A hajlamok megtisztításával (ajjhāsayavisuddhi)

2) Az előírások betartásával (samādāna)

3) A nem-vétkezéssel (avítikkamana)

4) A vétkek jóvátételével (patipākatikarana)

Az erény kétfajta lehet: 1) Elkerülés (vāritta)

2) Teljesítés (cāritta)

Lásd: Brahmajāla-sutta II.) II. & IV.) X. 2. [Hun.: BS. 69-77. & 124-134.old.]

Az erény megtisztításának tényezői az ún “Tizennyolc Gyökérfogalom” (múlapada), mely kilenc megtisztulási tényezőt állít szembe kilenc tudati szennyeződéssel.

A 18 Gyökérfogalom (múlapada) :

A kettőség szennyeződés-elemei:
   

A kettőség megtisztulás-elemei:

1) A Vágy (p.: tanhā, sz.: trsnā)
   

3) A Megértés (p.: samatha, sz.: śamatha)

2) A Nem-Tudás (p.: avijjā, sz.: avidyā)
   

4) A Belátás (p.: vipassanā, sz.: vipaśyana)

A hármasság szennyeződés-elemei:
   

A hármasság megtisztulás-elemei:

5) A Mohó vágy (p.sz.: lobha, rāga)
   

8) A Vágynélküliség (p.sz.: alobha)

6) A Gyűlölet (p.sz.: dosa)
   

9) A Gyűlöletmentesség (p.sz.: adosa)

7) A Tudatlanság (p.sz.: moha)
   

10) A Nem-tudatlanság (p.sz.: amoha)

A négyesség szennyeződés-elemei:

(A Négy Romlottság (vipallāsa)):
   

A négyesség megtisztulás-elemei:

(Az Éberség Négy Alapja (satipatthāna)):

11) A tisztátalan szépnek látása (p.: subha)
   

15) A test tudatosítása (kāyānupassanā)

12) A szenvedés élvezése (p.: sukha)
   

16) Az érzékek tudatosítása (vedanānupassanā)

13) A mulandó állandónak látása (p.: nicca)
   

17) A tudat tudatosítása (cittānupassanā)

14) A nem-valós valósnak látása (p.: attā)
   

18) A tartalmak tudatosítása (dhammanupassanā)

A “Legvégső Nyolc Erény” a következő:

A Legvégső 8 Erény :

1) A Kevés Vágy erénye
   

5) A Éberség erénye (dhāranā)

2) Az Elégedettség erénye
   

6) Az Összeszedettség erénye (samādhi)

3) A Magány erénye
   

7) A Bölcsesség erénye (p.: pannā, sz.: prajnā)

4) A Fáradhatatlan Törekvés erénye
   

8) A Hamis Beszédtől való tartózkodás erénye

Lásd: Buddha Pacchimovada Parinibbana Sutta III.1-8. [Eng.: TBLB. pp.15-24.]

Irodalom: Dhammapada (Sutta Pitaka V.2.)

Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 29.fejezet. (128-130.old.)

arany lótusz

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #288 Dátum: 2013. Január 13. - 15:10:09 »
Kedves hajovonta,apollinaire89:)Pia,csajok-mi köze van ezeknek a nibbánához,ami az eredeti téma?Semmi.Egyikőtök elmegy piálni,a másik csajozni.Mikor éritek vajon igy el a nibbánát?Metta:)

úgy soha

hop.pala

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #289 Dátum: 2013. Január 13. - 20:21:13 »
Most akkor mi lesz a nirvanával? :D

hajovonta

  • Szakridágámi
  • **
  • Hozzászólások: 285
    • Profil megtekintése
    • hajovonta weboldal
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #290 Dátum: 2013. Január 14. - 09:42:56 »
Most akkor mi lesz a nirvanával? :D

Javaslom, hogy rajzoljuk le, vagy komponáljuk meg dallamban.
"Hogyan tanítanak meg valakit arra, hogy halkan olvasson magában? Honnan tudjuk, hogy képes rá? Honnan tudja ő maga, hogy azt teszi, amit követelnek tőle?"
(Ludwig Wittgenstein)

A veszekedés nem vita.

