Szerző Téma: Buddhista etika  (Megtekintve 10984 alkalommal)

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #15 Dátum: 2010. December 13. - 17:03:01 »
tragacs

Végigg olvastam, nagyon érdekes ofejtés, ha úgy látjuk. Hogy a buddhista etika abszolút vagy relatív az kb. olyasmi mint ténykérdés.
Ha az etikai törvények tehát mindig mindenhol mindenkire minden körülmények közt vonatkoznak akkor abszolút, ha pedig nem akkor nem abszolút. a és akor Astus szerint abszolút a buddhista etika, mivel a karma mindig mindenhol mindenkire meghozza a következményeket.
Szerintem pedig ha abszolút azért abszolút, mert Buddha azt az abszolút Dharmára alapozta.

Hogy egyébként abszolút-e a buddhista etika az is jó kérdés egyébként, minthogy úgy tűnik számos forrásbó hogy nem az. Ha a Dharma pl. nem örök akkor a buddhista etika sosem volt abszolút.
 

tragacs

  • Srótápanna
  • **
  • Hozzászólások: 118
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #16 Dátum: 2010. December 15. - 22:23:04 »
Buddha egész rendszerének lényege, végső célja a szenvedéstől való megszabadulás, a megvilágosodás, a Nirvána elérése. Ezt a célt szolgálja az egész általa kifejtett Dharma, és ennek részeként az erkölcsi tanítások is. Azt is mondhatjuk, hogy a Négy Nemes Igazságnak mint dogmának elfogadása, és ezért a megvilágosodásra való törekvés egyenesen megalapozza a buddhista etikát, mert az erkölcsös élet nélkül (amelynek szabályai a Nemes Nyolcas Ösvényben, mint a Negyedik Nemes Igazságban lefektetettek) nem érhető el a megszabadulás. Ebből az következik, hogy az elmélet megalapozza az etikát, az etika pedig segíti a megvalósítást. Ezek nem elkülöníthető részei a Dharmának, nincs külön "erkölcs" meg "bölcsesség", mindkettő gyakorlására szükség van, ha valaki az utat járja. Ellenkező esetben valahol megreked, és nem tud továbbhaladni.
De mindez természetesen csak akkor áll, ha valaki elfogadja Négy Nemes Igazságot dogmának. Tehát ha valaki nem érzi úgy, hogy "szenvedés van", akkor az nem fogja magára nézve kötelezőnek érezni az erkölcsi útmutatások betartását sem.

Ezekkel egyet is értek. Kicsi kivétel a "dogma" kifejezés. A "dogma" ugyanis azt jelenti hogy: megfontolás nélkül fogadni el valamit és a szerint tartani is be.

Első lépésnek hit alapján helyesnek tartom. De a dogma szó eredeti értelmét nézve Buddha pont a saját megértést hangsúlyozta.

Szerintem egyet értünk csak a "dogma" szó nem pont a leg megfelelőbb.

tragacs

  • Srótápanna
  • **
  • Hozzászólások: 118
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #17 Dátum: 2010. December 15. - 22:39:19 »
Bocs de még a felénél sem derült ki, hogy most mondasz valamit, vagy értelmezed a bejegyzésemet? Az abszolút többek közt azt jelenti, hogy feltétlen, az mindenhol mindenkire minden esetben mindig érvényes etika, mivel itt az etikáról van szó.

Inkább a bejegyzések összességére írtam. Az abszolút etika szerintem az ha a szamszárán túl is érvényes marad. Nem csak a szamszárikus lények mindegyikére. Ha csak a szamszárikus lényekre érvényes akkor az annyi mint hogy szamszárikus, és így relatív.

A lényeg szerintem az abszolútsága tekintetében nem az hogy mindenkire érvényes. Bár az.
A lényeg hogy megvilágosodva is megmarad. Ezért nem relatív és szamszárikus. Hanem abszolút.

Ha csak a szamszárában lenne rvényes akkor már nem mindenhol lenne érvényes. Mert akkor a Nirvánában nem lenne érvényes.

Ha csak szamszárikus akkor relatív és csak látszat.

Ez abban fontos hogy ne terjengjen az hogy "az etika csak relatív valami". Mert akkor pont a mostani etikátlanabb korszakban, elkezdenek valami etikát nélkülöző abszolútat keresgélni az emberek.

