Szerző Téma: Buddhizmus és szex  (Megtekintve 18312 alkalommal)

Elme-mező

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 63
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #90 Dátum: 2013. Június 23. - 12:12:26 »
Idézet
te meg messze nem a buddhizmust gyakorlod, én úgy vettem ki az írásaidból

A tanulmányaim, amik ugyebár csak az elme memóriájában felhalmozott közvetett tudás, A Szankhja alapú gyakorlatias Jógából és Pszichológiai tanulmányokból táplálkoznak. Ez a szisztéma gyakorlatilag a "Gerince Buddha Tanításainak". Persze lehet ezt nem szeretni, de ettől ez még tény.

Az összes tanítás, amiről azt hiszed tudod nem aktív tudás. Lexikális, amire esetleg vágysz meg megpróbálsz azonosulni vele. A fizikai világ minden aspektusa a karmának van alávetve. Akár jót, akár rosszat cselekszel, az karmikus nyomot hagy a már korábban kiépült hamis énben. A cselekedeteink jó része automatikus (tudatalatti vagy más néven karmikus) vezérlésű.

Ez a személyiség váza s amivel te is rendelkezel. Ha nem lenne személyiséged, nem akarnál Buddhizmussal foglalkozni, mint a megszabadulás általad legjobbnak tartott ösvényével. Hiszen a cselekedeted már a visszahatás, ami mögött lesz egy ok. Ne ess abba a hibába, hogy elolvasod a tanításokat, elfojtasz dolgokat s elhiszed, hogy téged nem érint. Ez ÖNÁMÍTÁS. A születésednek is volt oka, a keresésednek is van oka, még a megvilágosodásnak is van oka.

A Dzsiv ott munkál benned, alakítja a fizikai sorsodat, megbetegít vagy egészségessé tesz, vészhelyzetben segít vagy éppen cserbenhagy karmádnak megfelelően, vagy csak rokoni kapcsolataidban vezérli a kommunikációt neked tetsző, vagy nem tetsző módon. Tulajdonképpen minden kiélezett szituációban ez a mechanizmus cselekszik. Ezt csak a budhiban tudod felülírni. Ahhoz viszont meg kell változtatni a tudatállapotot, amilyen tudatállapotot utána, ha tartósan eszerint akarsz élni, át kell hozni az irrealitásból a realitásba. Azaz fel kell számolni a tudattalant.

Nem véletlen fontos a meditáció. A buddhizmus összes iskolájában felismerték ezt a tényt. Persze ezt a jógából vették át, ami pár ezer évvel hamarabb kitaposta már ezt az ösvényt.  A buddhista világkép mint teljes rendszer átfog mindent, ami része az 5 halmaznak (burkok), de a dolgok fizikai aspektusát a Szánkhja szerint tanítja. A gyakorlati rendzsere a Jóga lépéseit használja (Moksa). Az út vége pedig egyénenként máshol végződik az adott életben. Még ha ezerrel gyakorol is valaki, sem biztos, hogy ebben az életben eléri a megvilágosodást. Az karmikus vezérlésű megint.

A Buddhista tanítások nem azért születtek, mert igazak vagy sem, vagy mert olvasgatni kell őket vagy sem. Azért jöttek létre, mert akkoriban is voltak emberek, akik kérdezősködtek, nem értettek dolgokat, nem volt elég mély a figyelmük, vagy rossz irányba fordították azt. A jóga meditációs technikák évezredek óta változatlanok. Ha kitartóan gyakorol valaki, feleslegessé válik a tanítások olvasgatása, elég megtanulni a tudat térképét utána pedig saját bőrön tapasztalva végigmenni az úton a térkép szerint. (szamádhi szintjei). Ne érts félre, nem azt mondom, hogy a tanítások rosszak. Csak azt mondom, nem visznek messzire.

A meditáció kihegyezi a figyelmet, ami utána alkalmas a tudat vizsgálatára, ami a tulajdonképpeni Buddhizmus. Az 5 halmaz igazi tulajdonságai mind a testben vannak. Ezeket felismerni a figyelem edzésével lehet. Minél edzettebb a figyelem, annál mélyebb a megismerés.

