Szerző Téma: Betegségek  (Megtekintve 9140 alkalommal)

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #15 Dátum: 2010. November 24. - 19:29:24 »
Mahasi Sayadaw tanítványai:


1.Egy rangidős szerzetes esete. Egy szerzetes krónikus „szélbaj”-ban szenvedett húsz éve, samanera (újonc szerzetes) kora óta. Baját a nyugati orvosi kategóriákban talán emésztési- és bélpanaszoknak hívhatunk (pontos megfelelője nincs). A részletes, kitartó megfigyelés technikának köszönhetően, melyet folyamatosan fenntartva gyakorolt, egy elvonulás alatt maradéktalanul elmúlt a betegsége.

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3byVSf2N02kJ:www.bencelap.hu/old/vipassana/Gyogyito_vipassana.doc+vipassana+medit%C3%A1ci%C3%B3+sz%C3%A9lbaj&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Buddhának legyen hála (tőlem).

Én tévedetem, bocsánat.
Ha a szélbajt illetően az idézőjelet valaki megmagyarázza előre is köszönöm. Elvégre én is tévedhetek, hogy a mulandóság, a szenvedésteliség és az éntelenség belátásáról, azaz felgásáról, átéléséről, és ízig -vérig való megértésről lenne szó, nem pedig fentiekről (is). Én kérek elnézést.   
 

roni

  • Adminisztrátor
  • Bódhiszattva
  • *****
  • Hozzászólások: 917
    • Profil megtekintése
    • BuddhaPest
Re:Betegségek
« Válasz #16 Dátum: 2010. November 24. - 20:54:27 »
Csak csendben jegyzem meg, h van egy olyan felosztás (ez nem mindig, minden szövegben érvényes így), amikor a dukkha kifejezetten a fizikai fájdalmat jelenti, a domanassa pedig a lelki fájdalmat (bánatot, szomorúságot). (Lásd a páli-angol szótárban ITT, a lap közepén kb.)

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #17 Dátum: 2010. November 24. - 21:12:20 »
Ron

Én még annál is csendesebben fülhallgatóval a fejemen hallgatom az a b s z o l ú t  (!) nem meditációsan meditációs zenémimet, mert amíg azokat hallgatom baj nem lehet:) Annál is hallkabban mondom, hogy igen igen de nem annyira:D de'
:) kit érdekel ez Mozart hallgatása közben?, ahogy Szabó Lőrinc megmondta? Bővebben mindjárt olvaslak - minthogy olvasok is nem csak írok - , minden esetre a dukkha mint olyan a szótári első jelentés ellenére
n y i l v á n v a l ó a n nem fizikai fájdalmat jelent, ahogy azt nálamnál j o b b a n  t u d o d (!), ellnkező esetben  a buddhizmus = lenne a posztmodern nyugati orvoslással, és a ránctalanító krémekkel is (!).
Részemről sajnálom, hogy újfent eldurvutltam de kész vagyok úgy meghalni, hogy a buddhimzus nem a szélbaj ellenszere, így részedre a gyakoribb egyáltaláni olvasást merem javasolni, vagy a kommunikáció teljes hiánya is - sajnálatosan - megteszi részemről. Magyarul a pongyolák rázása ne érje el a bika előtti vörös posztót mert akkor állok elébe :(     

Semleges

  • Szakridágámi
  • **
  • Hozzászólások: 205
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #18 Dátum: 2010. November 24. - 21:28:11 »
Idézet
A gyógyulás mechanizmusa

Ezeket a gyógyulásokat nem tekintik véletlen, vagy csodás gyógyulásoknak. Csodásnak abban az értelemben, hogy megmagyarázhatatlan, hogy ne lehetne érteni a mechanizmusát. Ezen gyógyulások esetében minden ember ugyanazt tette: megfigyelte a fájdalmát és a betegségét a megfelelő módon. A megfelelő módon jelenti azt a meditációs figyelemmódot, amit az elvonulások alatt az emberek megtanulnak. Ennek a lényege az, hogy megtanulják a fájdalmaikat (és minden egyéb felbukkanó jelenséget) közömbösen, kiegyensúlyozottan, semlegesen szemlélni, megtanulják elengedni az elutasítást, azaz a fájdalom (és más jelenségek) elleni belső küzdelmet, és a vágyódást, a fájdalom (és más jelenségek) megszűntének akarását. A figyelem tisztává, éntelenné, semlegessé válik akkor, ha kivonjuk belőle az akarást és a nem akarást, a sóvágást és az elutasítást. Ekkor egy új szintje jelenik meg a figyelemnek és a tudatállapotnak, s mélyebben látjuk meg a megfigyelt dolgokat, amely képessé tesz azok mély valóságtermészetének közvetlen megtapasztalására. Ahogy ez a figyelem, az elmélyült meditáció felépül, hét minőség fejlődik ki fokozatosan a tudatban. Ezt a megvilágosodás hét tényezőjének – sambojjhanga-nak hívják.