Szóval nem relatív.

A tudat végső természetét nem lehet totál kiiktatni. Akkor sem ha nem azt tapasztaljuk.

A különbség hogy megnyilvánul a karma működésében is relatív szinten. De megnyilvánul az anatta maradéktalan realizálása után is.
A kérdés csak az hogy:
1. ismerjük és betartjuk e?
2. énesnek értjük vagy énnélkülien.

Aki eléri a megszabadulást az:
Énnélkülien érti és már nem betartja hanem akkor "ő" eleve olyan.
Aki nem éri el a megszabadulást az énesen érti és esetleg betartja.

A lényeg hogy nem csak a bölcsesség az ami abszolút. Az etika is az. Csak ezt úgy szokták nevezni hogy együttérző-szeretet.

Van relatív bodhicitta és van abszolút bodhicitta is. Ez az etika teljességére mutat.

Az etika nem olyan ami szamszárikus és megvilágosodva meg eldobjuk. Hanem végül abszolút szintre tisztítjuk. Felemeljük az abszolút szintre mint a bölcsességet.

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #18 Dátum: 2010. December 16. - 14:59:19 »
"They are not formulated as imperatives, but as training rules that laypeople undertake voluntarily to facilitate practice.[2]"
A fentebbi forrásokat nézve nem hogy nem abszolút, de még csak nem is olyasmi mint erkölcsi törvény/parancs és olyasmi.

A nirvánában és a nirvánára nem vonatkozik értelemszerűen semmilyen etika, mert nincs a nirvánában olyan ember aki unetikus lehetne, a nirvána miben létére, és az ahhoz vezető útra tekintettel.

A többit értem de nem értem. 

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhista etika
« Válasz #19 Dátum: 2010. December 16. - 15:03:53 »
Plumbeus!

Ne keverd az előírásokat a karmával, a kettő nem egészen ugyanaz. A fogadalmakat buddhisták veszik fel, a karma minden lényre vonatkozik vallástól függetlenül.

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #20 Dátum: 2010. December 17. - 09:20:49 »
"Ne keverd az előírásokat a karmával, a kettő nem egészen ugyanaz."

Ahogy magam is ezt mondtam, hogy a karma és az erkölcsi törvény/szabály/javaslat az nem hogy nem egészen ugyanaz, hanem nem is lehet.
oké továbbra is nem keverem.

Gondolom az 5 szabály (amit már izlésesebb lenne törvénynek emlegetni, de az túl kötelező és nem elég szabadságos) nem fogadalom kérdése. Ha fogadalom kérdése túl nem világi, ha nem fogadalom kérdése akkor van az 5 szabály, ami abszolút ha mindenkire minden esetben vonatkozik és nem abszolút ha nem vonatkozik mindenkire minden esetben. Akár abszolút akár nem, tehát nem a karmán alapul hanem ha abszolút akkor illene a konzekvens mivolt végett vmi abszolútumon alapulni, ami lehetne Buddha Dharma kinyilatkoztatása csak az megint nem elég eltérő más rendszerektől, ha pedig a buddhista etika nem abszolút akkor a buddhizmus olyasmi mint a nyugati relativizmus, az erkölcsi relativizmust is beleértve.

Egyebekben bölcsebb lenni hagyni az egészet mivel vagy nincs jelentősége, hogy mit írok, vagy a fordítottját gondolom annak amit írok, mely esetben szintén hagyjuk.

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhista etika
« Válasz #21 Dátum: 2010. December 17. - 13:18:28 »
Plumbeus!

Az 5 előírás az fogadalom kérdése, ahogy a 8, 10, stb. előírás is fogadalom kérdése. A karma, az egyetemes etika rész a buddhizmusban a 10 helytelen tett, melyek világnézettől függetlenül érvényesek. Így már világosabb?

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #22 Dátum: 2010. December 17. - 15:14:07 »
"A karma fogalma Indiából ered, az indiai vallásokból és a buddhizmusból. Azt fejezi ki, hogy csak tőlünk függ, mi történik velünk"
http://hu.wikipedia.org/wiki/Karma

Azt mondja: csak tőlünk függ.
...érdekes.