Idézet
minden csak álomszerű délibáb. úgy a test és a karma is. csak a tudat játéka. annak, aki lát, annak tényleg nincs semmi. és szüksége sincs semmire. se testre, se karmára. mer túllép rajtuk és meghaladja azokat:)

Ez nem Buddhizmus.

Buddha nem mondja azt, hogy semmi sem valós. Buddha azt mondja, a szenvedés valótlan. Buddha a téves azonosulást ismerte fel. Éppen ezért nem a világot akarja megszüntetni, hanem a szenvedést 4 NEMES IGAZSÁG. Amiről te beszélsz, az Ind filozófia. ADVAITA VÉDANTA.

A szenvedés vége nem a világ vége, hanem a világ, de már szenvedés nélkül. Ez a két állapot elfogadott. Minden más ezekre vezethető vissza, azaz minden tanítás csak a részleteit tárgyalja ugyanannak az egésznek, aminek a megismerője és tapasztalója egyidőben az az elme, aki magát a világtól elkülönítve éli meg.

Pont itt van minden tanításban az a vonal, amit a tanítványok racionális tudattal képtelenek megugrani. Mert ez a vége a logikai útnak. Ezen túl vannak azok a tartományok, amik már nem racionálisak, de még mindig a tudat részei, s oda csak megváltozott tudattal lehet eljutni. (szamádhi tárgytalanná váló szintjei).
Ez a vonal pedig az a felismerés, hogy hogyan tudsz egyszerre te lenni az, amit nem magadként élsz meg. Az "ÉN" és a "NEM ÉN" dilemmája. Ez a dilemma sarkalja a csecsemőt is a tanulásra. Az esetében a korai eseményeket még nem szennyezi az aktuális "személyes".
Még sincs megvilágosodva, mivel a "karmatikus személyes már szennyezi", azaz minden cselekvése a tárolótudatból indul, azaz a személyes oksági mezőből. Ekkor az első cselekvéseket kiváltó "tárgy" által serkentett vágy abszolúte tudattalan, hiszen az aktuális személyes "ÉN" még nem rendelkezik tapasztalattal az adott életben, így a vágy pusztán karmikus eredetű. Gondolj itt arra, amikor egy ismeretlen gyümölcsöt először eszel mindenféle segítség nélkül. Nincs skatulya, nincs ítélet, csak a puszta megismerés. Majd ezek adják a későbbi vágy-undor páros alapját. (meg az eredetileg ott lévő tudat alatti indíttatás. EZ MIATT VAN A KARMÁNAK KÉT SZINTJE(Néha több). Ezek a karmatikus szintek nem ugyanabban a burokban tárolódnak, ezért azok, aik csak a durvatest szintjén figyelik az UNIVERZUMOT, sosem szabadulnak meg a karmától. Ha pedig ennek ellénre próbál, akkor az lesz az ELFOJTÁS. Ezek mind a racionális tudat és a nem racionális tudat (ami valójában egy) közötti konfliktus elkerülése miatt van.

Mondok egy példát. Azt mondod, az nem úgy van. Miért mondod ezt? Mert nem tudsz azonosulni a dologgal. De a dolog attól még ott van, Csak nem abba a halmazba keül, amivel magadat azonosítod, hanem abba, amivel a világot, de ott is ráteszel egy címkét, mint kívánt/nem kívánt. Ezt a budhi végzi a tudatban éber állapotban. Azért csak ezt, mert a budhid elfoglalt. Fel kell szabadítani a racionalizálás igája alól, hogy hatása kisugárzódjon a hétköznapokra. De ez nem elhatározás kérdése.