Filozófus

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 11
    • Profil megtekintése
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #291 Dátum: 2013. Április 10. - 15:13:31 »

 Ismét itt vagyok, pár gondolatomat megosztom Veletek. Érdekel a véleményetek. Szóval, mint régebben írtam, én, mint filantróp egyén a buddhizmus mellett teszem le voksomat, csupán csak "néhány csont" van a dologban, amit talán még maga Buddha sem igazán gondolt át teljesen. A nirvánát, mint elérhető állapotot az eredeti elgondolás szerint úgy kell értelmezni, hogy lényegében a totális megsemmisülés, a lét és a nem-lét közötti állapotban való elnyugvás, mialatt a különböző világokban (dimenziókban) roppant idő telik el. Akár még igaz is lehet ez a dolog, vagyis valószínűleg igaz az elnyugvás állapota, még talán az is igaz lehet, hogy a világkorszakok váltakozásai között közben roppant idő telik el. Azonban a végső totális megsemmisülés talán enyhe túlzás. Már évtizedek óta foglalkozom analógia-kutatással, mint asztrológia, számmisztika, de tulajdonképpen millió eszköz lehetséges, amelyekkel analógiát tudunk produkálni. Ezek azért szükségesek ezek az analógiák, mert a dolgokat ahogy "önmagukban vannak", így lehet a legjobban megismerni. Ezt hívják kvintesszenciának..a dolgok lényegét, analógákkal lehet szellemileg megragadni. Kis érdekesség, hogy a nirvána szó titkos-rejtett kvintesszenciája a számmisztikában (mássalhangzók összege), a 11-es, amely különös szám azt sugallja, jelenti, hogy valamely dolog roppant módon igaz, mesteri mű, tökéletes dolog, azonban, mégis "el van árulva". Tehát a nirvána szó rejtett jelentése, hogy igaz-igaz, de mégsem igaz. Valószínűleg amiatt nem, mint amit írtam, hogy nincsen totális megsemmisülés, sem feloldódás a semmibe. Valamiféle "elpihenés", "megnyugvás", nirvána állapot biztosan van, még akár az is lehetséges, hogy közben itt lett a Földön egy roppant világkorszak telik el. Számmisztikai módszerrel élve a nirvána szót további vizsgálat alá vetettem. A Betűk összege a 34-es, amely igazságot, az igazságnak a hatalmát jelenti. Tehát igaz a dolog, de rejtetten 11-es, árulásra figyelmeztet. Ez a kvintesszenciája. Valószínűleg itt a "nyugtalan univerzum" elméletet kell figyelembe venni, miszerint a létezésünket generálja valami nyugtalan teremtő erő, amit Buddha kozmikus világ-rendező erőként nevezett. Szóval a dolog bi-poláris: nyugtalan univerzum vs. nyugodt univerzum (létezés), ergó hol az arany középút?. Mi véleményetek erről a dologról? 

hop.pala

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #292 Dátum: 2013. Április 10. - 17:12:56 »
 22.
Ha minden dolog üres,
Akkor minek van vége, minek nincs vége?
Mi az, aminek vége is van, meg nincs is vége?
Mi az, aminek nincs sem vége, sem nem-vége?

23.
Mi az ugyanaz, mi a más?
Mi az örök, mi a nem-örök?
Mi az, ami mindkettő, örök is, meg nem is örök?
Mi az, ami semelyik?

24.
Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak, csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett.

Nagarjuna

hop.pala

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #293 Dátum: 2013. Április 10. - 17:23:05 »
" Ami előszőr a nemtudás miatt
[Valóságként] merül fel a tudat számára,
Mindaz később a megismerés révén
Megszűnik létezni a tudatban.

97.

A lét minden jelensége
A tudat tüzét tápláló tüzelő,
Melyek azonban a valóságot feltáró
Fénytől elégve, elhamvadnak.

98.

Ha megismervén a valóság természetét,
Végül nem bizonyul létezőnek az,
Amit korábban a nemtudás képzelt,
Akkor hogyan is lehetne nemlétező? "

Filozófus

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 11
    • Profil megtekintése
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #294 Dátum: 2013. Április 10. - 17:29:04 »

 Végülis egy paradoxon-szerű állapotot (lét-nemlét) is el lehetne képzelni valahogy, ez tény, de az semmiképpen nem anyagi létforma, és nincs időhöz és térhez kötve. Ez esetben a nirvána valóban egy létező állapot lehet és az, hogy rejtett kvintesszenciájában 11-es, az jelentheti azt, hogy nem tart örökké. Fáradozzunk , hogy örökké tartson. Nincs más út. Igaza van Buddhának. Köszi a versikéket Hop.pala!