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #23 Dátum: 2010. December 17. - 15:30:09 »
Ja mert azt később kell belátni hogy függő keletkezés és hogy nemcsak tőlünk függ.
Eltekintve attól, hogy nincs eszemben a nyugati etikát bármilyen másra cserélni, erről mit kellene gondolni: 

"Egykor régen, amikor Benáreszben Brahmadatta király uralkodott, a Bódhiszattva Kászi ország egyik falujában öltött testet egy tisztességes családban. Felnőtt korában ahelyett, hogy földműveléssel vagy kereskedéssel kereste volna kenyerét, maga köré gyűjtött ötszáz rablót, ő lett a vezérük, és útonállásból, betörésből és hasonlókból élt. "
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/dzsatakak2.html#14

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #24 Dátum: 2010. December 18. - 11:44:45 »
"In Buddhism, dharma is the universal truth common to all individuals at all times, and it is regarded as one of the primary sources of Buddhist doctrine and practice. "

http://www.answers.com/topic/dharma

Egyes források szerint legalább etikai szempontból abszolút már források szerint nem az. Hát elég reménytelen a buddhizmus megismerése szőrmentén két nyelven olvasva de inkább teljesen. Hogy a mindenkori Nyugat mit gondolt az esetleg követhető.

tragacs

  • Srótápanna
  • **
  • Hozzászólások: 118
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #25 Dátum: 2010. December 18. - 18:35:33 »
A nirvánában és a nirvánára nem vonatkozik értelemszerűen semmilyen etika, mert nincs a nirvánában olyan ember aki unetikus lehetne, a nirvána miben létére, és az ahhoz vezető útra tekintettel.
A többit értem de nem értem.

Nézd a megértést egyszerre több viszonylatában. Így nagyon nehéz a dolog mert szükségszerűen mindig egyik szélsőségben köt ki a megértés.

Nagyon lassú dolog ha úgy nézzük hogy ... mit is mondott szó szerint a Buddha? "...." ezeket mondta az a szót meg nem használta. Máris kész az ellentmondás és maga a dualisztikus nem-értés.

Pont ezért választottam ha elolvasod az etikát külön az énes és éntelen megéléstől. Ez a kettő nincs ellentmondásban. Nálad kizárja az anatta az etikát, mert hát ha nincs én akkor hogy lenne etika? Ez szélsőséges dolog és sosem lehet ilyen módon megfelelősen érteni a Buddhát.

Szóval ezek nem zárják ki egymást. Etika az van mindenképpen. Kész pont. Többféle módon is megélhető az etika ami mindenképpen van.

Vagy énes etika vagy éntelen szintű etika. Érted? Nem zárja ki egyik a másikat.

Ugyanilyen a létezés kérdése is. Van énes létezés ami téves felfogás. De a nirvána ugye nem a semmi! Az is valamilyen létezés-féle csak a "létezés" szón is túl van. Az egy léten túli lét ha úgy tetszik. Vagyis az anatta nem a semmi! Más típusú tudatosság.

A tiszta tudatosságot ne cseréljük össze az énhittel. Énhit nélkül tiszta tudatosság van.

Ne csak azt nézd hogy mi nincs, vagyis hogy nincs én, és akkor nincs tapasztaló se. Érted? Az én az amúgy sem valódi tudatosság! Van a tényleges tudatosság és az énhit benne. Ha túljutunk az énhiten (anatta felismerése) akkor sem a semmi marad. Marad a tiszta tudatosság. Az meg nem zárja ki pl az etikát. Csak az énes etikát zárja ki. Azt tényleg. A nirvána sem etikátlan!

Egó és nirvána között nem az etika léte és nem léte a különbség! Hanem az egó vagy anatta a különbség. Az etika is így vagy egós vagy énnélküli, de mindkét esetben van. Érted?

Egy hasonlat a nem-kizárás módjára:
Mondok rá egy hasonlatot a színek terén. Az én lehet fekete szürke és fehér. A nirvána az fehér de nem korlátozott. Érted? Nem a fehér a különbség közöttük! A különbség az én vagy énnélküliség maga.
A fehér-én az jó de még szamszárikus. Ez az énes etika.
A nirvána szintén fehér de éntelen-fehér. Nem korlátozott fehér. Nincs korlátozva egy én által a fehérsége.