Ebbe a tartományba vezeti be a keresőt a tudatállapotváltozást előidéző meditáció. Az igazi megvilágosodás pedig az, amikor a racionalitást az irracionalitással egyszerre éled meg, azaz a megváltozott állapot lesz az állandósult. Azaz minden pillanata az életnek meditáció. Gyakorlatilag egyidejűség és egyterűség állapota, ahol egyszerre látod az oksági mezőt a cselekvés mezejét és a visszahatás mezejéz.
Fiziológiailag ez azt jelenti, hogy az elme sosem izgatott. Cukorfelhasználása zéró s az ember ténylegesen híd a racionális és az irracionális között.  4 véda.

Az nem megvilágodás, hogy azt olvastam, hogy ha nem vágyok, akkor a cselekvés nem teremt karmát.... 

Az 5 halmaz is csak egy tudati felosztása a valóságnak a könnyebb értelmezés és felismerés végett. Mivel eredetileg a valóság egy, de a megismerésre vágyó elme egyre több részletet fedez fel benne, s egy idő után ezek a részletek felcímkézésre kerülnek, s lesz a nevük halmaz, burok, éppen mi. De ezek csak a rendszerező jelenségeket besoroló tudat katalóguscímkéi. A valóságban ilyen nincs.

Ez a Buddhista alaptanítás végeredménye. Egyik tanítás sem AZ. Mind csak rámutat a kijárati ajtóra a tudatból az éppen kérdező tanítvány irányából. MInt lámpás ember a sötétben bolyongónak. Felvillantja az utat egy pillantra. egyfajta megerősítés, hogy igen, van megoldás. Nem a megoldás maga. Pusztán pillanatnyi támasz.

« Utoljára szerkesztve: 2013. Június 23. - 14:36:03 írta Elme-mező »

Elme-mező

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 63
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #91 Dátum: 2013. Június 23. - 14:51:57 »
A tudat nem üres. Csak a tudatnak az alaptermészete ÜRESSÉG. Ez a kettő nem ugyanaz. A Tudatod alaptermészetének visszaállítására a módszerek segítségével törekszel. De ezek a módszerek egy izgatott tudat módszerei, mint amivel mi rendelkezünk. Egyhegyűség. Fókuszált figyelem.

A megszabaduláshoz vezető jó irány pedig az, amit a nemes 8rétű ösvény taglal, de azt kihegyezett tudattal kell gyakorloni a mindennapokban. Ekkor jó karma szaporodik fel. ez még mindig nem a megszabadulás, csak a hozzá vezető út.

A szenvedés/nem szenvedés is csak az üres alaptermészetű tudat egyfajta tartalma.

arany lótusz

  • Vendég
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #92 Dátum: 2013. Június 23. - 17:20:19 »
gondold ahogy akarod, de asszem ez buddhista oldal, és mi a Buddha tanításait követjük. aki pedig trilliószor elmagyarázta mindazt az összes gondolatát és véleményét a szexualitásról és mellette a különféle erősebb béklyókról, amiket a Nibbána itt közvetített szutták formájában.

azt mondod h a Buddha nem mondja azt h semmi sem valós. valóban nem mondja. én sem azt mondtam. te értelmezted félre. nincs se valós, se valótlan. minden csak elmúló ábránd. ezért illúzió, a a tudat megjelenő és elmúló játéka, és ezért olyan mint egy elmúló délibáb. én nem beszéltem nihilizmusról. csupán az éntelenségről, állandótlanságról beszéltem.

azt mondod h "ez nem buddhizmus" arra amit írtam. holott maga a Buddha mondta egy szuttában azt h "ebben csak egy nincs van". szóval eléggé hasonlót mondott ugyebár.
mivel aki ráeszmélt az éntelenségre, azaz LÁT, az már nem azonosít semmit sem önmagával, nem szenved semmitől. így annak aki lát (látja minden dolog természetét: éntelenség, állandótlanság, szenvedésteliség) annak semmi sincs úgymond. de nem nihilizmusról beszélek.
de mondhatnám azt is h senki az, aki lát. nincs ott senki. olyan mint a levegő. a semmi maga. :) lát meg hall fizikai értelemben, de a látás és a hallás kicsoda? kié? hát nem egy senki van ott? erre mondta a Buddha azt h a nibbána ellobbanás, kialvás. mert rádöbbensz h senki vagy, nem pedig "én".