hop.pala

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #295 Dátum: 2013. Április 10. - 17:35:56 »
Szivessen

hajovonta

  • Szakridágámi
  • **
  • Hozzászólások: 285
    • Profil megtekintése
    • hajovonta weboldal
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #296 Dátum: 2013. Április 10. - 17:47:03 »
"Ám a tanult, nemes lelkű ember, aki ismeri a nemes dolgokat, hallotta a nemes tant, járatos a nemes tanban, ismeri az igaz embereket, hallotta az igaz emberek tanítását, járatos az igaz emberek tanításában, az ilyen ember felismeri a fontos tanokat, felismeri a fölösleges tanokat. Mivel felismeri a fontos tanokat és felismeri a fölösleges tanokat, a fölösleges tanokkal nem foglalkozik, a fontos tanokkal foglalkozik. [...] És mivel a fölösleges tanokkal nem foglalkozik és a fontos tanokkal foglalkozik, nem támadnak fel benne a még fel nem támadt indulatok, a már feltámadt indulatok pedig megszűnnek. Bölcsen megfontolja: "Ez a szenvedés." Bölcsen megfontolja: "Ez a szenvedés oka." Bölcsen megfontolja: "Ez a szenvedés megszüntetése." Bölcsen megfontolja: "Ez a szenvedés megszüntetéséhez vezető út." Ha ezt megfontolja, három béklyója leoldódik: egyénisége létezésének tévhite, kétkedés, jótettekbe és szertartásokba vetett hit."

http://mek.niif.hu/01900/01901/01901.htm#12
"Hogyan tanítanak meg valakit arra, hogy halkan olvasson magában? Honnan tudjuk, hogy képes rá? Honnan tudja ő maga, hogy azt teszi, amit követelnek tőle?"
(Ludwig Wittgenstein)

A veszekedés nem vita.

Filozófus

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 11
    • Profil megtekintése
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #297 Dátum: 2013. Április 10. - 18:53:42 »
 Az analógia-kutatás nem hinném, hogy felesleges tan. Megvizsgáljuk a dolgokat, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. Közben elfogadjuk  vagy cáfolunk , mindkettő, egyik sem... /Megjegyzem sok hazai buddhista is foglalkozik analógia-kutatással, ott a TKBF környékén)
« Utoljára szerkesztve: 2013. Április 10. - 19:07:23 írta Filozófus »

rotana

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 30
    • Profil megtekintése
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #298 Dátum: 2013. Április 12. - 17:25:40 »
BUddha a Nirvánát többféle módon magyarázta és szerintem a lényeg mégis az lenne,hogy belelásson mindenki a saját tudatába ,hogy van-e ott valami ,,állandó lény'' ,mertha nincs állandó lény akkor csak illúzió van,ami azt az érzést kelti bennünk hogy van valaki,aki szenved vagy éppen boldog,stb...
A másik amit állandóan a fejemben tartok,hogy Buddha nem a könyvek felett hanem egy fa alatt érte el amit elért. ;) Szóval nem félek annyira már,hogy egy megfejthetetlen egyenletet kell megoldanom,amiért Nobel díjjal tüntetnek majd ki.
Én még mindig bízom,hogy Buddha ennél gyakorlatiasabb volt.

arany lótusz

  • Vendég
Re:Nirvána/Nibbána
« Válasz #299 Dátum: 2013. Április 13. - 20:19:47 »
BUddha a Nirvánát többféle módon magyarázta és szerintem a lényeg mégis az lenne,hogy belelásson mindenki a saját tudatába ,hogy van-e ott valami ,,állandó lény'' ,mertha nincs állandó lény akkor csak illúzió van,ami azt az érzést kelti bennünk hogy van valaki,aki szenved vagy éppen boldog,stb...
A másik amit állandóan a fejemben tartok,hogy Buddha nem a könyvek felett hanem egy fa alatt érte el amit elért. ;) Szóval nem félek annyira már,hogy egy megfejthetetlen egyenletet kell megoldanom,amiért Nobel díjjal tüntetnek majd ki.
Én még mindig bízom,hogy Buddha ennél gyakorlatiasabb volt.

totálisan igazad van:)