Buddha alapvető tanítása az, hogy minden megjelent dolog valaminek a következménye. Ezen előző ok miatt jelenik meg az, amit e pillanatban tapasztalunk. Ez az ok-okozat, és a karma törvénye. A jelen pillanatban megjelent dolgokra önkéntelenül (és öntudatlanul, az egészet észre nem véve) reagálunk (elutasítással, vagy vágyódással), és ezzel teremtjük meg a jelen pillanatban az újabb karmát, azaz azt az okot, ami egy később megjelenő jelenség (okozat) oka lesz. Ez alapján a tanítók, s Mahasi Sayadaw szerint a betegségek is azért alakulnak ki, mert olyan dolgokat hozunk létre tudati szinten (nama), azaz olyan tudati mintáink vannak (gondolatkörök, beidegzett reakciók, érzelmi válaszok, stb.) amelyek a betegséget hozzák létre a fizikai szinten (rúpa). Ez ma már jól ismert, és tudományosan bizonyított, elfogadott tény nyugaton is – pszichoszomatika.

roni

  • Adminisztrátor
  • Bódhiszattva
  • *****
  • Hozzászólások: 917
    • Profil megtekintése
    • BuddhaPest
Re:Betegségek
« Válasz #19 Dátum: 2010. November 24. - 21:34:33 »
Gondolom, érdemes úgy nézni a Buddha tanítását, mint ami egyszerre hat az ember testére és tudatára, hiszen ezek ebben a rendszerben nem állnak külön egymástól, hanem oda-vissza kölcsönösen hatnak egymásra. Esetleg egy ide vonatkozó szöveg:

"Milyen az, akinek sem a teste, sem a tudata nem kiművelt? Tegyük fel, hogy egy tanulatlan átlagemberben kellemes érzet keletkezik. Ő a kellemes érzet hatására kötődni kezd a kellemeshez, majd kialakul benne ez a ragaszkodás. Aztán a kellemes érzet megszűnik. A kellemes érzet megszűnésétől szenvedésérzet keletkezik. Ő a szenvedésérzet hatására elszomorodik, gyötrődik, siránkozik, mellét verve zokog, teljesen összeomlik. Az ilyen embernek a kellemes érzet is hatalmába keríti a tudatát, mert a teste kiműveletlen, és a szenvedésérzet is hatalmába keríti a tudatát, mert a tudata kiműveletlen. Akinek tehát egyrészről a teste kiműveletlensége miatt a kellemes érzet is hatalmába keríti a tudatát, másrészről a tudata kiműveletlensége miatt a szenvedésérzet is hatalmába keríti a tudatát: arra mondjuk azt, hogy sem a teste, sem a tudata nem kiművelt.

És milyen az, akinek a teste és a tudata is kiművelt? Tegyük fel, hogy egy tanult nemes tanítványban kellemes érzet keletkezik. Ő a kellemes érzet hatására sem kezd kötődni a kellemeshez, nem alakul ki benne ez a ragaszkodás. Aztán a kellemes érzet megszűnik. A kellemes érzet megszűnésétől szenvedésérzet keletkezik. Ő a szenvedésérzet hatására nem szomorodik el, nem gyötrődik, nem siránkozik, nem zokog a mellét verve, nem omlik össze. Az ilyen embernek, mert a teste kiművelt, a kellemes érzet nem keríti hatalmába a tudatát, és mert a tudata is kiművelt, a szenvedésérzet sem keríti hatalmába a tudatát. Akinek tehát egyrészről a teste kiműveltsége miatt a kellemes érzet nem keríti hatalmába a tudatát, másrészről a tudata kiműveltsége miatt a szenvedésérzet sem keríti hatalmába a tudatát: arra mondjuk azt, a teste és a tudata is kiművelt." (MN 36.)