amíg van vágyad, addig lesz szex is. ha majd nem lesz rá vágyad, akkor nem fogod kívánni a dolgot. és itt nincs már undorítóság sem. itt nincs se vágy a szexre, se undorítóság a szex felé. egyszerűen csak nem fog érdekelni. magasról le fogod szarni magyarul megmondva, mert önmagadban leszel boldog és nem lesz szükséged ilyenre. se taszítani, se vonzani nem fogod. tehát kettőség sem lesz.
a nibbána meg túl van az egységen is, az túl van a kettőségen és az egységen is. mondjuk erről nem tudok igazán beszélni, mivel ugye még nekem sem sikerült az egységen túlra jutnom.

de kövesd hát azt az utat és azt az elméletet, amit te gyakorolsz. legyen benne sok sikered, hozd ki abból a legjobbat. :) jó és sikeres gyakorlást. :) részemről ennyi volt az eszmecsere. :)
Üdv
« Utoljára szerkesztve: 2013. Június 23. - 18:40:56 írta arany lótusz »

Elme-mező

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 63
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #93 Dátum: 2013. Június 23. - 22:28:32 »
Idézet
gondold ahogy akarod, de asszem ez buddhista oldal, és mi a Buddha tanításait követjük

Ezt biztos nem így akartad írni, de az a fránya karma....

arany lótusz

  • Vendég
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #94 Dátum: 2013. Június 24. - 12:40:27 »
Idézet
gondold ahogy akarod, de asszem ez buddhista oldal, és mi a Buddha tanításait követjük

Ezt biztos nem így akartad írni, de az a fránya karma....

egy buddhista a Buddha tanításait követi. ez meg egy buddhista fórum asszem.

Elme-mező

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 63
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #95 Dátum: 2013. Június 24. - 14:28:24 »
Idézet
gondold ahogy akarod, de asszem ez buddhista oldal, és mi a Buddha tanításait követjük
Idézet
Ezt biztos nem így akartad írni, de az a fránya karma....

Idézet
egy buddhista a Buddha tanításait követi. ez meg egy buddhista fórum asszem.

Mi ??

 
Egy Buddhista a téves azonosulásokat számolja fel, hogy elérje a megvilágosodást. Ezek egyike az, amikor a hamis Én Buddhistaként azonosítja magát....
« Utoljára szerkesztve: 2013. Június 24. - 14:31:17 írta Elme-mező »

arany lótusz

  • Vendég
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #96 Dátum: 2013. Június 25. - 13:59:37 »
amíg úton járunk, addig buddhistáknak nevezzük magunkat. amikor már célba értünk, akkor tűnik el minden címke: a buddhista, az arhat, de még a nibbánával való azonosulás is.

Samma

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 56
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #97 Dátum: 2014. Február 28. - 12:12:46 »
1.énképzet - minden lény egy állandó ént érzékel reflexszerűen,ami a dhammagyakorlással fel lesz számolva.minden újjászületés és szenvedés forrása ez az énképzet.

2.bizonytalanság ,ami a Dhammát,azaz a tanítást illeti !!! tehát mondjuk a választásokkal kapcsolatban lehetsz bizonytalan :))

3.fogadalmakhoz,vallási gyakorlatokhoz való ragaszkodás - itt ez nem azt jelenti ,hogy nem tartjuk be a fogadalmakat és nem ceremóniázunk stb. hanem hogy ahhoz a hithez nem ragaszkodunk hogy az erény és ceremóniázás önmagában elvezethet a végső megszabaduláshoz.Szóval amig vannak a szennyeződések addig meggondolatlanság nem figyelni a fogadalmakra,amik békésebb életet adnak.Miután eljutottunk a Vissza nem térő szintjére,ami nagyon magas szint önmagában ,akkor már lemondhatunk a fogadalmakról stb.,mert már az érzéki vágy és a rosszindulat indulatai megsemmisültek végleg.A jóság természetes lesz!