Ha megnézed a példát akkor a fehér és énesség nem zárják ki egymást. Csak a minősége és korlátozottsága különbözik. De nem a fehérség maga.

tragacs

  • Srótápanna
  • **
  • Hozzászólások: 118
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #26 Dátum: 2010. December 18. - 19:56:30 »
Itt egy szemléltető ábra a én buddhista túllépéséről. A kör jelképezi az ént, illetve annak tévhitét.

1. Az én tévhite egy elválasztás maga. Elsőre valódinak tűnik de nem az. A tiszta tudatosság az nem egy ilyen korlátozott mint ez a kör ami az énhit.
Hogyan hiszi az énhiten keresztül az ember a valóságot? Úgy hogy van a valós kör és az azon kívüli világ. Ez maga az énes szemlélet.
Valójában hogyan van? A körön belüli és kívüli egyaránt a tiszta tudatosságban van mint téves felfogás.
Az én tévhite megvan még. Elkezdjük az anattával feloszlatni. Akkor gyengül a kör valóssága a helyes felismerés által és tisztulás következik be.
Végül az utolsó képen teljesen eltűnik a kör vagyis az énhit (egó). Akkor csak a korlátok nélküli tudatosság marad. Ami viszont nem létrejött, hanem mindig is ott volt a körön belül és kívül is. Akkor is ott volt amikor az én elválasztó köre még erős volt. Tehát csak felszámoltuk az én körét, s utána a tiszta tudatosság nem énes ragyogása magától megjelenik. Bár mindig is ott volt csak a tisztátalanságok miatt máshol kerestük vagy nem értettük.

Egy kiegészítés hogy a szamszárikus istenségek ehhez képest hogyan viszonyulnak? Náluk a tisztultabb kört kiterjesztik az egész szamszárára és ott megállnak (4. kép). Nem érzékelik azt a finom fátylat ami maradt, mert az átfogja az egész szamszárát. Látnak minden világot és azt hiszik túljutottak mindenen. A buddhista pedig nem finomítja az ént és kiterjeszti az egész szamszárára, hanem eleve kiradírozza helyben. A buddhista nem akar végetlen ént elérni, mert az csak a szamszára egészére terjedne ki. Az becsapós.

tragacs

  • Srótápanna
  • **
  • Hozzászólások: 118
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #27 Dátum: 2010. December 18. - 19:57:37 »
és még négy kép

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #28 Dátum: 2010. December 19. - 10:47:53 »
Éntelenül és énteleneknek nincs etika és nem is kell. Maradéktalan éntelenül pedig már nem is olvasunk mert az lehetetlen.

"Szerzetesek, akik arahatok, akik tudati szennyeződései megszűntek, akik elérték a beteljesülést, teljesítették a kötelességet, letették a terhet, elérték a legmagasabb célt, teljesen lerázták a létesülés bilincseit, és akik helyes tudás által megszabadultak, nekik nem mondom, hogy tenni valójuk van az éberséggel. Miért van az így? Mert ők már éberek. Képtelenek arra, hogy ne legyenek éberek. De azoknak a szerzeteseknek, akik magasabb szinteken gyakorolnak, akik még nem érték el céljukat, akik még törekednek a tökéletes megszabadulásra, azt mondom, hogy tennivalójuk van az éberséggel. Miért van ez így? [Mert] úgy gondolom talán, ha ezek a tiszteletre méltó személyek, hasznosítva a megfelelően nyugalmas helyet, a kiváló barátok társaságát, egyensúlyba hozzák szellemi képességeiket9 elérik és megtartják a szent élet felsőbb célját — amiért a nemzetség tagjai helyesen elhagyják otthonukat és eltávoznak az otthontalanságba —, és önmaguk számára megértik és megvalósítják itt és most. Lelki szemeim előtt látva az éberség ilyen gyümölcseit mondom ezeknek szerzeteseknek, hogy tennivalójuk van az éberséggel."

http://a-buddha-ujja.wikidot.com/szutta:mn-70-ka

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Buddhista etika
« Válasz #29 Dátum: 2010. December 19. - 10:49:25 »
Ez pedig egy kiváló szező kiváló munkája:
http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/bodhi/response.html