roni

  • Adminisztrátor
  • Bódhiszattva
  • *****
  • Hozzászólások: 917
    • Profil megtekintése
    • BuddhaPest
Re:Betegségek
« Válasz #20 Dátum: 2010. November 27. - 09:18:30 »
A #3-as üzenettől kezdve kivettem azokat a hozzászólásokat, amik semmi újat nem tettek hozzá a beszélgetéshez és/vagy személyeskedésbe csaptak át a téma tárgyalása helyett. Remélhetőleg így is látszanak az összefüggések, bár maradtak még megjegyzések a Meditációs alapok, Mi a meditáció? "Spiriualitás..." és Nirvána/Nibbána topikokban (azok oda is vonatkoznak talán). De írjatok, ha találtok még áthelyezendő hozzászólást. A szándékom az volt, h egy újonnan érkező a belinkelt "vipasszaná és betegségek" témáról (is) olvasson ebben a topikban.
« Utoljára szerkesztve: 2010. November 27. - 09:38:09 írta roni »

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #21 Dátum: 2010. November 27. - 11:57:30 »
Szuper.

off mondom hogy ha egy szöveg azt modja: nem változó stb. örök stb stb pon. Majd a következő mondat azzal kezdődik: Nem állandó stb.

akkor most már nem lehet kérdés szintjén sem felvetni az önellentmondásos voltát?

 


plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #22 Dátum: 2010. November 27. - 12:16:59 »
http://en.wikipedia.org/wiki/Four_Noble_Truths

aztán illness -re katt

 http://en.wikipedia.org/wiki/Illness

mire a buddhizmust illetően:
http://en.wikipedia.org/wiki/Four_sights

szóval volt az öreg a beteg aztán az elhyunt aztán a szerzetes.

Mire Buddha elment otthonról és néhány év múlva ha jól emlékszem a tűzbeszéddel kezdte

Na mindegy hát nem kell nekünk ugyanazt gondolni meg olyasmi. Én ha beteg leszek orvoshoz megyek és kész, más meg tegyen rá meditációt naponta 3x.

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #23 Dátum: 2010. November 27. - 15:38:36 »
" a tudata kiműveltsége miatt a szenvedésérzet sem keríti hatalmába a tudatát:"

A tudata pedig fentiek szerint kiművelt azaz: nem ragaszkodik.

Hogy a kiművelt azaz nem ragaszkodó tudatot nem keríti hatalmába a szenvedésrézet és hogy valaki meggyógyul a betegségből ráadásul pont vipasszanával az még mindig nem esik egybe ahogy én ezt olvasom, mivel előbbi esetben - ceteribus paribus - beteg az illető csak ettől még nem: elszomorodik, gyötrődik, siránkozik, mellét verve zokog, teljesen összeomlik, mint a kiműveletlen tudatú.

Ha pedig olyan értelmet adunk a kiművelt testnek mint szeretnénk - bár nem tudom minek de nem baj - akkor a test kiművelésének mik a részletei, úgy mint buddhista torna és ilyesmi, holott nincs olyan?

A test kiműveltségét is a kiművelt tudat teszi, mely kiművelt tudat nincs az érzékek uralma alatt és ilyesmi.
Ha nem állnak is külön egymástól a tudat a főnök röviden, épp ezért a tudatot kultiváljuk.

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #24 Dátum: 2010. November 27. - 15:51:19 »
Ja igen egészséges embernek pont anyira való a buddhizmus mint a betegnek, gazdagnak mint a nem gazdagnak úgy mond bolgodnak és mindenkinek aki egyszerűen él, sőt aki nem él az majd fog úgy hogy annak is:D
Pont a lényege megy el az egésznek ezzel hogy a betegek meggyógyulnak mert végül is nem gyógyulnak meg mivel a gyógyulásos gyógyulás itt a vágyak kialvása és olyasmi. Ebbe az irányba is már próbáltam pedálozni de nem eléggé:D

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #25 Dátum: 2010. November 27. - 15:55:21 »
Semleges

Én értem hogy számos forrás szerint a meditációnak gyógyító hatása van, de a buddhizmus eredetileg nem erről szól. Forrásokat már mellőzöm, mivel láthatólag az nem érdekes. A betegeknek jobbulást kívánok természetesen.

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #26 Dátum: 2010. November 27. - 16:01:14 »
- Remélem, jobban vagy, helybéli. Remélem, jól érzed magad. Remélem, enyhültek a fájdalmaid, és nem erősödtek, Remélem, az enyhülésük jelei mutatkoznak, nem az erősödésüké?