Az első három béklyó csak a Folyamba lépéssel szakad meg!Addig az ember nem tanítvány,és nem képes a szennyeződéseket kioltani!
A valódi értés akkor realizálódik,ha a gyakorló belátja először életében sok szamadhi (boldog elme képes rá)  árán  az 5 halmaz éntelenségét,szenvedésteliségét,mulandóságát ami maga a Folyambalépés.Ez egy pozitív erőteljes sokk lesz meditáció után,ahogy vizsgálódsz.Ez megmarad az ember emlékezetében,semmihez sem hasonlítható,meg nem hazudtolható ÉLMÉNY!
Az ember ez előtt az élmény előtt csak követője a Dhammának,nem érti teljesen a szenvedésteliséget és a négy nemes igazságot,illetve a nemes nyolcrétű ösvényt.A gyakorlás,a megszabadulás csakis a Folyambalépéstől garantált!Csak ekkor tiszta a helyes nézet ,és mit tanított a Buddha!A nyolcrétű ösvény első tagja,a helyes nézet megjelenik és a gyakorló pszichológiájába ivódik szó szerint,tehát tudni fogod agyalás nélkül mi az igazság,a tanítás és a gyakorlás.A Nibbánát ekkor pillantod meg először.

4.érzéki vágy - 5 érzékszerv
5.harag,rosszindulat
Az Egyszer visszatérő és Folyambalépett tovább folytatja a gyakorlást hogy meggyengítse 4-5. béklyókat egészen Anagami szintig.

Anagami-vissza nem térő szintje
6.vágy az első négy dzsánára - tulajdonképen létezés vágya
7.vágy a formanélküli dzsánákra- létezés vágya ez is
8. ez nem gőg,az Anagami ezt elhagyta,nincs érzéki vágya- külső világról lemondott,minek lenne gőgös!!! ez a béklyó az énképzet finom maradványa( néha bukkan fel) ami a dzsánákhoz köti a Vissza nem térőt
9.nyugtalanság,ez is a finom anyagi létezések ,mélyebb dzsánák miatt van,mert ha elmúlt az élmény az Anagami szenvedést,finom nyugtalanságot tapasztal ,még örömét leli az énképzet ezekben az állapotokban.
10.tudatlanság: itt az kell tudni,hogy a Vissza nem térő nem tudatlan hiszen a helyes nézet már stabil nála,ismeri a négy nemes igazságot a meditációs belátások által,illetve a nyolcrétű ösvény 8 faktora tökéletes !!! Ami hátramaradt az a Nibbána teljes realizálása- a megszabadulás,a dzsána béklyók elengedése ,az éntelenség folyamatos belátása.Ahogy említettem az Anagami néha felejt,és Ént érzékel.Tovább kell meditálnia, a dzsánákat gyakorolni a teljes belátásig,hogy az éntelenség nézete stabil legyen.

Arahant: éntelenség belátása minden egyes pillanatban,szakadatlanul ÉS nincs felejtés,nincs önazonosítás!


Szomorú hogy itthon kevés a jó szutta ,ami elmagyarázza precízen mi is a tanítás és mit kell gyakorolni.A fordítók sem tehetnek róla,mert megesik a félrefordítás ha nincs szangha aki érti is teljesen a Buddha tanítását.Csak így van mód rá,hogy valaki tudja mit is csinál,merre visz ez a buddhizmus.
Remélem ezzel is segítettem valakinek,aki kíváncsi az összefüggésekre!

üdv.
Samma ( rotana néven voltam,csak elfelejtettem a belépési cuccokat)



A béklyók

Tíz béklyó1 létezik. Melyik ez a tíz? Az öt alacsonyabb béklyó, és az öt magasabb béklyó. És melyik az öt alacsonyabb béklyó? Az én-képzet, a bizonytalanság, a fogadalmakhoz és gyakorlatokhoz való ragaszkodás, az érzéki vágy és a rosszindulat. Ez az öt alacsonyabb béklyó.