- Nem vagyok jobban tiszteletreméltó uram. Nem érzem jól magam. Súlyos fájdalmaim erősödnek, nem enyhültek. Az erősödésük jelei mutatkoznak, nem az enyhülésüké. Borzalmas erők hasogatják a fejem, mintha egy erős ember éles karddal hasogatná a fejem. Borzalmasan fáj a fejem, mintha egy ember szoros bőrhevederrel turbánt szorítana rá. Borzalmas erők szaggatják a gyomromat, mint mikor egy mészáros vagy segédje trancsírozza éles hentes késsel egy ökör gyomrát. Szörnyen ég a testem, mint mikor egy erős ember egy gyengét karjánál fogva megragad, hogy egy forró parázzsal teli gödör fölött megsüsse. Nem vagyok jobban, tiszteletreméltó uram. Nem érzem jól magam. Súlyos fájdalmaim erősödnek, nem enyhültek. Az erősödésük jelei mutatkoznak, nem az enyhülésüké.

- Akkor Anáthapindika a következő módon kell gyakorolnod: Nem ragaszkodom a szemhez, a tudatosságom nem függ a szemtől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a fülhöz, a tudatosságom nem függ a fültől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom az orrhoz, a tudatosságom nem függ az orrtól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a nyelvhez, a tudatosságom nem függ a nyelvtől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a testhez, a tudatosságom nem függ a testtől. Nem ragaszkodom az elméhez, a tudatosságom nem függ az elmétől. Így kell gyakorolnod.
http://a-buddha-ujja.wikidot.com/szutta:mn-143-ka

A szutta végén Anáthapindika meghalt, nem pedig kigyógyult a fájdalmas betegségéből. És miért? Mert a happy end itt a ragaszkodás abba hagyása általi nem szenvedés nem más. 

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #27 Dátum: 2010. November 27. - 17:10:08 »
SN 36,21 heveny fordításban:

Egyszer a Magasztos Rajgirban a Bambusz-Liget kolostorban tartózkodott a mókusetetőnél (?). Ekkor egy Moliya Sivaka nevű vándor aszkéta megszólította a Magasztost és baráti üdvözlést követően leült mellette, és így szólt:

-Tisztelt Gótama, vannak aszkéták és bráhminok, akik azt a nézetet vallják és úgy tartják: bármi történik valakivel — kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas — az mind egy korábbi cselekedet következménye. Nos, mi erről tisztelt Gótama véleménye?

- Sívaka, az epe rendellenessége esetén ilyen [kellemetlen…] érzés merül fel. Hogy ez így van ezt tudja, akit érint és a világ is igaznak fogadja el. A kiválaszás zavarai… a szél... a három kombinációja... az időjárás változása... az ártalmas viselkedés... sérülések... a kamma következményei, és mindezek esetén ilyen [kellemetlen…] érzés merül fel. Hogy ez így van ezt tudja, akit érint és a világ is igaznak fogadja el.

Nos, amikor ezek az aszkéták és bráhminok az tanítják és úgy tartják, hogy bármi történik valakivel — kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas — az mind egy korábbi cselekedet következménye, akkor töbet állítanak, mint amit maguk tudnak, és mint amit a világ igaznak tart.  Így aztán, én azt mondom, hogy ezek az aszkéták és bráhminok tévednek.

Amikor ez elhangzott Moliya Sivaka a vándor aszkéta azt mondta: "Kiváló, tisztelt Gótama, valóban kiválóit!...Bárcsak tiszteletre méltó Gótama emlékezne rám világi követőre, aki, a mai napon élete végéig menedéket  vett nála.

Na most hogy itt az epéről van-e  szó vagy arról hogy ne magyarázzunk mindent a kammával arról akkor nincs véleményem, mert azzal nem lehet baj:D Ha esetleg nem az epéről lenne itt szó hanem hogy téves mindent a kammával magyarázni azt AN 3.61-ből már tudjuk, így nyilván itt az epe az érdekes:D

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #28 Dátum: 2010. November 27. - 17:59:49 »
SN 46,14

Gilana Sutta: Betegség
(A megvilágosodás tényezői)


Így hallottam:
Egyszer, amikor a Magasztos Rajgírban tarózkodott a bambusz-ligetben a mókustetőnél. Ekkor tiszteletreméltó Maha Kassapa aki Pipphali barlangban lakott, megbetegedett, szenvedett és halálosan beteg volt.
Ekkor a Magasztos megszakította visszavonulását, és estefelé meglátogatta tiszteletreméltó Maha Kassapa –t és leült egy [előkészített] székre. Ahogy helyet foglalt így szólt tiszteletreméltó  Maha Kassapa –hoz:
- Nos Kassapa, hogy érzed magad? Jól viseled, tűröd a szenvedésedet? Enyhülnek, vagy mélyülnek fájdalmaid? Van jele az enyhülésnek vagy a súlyosbodásnak?
"Nem tiszteletreméltó Uram, nem bírom, nem jól tűröm, nagy a fájdalmam. Nincs jele sem enyhülésnek, sem súlyosbodásnak.
"Kassapa, hét tényezője van a megszabadulásnak, amiket részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ezek a [Négy Nemes Igazság] tökéletes megértésre, a [Nirvána] teljes eléréséhez vezetnek. Mi ez a hét?
1. A figyelem a megszabadulás tényezője Kassapa, amit részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ez vezet a tökéletes megértésre és a Nibbana teljes eléréséhez.
2. A Dhamma tanulmányozása a megszabadulás tényezője Kassapa, amit részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ez vezet a tökéletes megértésre és a Nibbana teljes eléréséhez.
3. Kitartó törekvés a megszabadulás tényezője Kassapa, amit részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ez vezet a tökéletes megértésre és a Nibbana teljes eléréséhez.
4. A megvilágosodás a megszabadulás tényezője Kassapa, amit részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ez vezet a tökéletes megértésre és a Nibbana teljes eléréséhez.
5. Nyugalom a megszabadulás tényezője Kassapa, amit részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ez vezet a tökéletes megértésre és a Nibbana teljes eléréséhez.
6. Összpontosítás a megszabadulás tényezője Kassapa, amit részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ez vezet a tökéletes megértésre és a Nibbana teljes eléréséhez.
7. Higgadt egykedvűség [lelki egyensúly] a megszabadulás tényezője Kassapa, amit részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ez vezet a tökéletes megértésre és a Nibbana teljes eléréséhez.
Ez a hét tényezője van a megszabadulásnak, amiket részletesen kifejlesztettem, kiműveltem és teljesen kifejlesztettem. Ezek a [Négy Nemes Igazság] tökéletes megértésre, a [Nirvána] teljes eléréséhez vezetnek
- Kétségtelen, Magasztos, hogy ezek a megszabadulás tényezői, bizonyosan ezek a megszabadulás tényezői, Szugáta. (?)
Így beszélt Buddha, és tiszteletreméltó Maha Kassapa örömteli szívvel fogadta Buddha szavait. Így aztán tiszteletreméltó Maha Kassapa megszabadult a szenvedéstől és megszűnt a szenvedése.

Na tisztára mint Anáthapindika. Eltekintve attól hogy az meghalt, de hát azt nem a Magasztos látogatta meg hanem csak Ánanda. :)
« Utoljára szerkesztve: 2010. November 27. - 18:05:27 írta plumbeus »

plumbeus

  • Anágámi
  • **
  • Hozzászólások: 468
    • Profil megtekintése
Re:Betegségek
« Válasz #29 Dátum: 2010. November 27. - 18:38:51 »
SN 52.10
 

Gilana Sutta: Betegség 


Így hallottam. Egyszer tiszteletreméltó Anuruddha Szávatthi közelében a sötét erdőben tartózkodott — súlyos beteg volt, fájdalmak gyötörték. Ekkor szerzetesek nagyobb csoportja járult tiszteletreméltó Anuruddha –hoz és ahogy megérkeztek, úgy szóltak hozzá:

- Hogy érzed magad, így hogy fájdalmak kínozzák a tested, nem lepték el az elmédet [lelkedet] is?

- Az elmém szilárdan megalapozott a négyes rendszerben, így a test fájdalma nem tör be és nem zavarja az elmém. Mi az a négy? Fenntartom a testre irányuló figyelmem és  buzgó, éber és figyelmes vagyok, mellőzöm a sóvárgást és a világgal kapcsolatos aggodalmat. Fenntartom az érzéseket, az elmét és a tudatot illető figyelmem és buzgó, éber és figyelmes vagyok, mellőzöm a sóvárgást és a világgal kapcsolatos aggodalmat.
Ha az elmém szilárdan megalapozott a négyes rendszerben, akkor a test fájdalma nem tör be és nem zavarja az elmém.


Ron! Most akkor mi min vitatkozunk vagy olyasmizünk, amúgy? Ezen ütöm magam napok óta.