És melyik az öt magasabb béklyó? Vágy a formára, vágy a forma-nélkülire, a gőg, a nyugtalanság és a tudatlanság. Ez az öt magasabb béklyó. És ezek együtt a tíz béklyó.

1. A 10 béklyó (saṃyojana):
1. én-képzet (sakkāya-diṭṭhi)
2. bizonytalanság (vicikicchā)
3. a fogadalmakhoz és a gyakorlatokhoz ragaszkodás (sīlabbata-parāmāsa)
4. érzéki vágy (kāma-rāga)
5. rosszindulat (byāpāda)
6. vágy a formára (rūpa-rāga)
7. vágy a formanélkülire (arūpa-rāga)
8. gőg (māna)
9. nyugtalanság (udhacca)
10. tudatlanság (avijjā)
A folyamba lépett (sotāpanna) eltépte az első 3 béklyót, az egyszer visszatérő (sakadāgāmi) meggyengítette, meglazította a 4-5. béklyót, a vissza-nem-térő (anāgāmi) megszabadult az első 5 béklyótól, az arahat pedig megszabadult mint a 10-től.

Anwar

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 22
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #98 Dátum: 2015. Március 29. - 20:11:50 »
Kínos kérdés a számomra...
Szóval Buddha mit mondana a BDSM/ féhtisizmusról, ha a pároddal csinálod?
Én úgy halottam, hogy nem éppen helyes dolog, meg hogy ez magában hordozza a pokolban való reinkarnáció lehetőségét is.


hop.pala

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 29
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #99 Dátum: 2015. Március 30. - 17:47:11 »
Ökörség.Illetve a a harag eleve a pokolba visz.A szexmánia kb inkább az éhes szellemek kategoriája lenne.Na ha bdsm,meg egyebek annál erősebb kötődés.Elvileg senki nem tilt semmit a buddhizmusban,nem olyan hogy majd jön az Atya oszt jól megbüntet.(esetleg te magad halál után).Elvileg Buddha még a szexualitást is megpróbálná tiltani,de ez már az én topicom lenne... xd

Anwar

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 22
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #100 Dátum: 2015. Március 31. - 00:20:31 »
Ökörség.

Mármint úgy érted előző életekből? Karma?

Anwar

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 22
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #101 Dátum: 2015. Március 31. - 00:21:51 »
Ja, bocs nem tudok olvasni! :D Amúgy köszi a választ.

Astus

  • Adminisztrátor
  • Arhat
  • *****
  • Hozzászólások: 737
    • Profil megtekintése
    • Lelketlen Béka
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #102 Dátum: 2015. Március 31. - 12:23:31 »
A világiak fogadalmai közt szereplő tétel a nemi életre vonatkozóan arról szól, hogy az ember nem erőszakol meg másokat, nem csalja meg a párját, illetve nem lép viszonyra olyannal, akinek már van párja vagy valami más okból tartózkodnia kéne a viszonytól. Másként fogalmazva: a nyílt, őszinte, kölcsönös megegyezésen és törődésen alapuló kapcsolat az ajánlott. Hogy ebbe kinek milyen szexuális tevékenység fér bele, ezt egymás közt kell meghatározzák. Ami számít, hogy kerüljük a hazugságot és az ártás más módjait.

Anwar

  • Érdeklődő
  • *
  • Hozzászólások: 22
    • Profil megtekintése
Re:Buddhizmus és szex
« Válasz #103 Dátum: 2015. Március 31. - 13:36:33 »
A világiak fogadalmai közt szereplő tétel a nemi életre vonatkozóan arról szól, hogy az ember nem erőszakol meg másokat, nem csalja meg a párját, illetve nem lép viszonyra olyannal, akinek már van párja vagy valami más okból tartózkodnia kéne a viszonytól. Másként fogalmazva: a nyílt, őszinte, kölcsönös megegyezésen és törődésen alapuló kapcsolat az ajánlott. Hogy ebbe kinek milyen szexuális tevékenység fér bele, ezt egymás közt kell meghatározzák. Ami számít, hogy kerüljük a hazugságot és az ártás más módjait.

Köszönöm! :)